Stroke – nemcsak az agyat érintő “katasztrófa”
A stroke (ejtsd: sztrók) az agy
vérellátásának súlyos zavarát jelentő betegségek összefoglaló neve. Régies és
népies megnevezései: szélütés, gutaütés, agylágyulás, agyvérzés, agyinfarktus.
A tünetek és következmények minden esetben hasonlók lehetnek. A stroke mindig
végleges állapotot jelent, azaz a funkciók többnyire nem állíthatók helyre.
Szerencsés és enyhe esetekben a tünetek 24 órán belül megszűnnek és a
funkcióvesztés átmeneti. Ilyenkor nem is stroke-nak nevezik, hanem átmeneti
vérellátási zavarnak (orvosi neve: TIA – tranziens ischémiás attack).
Ischémiás stroke
Akkor keletkezik, ha az agy egy
területének vérellátása hirtelen megszűnik, például érgörcs, érszűkület vagy
embólia (vérrög) miatt. A vérellátás nélkül maradt agyterület nem kap oxigént
és az idegsejtek működése leáll. Ha perceken belül nem áll helyre a
vérkeringés, akkor az idegsejtek (különösen az elzárt terület közvetlen
közelében) elpusztulnak. Az adott agyterület által biztosított funkciók
(például beszéd, egyensúly, mozgás, gondolkodás, memória, érzékelés, stb.)
elvesznek.
Az ischémiás stroke adja az összes eset 70-80%-át.
Vérzéses stroke
Ritkább, mint az ischémiás forma. Akkor
keletkezik, ha a koponyán belüli valamelyik ér “kilyukad”, elreped. Oka lehet
az érelmeszesedés miatti merev érfal, kezeletlen magas vérnyomás (vagy a
gyógyszer kihagyása miatti hirtelen vérnyomás kiugrás). Itt nem az oxigénhiány
okozza a tüneteket. Az agyállományban vagy az agyhártyák rétegei közötti térben
egyre növekvő “vértócsa” elnyomja a környékén levő területeket, ami működési
zavart okoz. Mivel a koponyán belül szűk a tér, a csontok nem “tágulnak”,
így a nyomás a koponya alapon levő “öreglyuk” felé próbál elmozdulni. A nyomás
fokozódása csonthoz préseli a nyúltvelőt, amiben a légzési központ van. Ha
ennek működése leáll, halált okoz.
A stroke tünetei
·
Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség
(különösen a test egyik oldalán)
·
Zavartság
·
Beszéd vagy megértés zavara
·
Hirtelen látáskárosodás egyik vagy mindkét
szemen
·
Mozgási nehézség
·
Szédülés, egyensúlyvesztés vagy
koordináció zavara
·
Hirtelen, erős fejfájás, ismert ok nélkül.
Bár a stroke az agy betegsége, a tünetek
és következmények súlyosan érinthetik az egész testet.
·
megismerés és
gondolkodás (kognitív funkciók) zavara: az
észlelés, a figyelem összpontosítás, a számolás és a komplexebb gondolkodási
feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.)
nehézzé vagy lehetetlenné válnak. A memóriazavarok, a beszédproblémák, az
érzelmi nehézségek, a napi életvezetési problémák (önellátási képesség) és
fájdalmak nehezíthetik a mindennapokat.
·
bénulás (az
izommozgatás képességének elvesztése). A
bénulás érintheti csak az arcot, de a kart vagy a lábat. Gyakori az egyik
testfélre lokalizálódó (az arcot, kart és lábat egyaránt) érintő forma – a
féloldali bénulás neve hemiplegia. A bénulás megjelenési helyéből tudható, hogy
melyik oldali agyterületen történt a baj. Ha a bénulás a bal oldali, akkor a
jobb agyfélben van a probléma és fordítva, a jobb oldali bénulás oka a bal agyfélben
keresendő.
A stroke fő kockázati tényezői
A magas vérnyomás, a szívbetegség, a
cukorbetegség és a dohányzás érfalat károsító hatásai a legfontosabbak. A
vörösvérsejtek számának növekedése, a pitvarfibrillációnak nevezett
szívritmuszavar növeli a vérrögképződés kockázatát.
Egyes orvosi vélemények szerint a stroke
nyolcvan százaléka megelőzhető lenne. Azaz
a kockázati tényezők visszaszorítása, a kiváltó betegségek folyamatos kezelése
és ellenőrzése révén a szélütés elkerülhető vagy legalábbis jelentősen
mérsékelhető a veszély.
Kezelés
Az akut stroke tünetek esetén AZONNALI
sürgősségi ellátást kell igénybe venni. Az időfaktor fontos, azaz a lehető
legrövidebb időn belül kórházba kell juttatni a beteget. Az első órák
számítanak igazán a betegség kimenetele szempontjából.
Az ischaemiás stroke kezelése az elzáródás
eltávolításával és az agy véráramlásának helyreállításával történik. A vérzéses
stroke-ban kevesebb beavatkozási lehetőség van. Ha lehetséges, akkor a vérzés
forrásának (pl. aneurizma) megszüntetését célozzák.
Az agy vérellátásának megszakadása esetén
a leginkább érintett agysejtek rövid időn belül elhalnak, míg a “széli
zónákban” csak a működészavar dominál. A kezelés célja az elhalt terület
csökkentése, minimalizálása.
Sajnos a stroke-os betegek mindössze
néhány százaléka érkezik időben a megfelelő felszereléssel ellátott kórházba.
Sajnos perceken múlik az, hogy milyen maradandó károsodások alakulnak ki.
Szerencsés esetben az agy helyreállítja
vagy mérsékli a stroke által okozott károkat. Azok az agysejtek, amelyek nem
haltak el, idővel újra működhetnek. Néha az agy másik régiója átveszi a stroke által
károsodott terület egyes funkcióit. A stroke túlélők néha váratlan
funkcióvisszatérésről számolnak be, amelyeket nem lehet megmagyarázni.
Kezelési eredmények
·
A stroke túlélők 10%-a szinte teljes
tünetmentesen gyógyul
·
25%-nál enyhe, a mindennapokat nem vagy
minimálisan nehezítő károsodások maradnak
·
40%-nál olyan károsodások maradnak vissza,
amelyek bizonyos feladatokhoz külső segítség igénybevételét teszik szükségessé
·
10% önállátásra képtelenné válik, mások
általi, tartós gondozására van szükségük
·
15% röviddel a stroke után meghal
Rehabilitáció
Amint az intenzív kezelés hatására elmúlt
a közvetlen életveszély és az általános állapotot stabilizálták, azonnal meg
kell kezdeni a rehabilitációt! A rehabilitációs szakembereknek stroke után akár
két nappal meg kell kezdeniük a kezelést. Meg kell tanítaniuk, hogy a kórházból
való távozás után hogyan kell folytatni, mit és miért kell gyakorolni,
fejleszteni.
A rehabilitáció célja az, hogy
visszaállítsa vagy legalább javítsa a sztroke által károsított funkciókat, hogy
a túlélő a lehető legnagyobb mértékben független maradjon. A legnehezebb a
beteg motiválása, mivel a váratlan és súlyos képesség-veszteségek sokkolhatják,
depresszióba fordíthatják a beteget. Akarnia kell újtanulni az alapvető
készségeket, amelyeket a stroke elvett – például beszéd, evés, ivás, öltözködés
és járás képessége-, mert enélkül másoknak kiszolgáltatottá válik.
Sok feladat vár a családra is, mert
gyakran a lakásban átalakításokat kell végezni, hogy a stroke után megváltozott
képességekhez igazítsák a lakást. Kapaszkodók, rámpák beszerelése, speciális
edények, evőeszközök, kerekesszék, betegemelő, stb. beszerzése lehet szükséges.
A tárgyi szükségletek mindenkinél eltérők lehetnek, így az egyéni állapotnak megfelelően
kell megvalósítani.
Otthoni orvostechnológia a rehabilitációban
A stroke-t elszenvedők többségénél a
mozgás képessége valamilyen mértékben elveszik. Van akinél csak meggyengülnek
az izmok, mert az idegi impulzusok nem jutnak megfelelően az izomhoz. Van
akinél a mozgáskoordináció problémás, például a kanál szájba emelése szinte
kivitelezhetetlen. A nem használt izmok gyorsan elveszítik erejüket és
tömegüket (izomsorvadás), amit meg kell akadályozni.
Sztroke esetén a érintett izmok spastikussá (merevvé) válnak, ami tovább
nehezíti a mozgást, kooordinációt.
A sérült idegeket “újra kell tanítani”,
ami a mozdulat kivitelezésének ismétlésével lehetséges. Kezdetben a beteg hiába
akarja megemelni a bénult kezét. Az ideg-izom kapcsolat sérülése miatt mozdulat
nem látható, ezért nem tudja, hogy mit is kellene tennie, hogyan kell helyesen
végrehajtani a mozdulatot. Számukra nyújtanak fantasztikus segítséget a biofeedback készülékek.
Akkor is érzékelik az idegi impulzust, amikor az izomban nem történik
összehúzódás és visszajelzést küldenek arról, hogy a helyes idegi “utasítás”
elindult. Például a kijelzőn egy diagram vagy változó intenzitású hangjelzés
mutatja, hogy jól végezte-e a mozdulatot. A magasabb érték jobb kivitelezést
jelez, azaz a beteg pontosan tudja, hogyan hajtotta végre a gyakorlatot. A
készülék által nyújtott visszacsatolással végzett ismétlés segíti, hogy az
ideg-izom közötti kapcsolat helyreálljon és a mozdulat ismét megfelelő erővel
és koordinációval végrehajtható legyen. Ilyen biofeedback készülék például a
SineBravo készülék.
Ennél hatékonyabbak a kombinált biofeedback + izomstimulátor készülékek.
Ezek nemcsak visszajelzést biztosítanak, hanem amikor észlelik az agy
által az izomhoz küldött jelzést, izomstimulációs impulzust adnak a kezelt
izomra, ami összehúzódik és segíti a kívánt mozdulat létrejöttét. Ez a kettős
megerősítés gyorsítja a rehabilitációt és egyben az izmok erejének megtartását,
javítását is biztosítja. Ilyen készülék a DuoBravo biofeedback+EMS készülék.
A technológia -és ebben az
orvostechnológiai is benne van- elképesztő ütemben fejlődik! A mai korszerű
gépek olyan hasznos segítséget jelentenek a kezelésben, ami még pár évvel
ezelőtt sem volt elképzelhető! Korábban a stroke által okozott bénulás szinte
mindig maradandó fogyatékossághoz vezetett. Ma már nem kell feladni a reményt,
mert a technológia hatékony segítséget nyújt a rehabilitációban. És nagyon nem
mindegy, hogy az önellátás képessége helyreállítható-e vagy egy olyan egyszerű
tevékenység, mint evés vagy ivás segítséget igényel-e!
Érdemes tehát egy készüléket beszerezni és
a rehabilitációs gyakorlatokat otthon (is) kitartóan folytatni.
