Afáziablog 1076 Budapest, Péterfy S. u. 40. fsz. 6.
Afázia = Beszéd-fogyatékosság - Van olyan beteg, aki nem tudja megfogalmazni gondolatait, panaszait, kívánságait; egy másik pedig rosszul érti, amit mondanak neki. Gondot okozhat az olvasás, írás.
2024. március 10., vasárnap
2024. március 9., szombat
2024. február 29., csütörtök
AZ OMBUDSMAN A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK KEDVEZMÉNYES MOZIJEGY VÁSÁRLÁSÁNAK ONLINE LEHETŐSÉGÉRŐL
AZ OMBUDSMAN A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK KEDVEZMÉNYES MOZIJEGY VÁSÁRLÁSÁNAK ONLINE LEHETŐSÉGÉRŐL
2024. február 16., péntek
TÁJÉKOZTATÓ A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRŐL SÚLYOS BESZÉDFOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE
TÁJÉKOZTATÓ
A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRŐL SÚLYOS BESZÉDFOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE
A támogatott tevékenység a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg.
MI A FOGYATÉKOSSÁGI
TÁMOGATÁS?
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy
részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó
pénzbeli juttatás.
KI JOGOSULT
FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA?
Fogyatékossági
támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás
igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, huzamos
tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, továbbá a magyar hatóság által
menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult.
KI MINŐSÜL SÚLYOSAN
FOGYATÉKOS SZEMÉLYNEK?
a) a látási fogyatékos,
b) a hallási fogyatékos,
c) az értelmi fogyatékos,
d) az autista,
e) a mozgásában fogyatékos,
f) a kromoszóma-rendellenességgel élő,
g) az a beszédfogyatékos, akinek szerzett vagy fejlődési károsodásból
eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező
képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a
szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy
súlyosan akadályozza,
h) halmozottan fogyatékos a b) pont bb) alpontja és a g) pont
szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével az a) -g)
pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága
van,
i) halmozottan fogyatékos akinek hallásvesztesége olyan mértékű,
hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és
az a), c)-g) pontok valamelyikében
megjelölt egyéb fogyatékossága is van,
és ez a
fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló
életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan
fogyatékos állapot megállapítását rehabilitációs szakértői szerv végzi.
NEM JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA AZ A SÚLYOSAN
FOGYATÉKOS SZEMÉLY,
AKI
a)
vakok személyi
járadékában, vagy
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c)
aki után magasabb összegű
családi pótlékot folyósítanak
Amennyiben ezekről
az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.
MILYEN MÉRTÉKŰ A
FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS?
A támogatás havi összege 2024. január
1-jétől
-
35.214,-Ft, ha a súlyosan
fogyatékos személy hallási fogyatékos, vagy beszédfogyatékos - függetlenül az önkiszolgálási képesség meglététől, vagy
hiányától -, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta,
ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más
fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;
-
43.342,-Ft, ha a súlyosan
fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van,
és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos. A fogyatékossági támogatás
összege évenként a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó
szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelésre kerül.
A fogyatékossági támogatás nem számít
jövedelemnek.
MIKORTÓL JÁR A
TÁMOGATÁS?
Amennyiben a
Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály szakvéleménye szerint a kérelmező
súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt annak a
hónapnak az első napjától illeti meg, amikor a kérelem benyújtásra került.
HOL ÉS HOGYAN LEHET
KÉRELMEZNI A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁST?
A fogyatékossági
támogatás iránti kérelmet "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet
előterjeszteni (1. melléklet). A nyomtatvány kitöltésekor gondosan olvassák el
a kitöltési útmutatót!
A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az
intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap, eredetiben vagy
másolatban), és a logopédiai véleményt. Ha a kórházi zárójelentés
nem tartalmaz részletes logopédiai véleményt, ezt be kell szerezni, és csatolni
kell.
Amennyiben a
kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy természetes személyazonosító adatait érvényes
személyazonosító igazolvány, vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más
hatósági igazolvány bemutatásával igazolnia kell. Postai úton történő
benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatát kell
beküldeni a kérelem mellékleteként.
A fővárosi/vármegyei
Kormányhivatal a kérelmező által benyújtott, háziorvos által kiállított
beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a Rehabilitációs Ellátási és
Szakértői Osztályának (RESZO), ahol megvizsgálják, hogy a kérelmező súlyosan
fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a
rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a
RESZO a támogatást kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megállapítására a
megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes
megjelenésre is vizsgálat céljából.
Ezért
fontos olyan logopédiai véleményt csatolni a kérelemhez, amely hitelesen és
teljes körűen leírja a súlyos beszéd, és / vagy nyelvi fogyatékosság meglétét,
az önellátás és az önkiszolgálás szintjét.
Fogyatékossági
támogatással kapcsolatos ügyek intézésére a következő módon van lehetőség:
•
elektronikus úton -
elektronikusan kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek tudnak
benyújtani fogyatékossági támogatás iránti kérelmet! Nem ügyfélkapun keresztül
- e-mailen - beadott kérelmet nem fogadnak el érvényes kérelemként. postai
úton - a pf. 1919 Budapest címre lehet a kérelmet benyújtani
•
személyesen – a
bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási
osztályának ügyfélszolgálatán, vagy az integrált
ügyfélszolgálatokon. (kormányablak)
A borítékon a
kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal
nevét kell címzettként feltüntetni. A postacím egységesen: Budapest
1919 vagy:
Magyar Államkincstár
Központ, Budapest. 1919
E-ügyintézésre
a www.magyarorszag.hu portálon van
lehetőség.
Forrás:
Magyar Államkincstár honlapja: https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Betegseg/Fogyatekossagi_tamogatas/fogyatekossag
i-tamogatas
Hivatkozott
törvények:
A
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény módosítása. Hatályba lépett 2024. 01.01 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv
A 141/2000. (VIII. 9.) Korm.
rendelet - a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás
folyósításának szabályairól. Hatályba
lépett: 2024.I.1. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000141.kor
Mellékletek:
1. A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról
2. Kérelem a fogyatékossági támogatás
megállapítására, letölthető az Államkincstár oldaláról
3. Kérelem hatósági bizonyítvány
kiállítására, letölthető az Államkincstár oldaláról 4. Orvosi beutaló (raktári
száma: A. 3510-90)
1. melléklet
A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása,
23.§.
Megjelent: Magyar Közlöny • 2023. évi 185. szám 10578
o.
23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét
betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában
Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt
jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve
hontalanként elismert személy jogosult, akinek
a)segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható
módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális
látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód
folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek
hallás útján történő megértésére segédeszközzel
sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését
megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető
ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c)értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati
károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét
megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb
mértékű (értelmi fogyatékos),
d)
állapota a személyiség egészét érintő
fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján
súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e)
helyváltoztatása a jogszabályban
meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a
jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel
eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),
f ) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak
vagy középsúlyosnak minősíthető,
g)
szerzett vagy fejlődési
károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési,
illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely
kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését
középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),
h)
– a b) pont bb) alpontja és a g) pont
szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az
a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok
közül legalább két fogyatékossága van
(halmozottan fogyatékos) vagy
i)
hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a
beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a),
c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan
fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen
fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások
állandó segítségére szorul.”
2023. december 24., vasárnap
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 185. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö
N Y • 2023. évi 185. szám
2023. évi XCI.
tv A közbiztonság megerősítése és a
migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról
7. A fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény módosítása
12. § A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18.
életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének
időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint
bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által
menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon
látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal
rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási
fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek
hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy ba)
halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy bb)
halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási
fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati
károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét
megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb
mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés
átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy
középsúlyosnak minősíthető,
e) helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott
segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a
jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel
eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),
f) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy
középsúlyosnak minősíthető,
g) szerzett vagy fejlődési
károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési,
illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely
kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését
középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),
h) – a b) pont bb) alpontja és
a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével –
az a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább
két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos) vagy
i) hallásvesztesége
olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére
segédeszközzel sem képes és az a), c)–g) pontok valamelyikében
megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota
tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy
mások állandó segítségére szorul.”
13. § A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fogyatékossági támogatás havi összege a
23. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben megfelel
az (1) bekezdés a) pontja, az (1) bekezdés
b) pont ba) alpontja és a (3) bekezdés alkalmazásával
megállapított összegnek.”
14. § A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a)
23/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–e) és h)”
szövegrész helyébe az „a)–f)” szöveg, b) 23/A. § (1) bekezdés
b) pont ba) alpontjában az „f) és g)” szövegrész helyébe
a „h) és i)” szöveg, c) 23/A. § (1) bekezdés b) pont
bb) alpontjában az „a), c)–e) és h)” szövegrész helyébe az „a)
és c)–f)” szöveg lép