2023. május 22., hétfő

Marczibányi Téri Művelődési Központ BÉLAMŰHELY: HANGSZERCSÉPELŐ EXTRA

 A Bélaműhely meghívta az Afázia Egyesület érintetteit egy közös délelőtti foglalkozásra.

Május. 21-én vasárnap de. 10-12 ig a Marczibányi Téri Művelődési Központ Kamaratermében fogunk közösen zenélni.
A felvételen Zelei Tünde (afáziás) vett rész.
BÉLAMŰHELY: HANGSZERCSÉPELŐ EXTRA
élménypedagógia – interakció – public art
Ismét Hangszercsépelővel jelentkezünk, de most egy kicsit másképpen.
Miénk a Marczi kertje és itt a jó idő, így olyan hangszerek felállítására is lesz lehetőségünk, amiket eddig nem láthattatok, hallhattatok.
A kültéri hangszerek mellett a csépelőben több minikoncert is hallható lesz majd és pár különleges hangszerkészítési tanácsot is kaphattok, ha velünk töltitek a délelőttöt.
Foglalkozásvezető: Rimóczi István zeneszerző, interaktív játékfejlesztő
A Bélaműhely több mint húsz hangkeltő eszköze közül jelenleg három a világon egyedülálló a maga nemében. Ha szeretnéd kipróbálni a biciklidobot, gettómarimbulát, hangburgereket, kisbubit, slagszaxot, fakutyát, papírkutyát, dzsimitit, teknóteknőt és még sorolhatnánk mi mindeneket, akkor a hangszercsépelőn a helyed.
A hangszercsépelőn a résztvevők eszközeink kipróbálása mellett betekinthetnek az elkészítési és megszólaltatás titkaiba, valamint spontán koncertek, együtt zenélések és karmesterjátékok részesei is lehetnek. A zenéhez, hangkeltéshez való viszonyunk gyakran telis-tele van félelmekkel, kudarcélményekkel. A “nekem nincs hangom” nincs “ritmusérzékem” védekezések elárulják korábbi próbálkozásainak sikertelenségét.
A Bélaműhely hangszerei – mivel itt nem hagyományos értelemben vett hangszerekről van szó – képesek arra, hogy feloldják ezeket a rossz beidegződéseket, félelmeket. Nem drága és bonyolult hangszerekről, hangkeltő eszközökről van szó, mint a zongora, gitár, szaxofon, vagy akár egy dobfelszerelés, hanem biciklikerekek, lábasok, hordók, csövek megszólaltatása a cél. Bárki nekiállhat a hangkeltésnek, mert ezek az eszközök egyszerűségüknél, kidolgozatlanságuknál fogva inkább a játékos zenei élmény felé viszik a résztvevőket.
A modern pszichológia szerint a hangoknak tudatmódosító hatásuk van. Így amikor hangot keltünk, zenélünk igazából egy olyan külső és belső teret hozunk létre, melynek feltételeit mi határozzuk meg a hang öt elemével: a hangerővel, hangmagassággal, hangszínnel, a hangok hosszával és a szünetek (csöndek) hosszával.
A hangkeltés alkalmas arra, hogy belső világunkkal, egymással és a körülöttünk lévő világgal jelen idejű és valóságos kapcsolatot teremtsünk.



2023. február 16., csütörtök

AB határozat mulasztás megállapításáról Ügyszám: IV/1223/2022.

 Dallos Zsuzsanna (érintett afáziás beteg) 2010.04.6-án levelet írt az Ombudsmannak, és feltette a kérdést, hogy miért van különbség az egyes betegségek között?! Miért jár a súlyos fogyatékos támogatás a vakoknak és a siketeknek és miért nem jár ez azoknak, akik az agyi sérülésük miatt nem tudnak beszélni, írni vagy olvasni?

Az első AB határozat 2012-ben született és ez már nagy eredmény volt.
Most megszületett a következő, hatalmas változás:
2023. február 16.
AB határozat mulasztás megállapításáról
Ügyszám: IV/1223/2022.
Az ügy tárgya: A Debreceni Törvényszék 8.K.700.864/2020/27. számú ítélete és a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (beszédfogyatékosság, fogyatékossági támogatás)
Megnyitás PDF-ként Az ügy adatlapja
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta a tartósan vagy véglegesen fennálló, önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szoruló kommunikációs fogyatékossággal élő (beszédfogyatékos) személyek fogyatékossági támogatására való jogosultságának feltételeit. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó kommunikációs képességét korlátozó betegségben szenved, amelyre tekintettel fogyatékossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be az illetékes kormányhivatal járási hivatalához, amely a kérelmét elutasította. Az indítványozó ezt követően bírósághoz fordult, de a keresete ott is elutasításra került. Az indítvány szerint a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 1. § (2) bekezdése sérti az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a beszédfogyatékossággal élőket a többi fogyatékossági kategóriával összehasonlítva hátrányosabb helyzetbe hozza. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a támadott bírósági döntés és a kormányrendelet hivatkozott rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy az Alaptörvény „fogyatékosság” esetére támogatásra jogosultságot ír elő. Ebbe beletartozik a kommunikációs károsodás is, ha az a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt súlyosan korlátozza vagy gátolja. Nincs olyan ok, amely az ilyen fogyatékossággal rendelkező személyek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát automatikusan, az állapotuk tényleges vizsgálatának lehetősége nélkül, teljes mértékben kizárja, jóllehet ezen személyek támogatására jelenleg (többek között a támadott kormányrendeleti rendelkezés miatt) valójában nincs támogatási forma. Ez nem egyeztethető össze az Alaptörvény egyenlőségi klauzulájával. A szabályozás hiányossága hátrányos megkülönböztetést eredményez az egymáshoz képest hasonlóan súlyos állapotban, és ezáltal az állapotuk vonatkozásában összehasonlítható helyzetben lévő fogyatékossággal élő személyek között. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapítja, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem szabályozta a tartósan vagy véglegesen fennálló, önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szoruló kommunikációs fogyatékossággal élő (beszédfogyatékos) személyek fogyatékossági támogatására való jogosultságának feltételeit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. december 31. napjáig tegyen eleget.

2022. december 9., péntek

21 Nő az Egészségügyért

 Az idén is kiosztottuk védjegyeinket.

🎖
Ezeket mindig olyan kezdeményezések, szervezetek kapják, amik megtanítanak minket egészségesebbnek lenni - és teszik mindezt komoly szakmai háttérrel.
Hadd mutassuk be nektek idei egyik védjegyesünket,
az Afázia Egyesületet, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy nyelvi zavarral küzdő embereknek nyújtsanak biztonságot és magas szintű szakmai segítséget. 👏
Dallos Zsuzsanna, az egyesület titkára maga is átélte, milyen szavak nélkül lenni, és ennek hatására gyűjtött maga köré olyan szakembereket, akik a legkorszerűbb tudással segítenek visszanyerni a hozzájuk fordulóknak verbális képességeiket.
Ismerjétek meg őket jobban, és vigyétek hírüket!