Tuska Lacitól elbúcsúztunk

Választójogot minden fogyatékos állampolgárnak!

Elismerésre vár a gondnokolt állampolgárok választójoga. A korlátozás miatt Magyarországot elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, ezért a kormánynak változtatnia kell a jogsértő helyzeten. Az új Alaptörvényból kirajzolódó megoldást elemzi a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány és a TASZ közös filmje.

Jelenleg 60 ezer magyar állampolgár nem élhet választójogával, mert valamilyen okból - mentális zavar, értelmi fogyatékosság - gondnokolttá vált. Emiatt a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta hazánkat. Az új alkotmány szerint a bíróságokra hárulna a feladat, döntsék el, ki élhet és ki nem választójogával. Ezzel az ötlettel pedig még a miniszteri biztos is vitatkozik. Egyáltalán, el lehet-e venni valakitől a választójogot, mert fogyatékos? A TASZ filmje ezt a kérdést járja körül.

Elvesztették

Magyarországon 60 ezer, mentális zavarral, értelmi fogyatékossággal vagy időskori leépüléssel küzdő felnőtt áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt. A hatályos alkotmány értelmében ők kivétel nélkül elveszítik választójogukat. Legyen bár pánikbetegséggel küzdő egyetemi professzor vagy egy szociális otthonban élő értelmi fogyatékos lakó, akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek, az - tekintet nélkül egyéni képességeire vagy politikai aktivitására - elveszíti választójogát.

Ez a szabályozás sérti hazánk nemzetközi vállalásait. 2010 májusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a K.A. kontra Magyarország ügyben elmarasztalta hazánkat a gondnokoltak választójogának megsértése miatt. Magyarországnak tehát változtatnia kell a meglévő szabályozáson.

Az új alaptörvény is elveheti

Az új szabályozás az új alaptörvényben körvonalazódik. A XXIII. cikk (3) bekezdése szerint “nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.” Míg tehát eddig minden nem teljesen cselekvőképes felnőtt állampolgár elveszítette választójogát, addig januártól azok a nem teljesen cselekvőképes személyek veszítik el választójogukat, akiknek az esetében a bíróság erről külön rendelkezett. Fenti példánknál maradva: míg a pánikbeteg egyetemi professzor esetében a bíróság feltehetően a választójog megőrzése mellett teszi le a voksát, addig az értelmi fogyatékosnak minősített és intézetben élő személy esetében feltehetően a választójog elvonásáról fog dönteni.

Hogy a bíróságok hogyan és milyen szempontok szerint döntenek majd, nem tudható - semmilyen mérőeszköz vagy standard vizsgálati eljárás nem áll rendelkezésre, amelynek alapján megbízható döntést lehetne hozni. A szakértők valójában azzal sincsenek tisztában, hogy mit és hogyan kellene mérni.

A kormányzat sem egységes

Civil szervezetek és számos kutató szerint ezekre a felmérő eljárásokra nemcsak, hogy nincs szükség, hanem ezeket egyenesen károsnak tartják. Véleményüket az ENSZ illetékes bizottsága is osztja, amely éppen most bírálta Spanyolországot egy olyan szabályozásért, amelyet hazánk a közeljövőben készül bevezetni. A fogyatékos személyek választási képességének méricskélését méltatlannak tartja Kósa Ádám is. Kósa egy parlamenti felszólalásában felhívta a figyelmet rá: számos nyugati demokrácia elismeri az akár legsúlyosabb fokban értelmi fogyatékosok választójogát. Székely László, az ELTE jogászprofesszora, az Új Polgári Törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztos pedig “meglehetősen furcsának”, illetve “visszatetszőnek” tartja a javaslatot.

A legjobb megoldás egyben a legegyszerűbb is lenne. Ez abban állna, hogy egyetlen fogyatékos, illetve gondnokság alá helyezett személy választójogát sem korlátozzuk. Azok a súlyos fokban értelmi fogyatékos személyek pedig, akik nincsenek tisztában a választások fogalmával sem, egyszerűen majd nem mennek el szavazni. Azokban az országokban, ahol ez a gyakorlat, ebből semmilyen kár eddig nem származott - mutatott rá Kósa Ádám. Egy ilyen javaslat az ENSZ számára is minden bizonnyal elfogadható lenne, és Magyarország azt is elkerülhetné vele, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága újra elmarasztalja hazánkat. De ami ennél is fontosabb: elismerné, hogy a fogyatékos emberek másokkal egyenrangú, nemzethez tartozásukban másokhoz képest semmivel sem értéktelenebb állampolgárok.

Oktatási segédeszköz

Búcsú Lacitól

A Civil Törvény legfontosabb magyarázata

A Kormány 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelete a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyûjtés és a közhasznúság egyes kérdéseirõl

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva a Kormány a következõket rendeli el.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a civil szervezetekre (az alapítványokra és az egyesületekre, kivéve a pártot), ide nem értve a civil társaságot.

(2) Az adománygyûjtésre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a külföldön nyilvántartásba vett szervezetek

Magyarország területén végzett tevékenységére. Az adománygyûjtésre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki a külön jogszabályban meghatározott egyházak adománygyûjtõ tevékenységére.

(3) Ingatlan adományozása esetén a Polgári törvénykönyv ajándékozásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A közhasznúsági melléklet tekintetében e rendelet hatálya kiterjed a közhasznú szervezetekre.

(5) E rendelet alkalmazásában

a) adomány: az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat;

b) adománygyûjtés: az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott, illetve az általa meghatalmazottak, alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak;

c) adománygyûjtõ: természetes személy, aki meghatalmazás alapján adománygyûjtésben vesz részt;

d) adományozott: az a civil szervezet, amely az adományt alapcéljának, illetve közhasznú céljának megfelelõen gyûjti;

e) adományszervezõ: az adományozott által meghatalmazott egyesület, alapítvány, vagy nonprofit gazdasági társaság, amely az adományt a meghatalmazott nevében gyûjti;

f) civil szervezet: az alapítvány és az egyesület, ide nem értve a pártot és a civil társaságot;

g) felhasznált vagyon: a számviteli beszámolóban kimutatott saját tõke tárgyévi csökkenésének a közhasznú tevékenység érdekében felhasznált része;

h) közszolgáltatási bevétel: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 2. § 21. pont szerinti közszolgáltatási szerzõdés alapján teljesített szolgáltatás ellenértékeként kapott bevétel, valamint az Ectv. 54. § a) pontja szerinti pénzeszköz.

2. A civil szervezetek gazdálkodásának egyes szabályai

2. § (1) A civil szervezet mûködésérõl folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.

(2) A civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül – így különösen honlapján, hírlevélben – ad tájékoztatást mûködésérõl és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.

3. § (1) A civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelõen készíti el.

(2) A civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerû gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.

4. § (1) A civil szervezet gazdálkodása során alapcél szerinti bevétele különösen:

a) a tagdíj

b) az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon,

c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

d) a közszolgáltatási szerzõdés alapján végzett tevékenység ellenértéke,

e) az adomány.

(2) Az alapcél szerinti tevékenység része a közhasznú tevékenység.

(3) A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minõsül különösen a befektetési tevékenységbõl származó bevétel.

(4) Civil szervezetnek hitel, visszatérítendõ támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát.

(5) A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelezõ legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. 

3. Az adománygyûjtés szabályai

5. § (1) Az adományozás önkéntes. Az adománygyûjtés nem járhat mások zavarásával. Zavarásnak minõsül különösen az adományozásra való felhívással megkeresett személy kifejezett elutasítása ellenére történõ ismételt megkeresése.

(2) Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyûjtés céljáról és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetõen.

(3) Az adomány felhasználása és az errõl szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. Ennek érdekében az adományozottnak a 0 (2) bekezdése szerinti módon be kell számolnia az adományok felhasználásáról.

(4) E rendelet alkalmazásában nem minõsül adománynak

a) a közérdekû önkéntes tevékenység keretében végzett munka,

b) a köznevelésrõl szóló törvény alapján végzett közösségi szolgálat,

c) az egészségügyrõl szóló törvény alapján adományozott szerv, szövet.

6. § Adomány juttatása esetén nem minõsül ellenszolgáltatásnak a juttatáskor az adományozott által adott dolog vagy szolgáltatás, melynek értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §

(2a) bekezdésében meghatározott mértéket.

7. § A kedvezményezetteknek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerinti rendelkezõ nyilatkozaton, a civil szervezet kedvezményezettként való feltüntetése érdekében végzett tevékenységre az adománygyûjtés szabályait kell alkalmazni.

8. § (1) Az adományozott adományszervezõt, illetve adománygyûjtõt meghatalmazhat adománygyûjtõ tevékenység  folytatásával. Az adományszervezõ más szervezet meghatalmazásából végzett adománygyûjtõ tevékenységre további adományszervezõnek meghatalmazást nem adhat.

(2) Az adománygyûjtõ a személyazonossága egyidejû igazolása mellett az alábbiakkal igazolja jogosultságát:

a) az adományozott vagy adományszervezõ által az adománygyûjtõnek adott, az Ectv. 25. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazás, valamint ennek mellékleteként

b) az adományozott vagy adományszervezõ adatait tartalmazó, törvényszéki nyilvántartásból származó, hiteles kivonat, illetve elektronikus kivonat vagy annak másolata.

9. § (1) Magáningatlanban adománygyûjtés csak az ingatlan használójának elõzetes hozzájárulásával végezhetõ.

(2) E § alkalmazásában magáningatlan: a lakás, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet székhelye, telephelye, egyéb helyiségei, az egyéni vállalkozó használatában álló helyiség, továbbá az ezekhez tartozó bekerített hely.

10. § (1) Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyûjtés gyûjtõláda útján is megvalósítható. Az adománygyûjtés célját szolgáló gyûjtõláda zárt, oly módon, hogy az adomány elhelyezhetõ benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz, vagy más adomány felnyitás nélkül nem vehetõ ki. A gyûjtõládán fel van tüntetve az adománygyûjtõ szervezet neve, elérhetõsége.

(2) A gyûjtõláda felnyitásakor az adománygyûjtõ szervezet erre feljogosított legalább kettõ képviselõje jelen van.

A felnyitáskor a képviselõk jegyzõkönyvet vesznek fel a gyûjtõláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségérõl (címletek szerint, vagy leltár szerint), ezt követõen gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történõ bejegyzésérõl.

(3) Természetbeni adomány gyûjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyûjtõláda esetén a leltárat a gyûjtõ szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.

11. § (1) Az adományszervezés, adománygyûjtés interneten és telefonos adománygyûjtõ számokon keresztül is megvalósítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység során biztosítani szükséges, hogy az adományozott szervezet és az adományszervezõ azonosítható legyen. Az azonosítás során legalább az adományozott és az adományszervezõ nevét, székhelyét, valamint – amennyiben ezekkel rendelkezik – telefonos elérhetõségét és webcímét kell megjelölni.

4. A közhasznúsági melléklet

12. § (1) A civil szervezet az Ectv. 28. §-ában meghatározott beszámolójához kapcsolódó közhasznúsági mellékletet az e rendelet 1. mellékletének megfelelõ, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni.

(2) A formanyomtatványt a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter elektronikusan letölthetõ formában közzéteszi.

(3) A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival.

 

5. Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 12. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt a miniszter 2012. március 31. napjáig teljesíti.

14. § Hatályát veszti

a) a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységérõl szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet,

b) az alapítványok gazdálkodási rendjérõl szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet.

Afázia Díj

Vidám legyen a 2012!