Az Afázia Egyesület karácsonyi ünneplése - 2014

AIA - Az Nemzetközi Afáziások Szövetsége képekben és leírásban - Würzburg, Németország

Kedves Alapítók!
Röviden összeállítom az A.I.A. közgyűlés tapasztalatát:
Erre a közgyűlésre még kevesebben jöttek el, mint korábban. Ezzel kapcsolatban vegyes érzéseim vannak – kezdetben – 2008 óta mi is részt veszünk a közgyűlésen – a Hollandiai társaság szervezte a Nemzetközi Afáziai Szövetséget. Ők szervezték meg a fogyatékos felvonulást Brüsszelben, amin mi is részt vettünk. Egy támogatás alapján ők készítették el a tájékoztató füzetet 35 nyelven, amit azóta is használunk. A részvevők tagdíja is lényegesen reálisabb volt, mint most – lsd. mellékelt. Viszont az derült ki, hogy visszaéltek a pénzzel, azért még Tallinban határozat született arról, hogy ezek a tagok nem vehetnek részt tovább a Nemzetközi Afázia Egyesület munkájában. Az Egyesület új elnöke a mai napig is Jacqueline Stark lett. Würzburgban már csak két vezetőségi tag – Svédország és Stark asszony - vett részt a vezetőségi ülésen. A vezetőség tagjai nem szavazhatnak, ezért Ausztriából még egy fő eljött, aki Ausztriát képviselte és egyben a francia nyelvű szöveget fordította.
Így állandó, résztvevő tag Ausztria, Magyarország, Németország, Finnország és Franciaország volt. Megfigyelőként Spanyolország vett részt a közgyűlésen.
A mérleget Németország ellenőrizte és mindenki elfogadta. A költségek és a bevételek rámutatnak arra, hogy rossz ötlet volt, hogy minden ország ugyan azt a tagdíjat fizeti, ami jelentősen csökkenti bevételeket. Megoldás azonban nem született.
Kisebb vita keletkezett azon, hogy New York miért nem fizeti meg az éves tagdíjat – azért nem, mert olyan megállapodás született az Európai AIA és a New York Aphasia társaság között, hogy kölcsönösen nem fizetnek, ami a legjobb és legolcsóbb a megoldás. Franciaország azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az AIA-ból.
Évek óta dolgoznak azon (Svédország), hogy a web oldalunk jobb legyen, de még mindig nincs teljesen készen, a szöveges részen még mindig a régi és nem kívánt logó látható. A web oldal készítésének költsége 4.000.- Euro – a mi oldalunkon (aphasie.hu) költsége kb. 500 Euro – érthetetlen, hogy miért pont Svédországban rendelték ezt meg, ilyen drágán?! http://www.aphasia-international.com/
Miért nem kértek több országból ajánlatot?
Az országok bemutatása azt mutatja, hogy minden afáziás társaságnak változnia kell. Az évtizedek óta az államilag fizetett egyesületeknek is kevesebb lett a pénzük, jobban kell gazdálkodniuk pl. pályázatokkal, miközben az új belépők (Magyarország, Spanyolország) egyesületek már ismerik a problémákat. A közgyűlésre Magyarország és Ausztria saját pénzen fizette az utalást és a szállást, a többi országban az egyesületek fizették.
Magyarország: Nagyon sajnálom, hogy évek óta nincs egyértelmű összeállításunk arról, hogy melyik afázia társaság milyen formátumban működik, miből vannak a bevételek és mit tesznek az afáziás betegek érdekében?
Négy évvel ezelőtt Bécsben már felvettem ezt a kérdést, de sajnos azt a tervezett 4-6 kérdést azóta sem tettük fel. Most megint szóba került ez téma, és Spanyolság képviselője már akkor is és most is nagyon támogatta a javaslatomat. Talán annyit elértünk, hogy én elmondtam, hogy az Afázia Egyesület egy civil, a kormánytól független egyesület, célja ugyan az, mint az AIA célja, de ehhez még hozzákapcsolódik az afáziások rehabilitációja, mert ez egyébként nem működik. Az afáziás betegeknek általában havonta 12 óra csoportos foglalkozást nyújtunk, és minden héten egy órában neuropszichológiai csoportos foglalkozás is van. A bevételt az 1%-ból, az adományokból és a pályázatokból szerezzük meg. Tagokat nem gyűjtünk, betegeket nem veszünk fel tagnak, hiszen ezek a személy nem tudnak egyértelműen dönteni a kérdésekben. Nagyon sok, közös országokat átfogó fellépések kellenének, amit biztos, hogy az EU is támogatná.
Az AIA beszámolójában elhangzott, hogy egyes országok nem küldik el a havi az eseményeket, így azokat nem tudják az AIA oldalára betenni. Igen, mi sem tesszük ez meg – úgy gondoljuk, hogy ez nagyon sok felesleges munka, havi szövegeket összeállítani, lefordítani németre vagy angolra, amikor mindez naprakészen ott van az aphasie.hu és facebook oldalunkon. Sokkal hatékonyabb lenne, ha az AIA-nak is létrehozna egy facebook oldalt.
Svédországban sok éve működik az egyesületük, feltételezem hogy állami támogatásból és elsősorban az érdekvédelemmel foglalkoznak. Most kezdik bevezetni a csoportos logopédiai foglalkozásokat. A munkában nincsenek érintett afáziások. Van állami helyiségük.
Franciaország – nincs sok információm, azt tudom, hogy az egyesület vezetője egy orvos, és afáziás. Franciaországban az egészségügyi miniszter asszony aktívan támogatja a munkájukat.
Ausztria – az egyesületet egy nyelvész asszony – a mi elnökünk – viszi. Havonta egyszer vannak foglalkozások, nincs saját helyiségük. Az afáziás betegek rehabilitációját az Osztrák Állam fizeti.
Finnország – egy egyesület, van egy 15 szobás háza, a bevétele abból van, hogy a finn szerencsejáték (állami) bevételének egy részét az afáziás társaság kapja meg. Minden évben döntenek arról, hogy kapnak-e pénzt vagy sem. Eddig sikerült. 50 héten keresztül felváltva az afáziásoknak és az Alzheimer-kórban élőknek van rehabilitációja.
Németország – régóta működő egyesület. Országos vezetősége van, és vannak tartományi és kerületi szervezetek is. Tagdíjat fizetnek, ebből működnek. Minden vezetőségben vannak afáziások is, akkor is, ha így nehezebb a munka és a tárgyalás. A rehabilitációt az állam fizeti, ezzel nem foglalkoznak. Érdekvédelmet, nyomtatványokat, előadások és üdüléseket szerveznek. Van egy 150 négyzetméteres helyiségük, amit maguknak kell előteremteni. 2 fizetett alkalmazott van.
Spanyolország - néhány évvel ezelőtt jött létre, pontosan ugyan azt csinálja, mint mi és tavaly ugyan annyi bevételt ért el, mint mi. Pályázatokat gyártanak, gyűjtődobozt és adományokat szervezetnek. Az OEP-pel olyan megállapodásuk van, hogy a betegek átkerülhetnek hozzánk és így megkapják a betegnek járó OEP támogatás egy részét. Ez olyan, mint az Pető Intézet – pl. minden héten 2x jár, és ezért le kell adni az OEP támogatását (kb. 25.000.-Ff/hónap). Tagokat gyűjtenek, mert kell a bevétel. Az elnök afáziás.
Dallos Zsuzsa

AZ ADÓ 1%-ÁRÓL ADOTT FELAJÁNLÁSOK 2014-BEN

 

AZ ADÓ 1%-ÁRÓL ADOTT FELAJÁNLÁSOK 2014-BEN (A 2013-RE SZÓLÓ)

 

2014-BEN AZ AGYI SÉRÜLTEK REHABILITÁCIÓJA ÉRDEKÉBEN

A LEADOTT 1%-BÓL 450.514.-FT

ÉRKEZETT AZ AFÁZIA EGYESÜLETNEK

KÖSZÖNJÜK

2014. június 29-én megtartottunk az Afázia Műhely első összejövetelét.

2014. június 29-én megtartottunk az Afázia Műhely első összejövetelét.
Az első részben Benedekné Jószai Katalin képeit mutattunk be.  Katalin 10 éve egy súlyos agyvérzésén esett át.  Gyógyulása során festeni kezdett, ezekből a képekből láthattunk ízelítőt. Öt éve került kapcsolatba Détári Éva logopédussal, aki megszervezte mostani találkozását  az Afázia Egyesülettel.  Köszönjük mindkettőjüknek, Katinak továbbra is kívánunk alkotó kedvet!  Pozitív szemléletéből mindannyian tanulhatunk!   A képek láthatóak az Afázia Egyesület helyiségében, Péterfy Sándor 40. fsz. 6.  ( Előzetes időpont egyeztetés szükséges).
A kiállítás megnyitása után Krasznár Felicia tájékoztatót tartott  Fogyatékos-e a beszédfogyatékos? címmel.  Összefoglalta a 2013. februári Alkotmánybírósági határozatot, és annak következményeit.  Dr Szabó Máté ombudsman levele az Afázia Egyesület honlapján olvasható.
Szeptemberben ismét jelentkezünk, addig szép nyarat , jó pihenést kívánunk!
Dallos Zsuzsanna      Krasznár  Felicia

Benedekné Jószai Katalin képei -Az Afázia Egyesületnél

2014. július 14-én bemutattuk Benedekné Jószai Katalin képeit. Kati 10 évvel ezelőtt, 49 évesen kapott agyvérzést, hat hónapig volt kómában. Azóta megtanult bal kézzel írni és festeni.
Ő sem adta fel az életét.

Afázia

 

 

Elölről mindent

szerző: Csendes-Erdei Emese

publikálva

2014/23. (06. 05.)

Az afázia agysérülések (agydaganat, agyvérzés, agyi infarktus, balesetek) után bekövetkező utóállapot, mely során a páciensnek kommunikációs nehézségei lesznek: nem tud beszélni, számolni, írni, olvasni, gondjai vannak a megértéssel is. Rehabilitációjuk korántsem megoldott.

Zsolt élete négy évvel ezelőtt a stroke után szétforgácsolódott: az akkor ötvenéves férfi korábban mérnökként dolgozott, de afáziás lett, így nem tudta folytatni hivatását. Ráadásul az emberek tudatlansága miatt nehezen telnek a mindennapjai, nem értik, hogy miért nem képes úgy kifejezni magát, mint régen. "Azt hiszik, gyagyás vagyok, vagy biztosan iszom" - meséli Zsolt. "Nem tudok beszélni, olvasni, írni, számolni. Tizenhét éve." Ezt már Tamás mondja, hosszú szünetekkel, lassan és tagoltan. Az egykori igazgató Zsolthoz hasonlóan szintén ötvenéves korában kapott stroke-ot. Mindketten az Afázia Egyesület csoportos rehabilitációs foglalkozására járnak heti két-három alkalommal. Nagy Kitti logopédus csoportjában a páciensek beszédszintje nem egységes, ezért nagyon sok területet - memória, figyelem - kell aktivizálni különböző feladatokkal. Persze vannak közös problémák, mint például a szótalálási nehézség, ami azt jelenti, hogy a beteg tudja, hogy mit akar mondani, csak nem képes rá. "Azt látjuk, hogy nincsen reménytelen eset, hiszen van, aki négy éve jár ide, és most észlelünk bizonyos jeleket. Semmire sincs garancia, de a fejlődés többek között a végzettségtől, az agysérülés mértékétől és az akaraterőtől is függ" - mondja Nagy Kitti. Nem mindegy ugyanis, hogy korábban mennyire voltak igénybe véve a különböző agyterületek. A logopédus szerint a legjobb az lenne, ha mindenki egyéni terápiát is kapna - az egyetemen is így tanítják -, de finanszírozás hiányában ezt csak azok tudják igénybe venni, akik képesek fizetni az önköltséges óradíjat. Nagy Kitti tizenhat fős csoportot vezet. A páciensek segítőkészek, próbálják kiegészíteni egymást, ha valaki nem találja a megfelelő szavakat, még viccelődnek is. Huszonöt évestől egészen nyolcvanéves korig vannak páciensek, de ottjártunkkor csak ötvenöt és hetvenöt közötti afáziások voltak. Már szervezik a korosztály szerinti csoportosítást. "Más témák és gyakorlatok fontosak egy nyugdíjasnak, aki már nem fog visszaállni munkába, mint egy fiatalabbnak, akinek még lehet erre esélye" - mondja a logopédus. A foglalkozás a memóriát érintő feladatokkal indul, majd két megadott betű alapján mindenkinek egy-egy szót kell képeznie. Előfordul, hogy megvan a szó, de nem tudják elmagyarázni, hogy mit jelent. A logopédus addig beszélteti őket, amíg képesek lesznek rá. Ha másképp nem megy, mutogatással.
Dallos Zsuzsa egykori szakfordító tolmács és HR-es tíz évvel ezelőtt kapott stroke-ot (a témáról bővebben: Mint a villám, Magyar Narancs, 2001. november 15.). Felépülése után még visszament dolgozni egy bank HR-részlegére. "Írni nem tudtam jól. Ehhez kellett segítség. A beszéddel kapcsolatban pedig nem tudom megítélni magam, hiszen én úgy éreztem, hogy jól mondom a dolgokat" - emlékszik vissza a ma már hatvanéves nő, akit egy év után elbocsátottak. Rokkantnyugdíjas lett, de nem bírta a tétlenséget, számára nem volt elég, hogy folyamatosan újra tanuljon írni-olvasni, ezért új feladatot keresett magának. 2006-ban svájci mintára alapította meg az Afázia Egyesületet. Kezdetben csak egy beteggel, Valériával foglalkozott az egyesület későbbi alelnöke és vezető logopédusa, Krasznár Jánosné Felicia. "A terápia egy vizsgálattal kezdődő folyamat. A sérült és a megmaradt funkciók áttekintése után alakítunk ki egy tervet, és a szakmai protokoll szerint haladunk. Valinál az afázián kívül társuló tünetek is vannak: látótérkiesés, érzékelési zavarok, enyhe jobb oldali bénulás, hangulatingadozások, énközpontúság. A legpregnánsabb azonban a beszédértés nehézsége volt, ezért ennek a gyakorlását tartottam a legfontosabbnak, hogy a mindennapi szituációkat is jobban tudja kezelni" - idézi fel Felicia az első beteg esetét. A súlyos stroke-on átesett idős asszony, aki sokáig kómában is volt, Zsuzsa segítségével is gyakorolt. "Ez teljesen más szituáció volt, mintha logopédushoz járt volna - mondja. - Valéria eleinte nem is értette, amit mondunk, és mi se értettük őt. Mostanra azonban már sokat fejlődött, meg tudjuk egymást érteni." Zsuzsát nem kötötték a szakmai szabályok, ő nem szakemberként kezelte Valériát, pusztán megpróbálta azokat a gyakorlatokat alkalmazni, amelyek neki is segítettek. Különböző eszközöket használtak: képekről beszéltek, és a látottakat leírták, vagy csak megpróbáltak társalogni. Zsuzsa azért kezdett foglalkozni Valériával, hogy az egyesület indulása előtt megismerjen más afáziásokat is. Az együtt töltött idő kölcsönösen hasznos volt, hiszen Valériát nagyon motiválta, hogy Zsuzsának sikerült újra megtanulnia beszélni. Száz százalékig azonban senki nem tud rendbe jönni, mindig lesznek nehézségek. A ma már "gyógyult" afáziás Zsuzsa sem tudott mindent újratanulni. "A számokkal még gondban vagyok. Tudom használni, ha látom leírva a számjegyeket, de ha csak beszélünk róla, akkor nem értem. Nem értem, hogy mit jelent az, hogy ötezer, csak ha látom. Hasonlóan nem mennek a nevek sem. Ha látok valakit a televízióban, akiről tudom, hogy kicsoda, akkor annak nem tudom megmondani a nevét" - mondja Zsuzsa, az egyesület titkára. Rövidesen híre ment kezdeményezésének, egyre többen jelentkeztek, és a foglalkozásokat Zsuzsa lakásából átköltöztették egy könyvtárba, majd innen kerültek jelenlegi "főhadiszállásukra", a Péterfy Sándor utcába.
Egyharmad
"Nincsen pontos adat az afáziások számáról, legfeljebb a stroke-os betegek számából következtetünk vissza - mondja Krasznár Felicia. - Évente 40-50 ezer stroke-os van Magyarországon. Egyharmaduk meghal, a másik egyharmad teljesen meggyógyul, tehát a maradék egyharmadot érintheti ez a probléma. De ehhez hozzájönnek még azok az afáziások, akiknek baleset közben sérült az agyuk, vagyis összességében azt mondhatjuk, hogy tíz-húsz ezer új afáziás van évente." Dr. Dénes Zoltán, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályának osztályvezető főorvosa szerint azonban túlzás ez a szám. Pontos adatot ő sem tud mondani, de szerinte biztos nincs évi tízezer új afáziás. Sok olyan beteg van az egyesületben, akiket - ha időben a megfelelő helyre szállítják őket - megmenthettek volna az agysérüléstől. "Van, akinél azonnal jön a stroke, de olyan is előfordul, hogy valakinek a tünetei csak fokozatosan alakulnak ki, és csak másnap lesz rosszul. Velem is így volt. Azt vettem észre egy délután, hogy nem látok rendesen, minden összefolyik a szemem előtt. Nem mentem el orvoshoz, másnap agyi infarktusom lett" - emlékszik vissza Dallos Zsuzsa.
A kórházakban van stroke-rehabilitáció, de oda csak azok kerülhetnek be, akiknek az afázia mellett más problémájuk is van, például mozgáskoordinációs nehézségeik - a beszédzavarral nem minden rehabilitációs osztályon foglalkoznak külön. A kórházból távozva az Afázia Egyesületen kívül nincs az országban más olyan szervezet, ahol ilyen formában segítenék a kommunikációs nehézséggel küzdőket. "Vidéken van néhány olyan kórház, amelyhez kapcsolódik egy-egy hasonló klub vagy csoport, ami havi egyszeri foglalkozást biztosít a pácienseknek, de ez nem elég. Mi itt heti két-három alkalmat tudunk biztosítani" - mondja Krasznár. Dr. Dénes Zoltán osztálya sem tud fogadni olyan afáziást, akinek nincsen más problémája a beszédzavaron kívül. Évente negyven-ötven beteg fordul meg náluk, akik általában hatvan napig, maximum három hónapig vannak bent. "Két logopédussal dolgozik az osztály, de maximálisan lefoglalják őket a fekvő betegek, ezért nem nagyon van kapacitásuk arra, hogy bejárókkal foglalkozzanak" - mondta el kérdésünkre a főorvos. Krasznár tapasztalatai szerint teljesen esetleges a kórházakban való ambuláns ellátás, pont azért, mert a bent fekvő páciensekkel foglalkoznak elsősorban, nincs idő és energia valakit hosszú évekig intenzíven kezelni. "Akkor engedték ki a rehabilitációs osztályról, amikor már elhagyta a kerekes széket, és a járókeretet úgy-ahogy meg tudta fogni. Logopédust azonban nem találtunk. Hiába mondják, hogy van 2700 logopédus, nagy részük gyerekekkel, nem pedig agykárosultakkal foglalkozik. Szerencse, hogy megismertük Feliciát, aki már akkor tudta, mi az az afázia, és segített nekünk" - emlékszik vissza Valéria férje, aki minden héten elkíséri a feleségét a foglalkozásokra, immár nyolc éve.
"2013-ban harmincöt olyan regisztrált betegünk volt, akik heti két-három alkalommal rendszeresen jártak a foglalkozásokra. A felvett betegek 20-30 százaléka egy ideig jön, aztán nem, mert jobb állapotban van, és visszamegy dolgozni, vagy mert olyan állapotban van, hogy kísérni, szállítani kell, és erre a családtagoknak nincs pénzük. Ha olyan pályázatunk van, amibe ez belefér, akkor két-három beteg szállítását átvállaljuk" - mondja Dallos. Mivel az egyesületnek csak a lakás rezsijét kell fizetni, az ide járó afáziásoktól csak havi háromezer forintot kérnek fejenként. A csoportterápiát tartó logopédusok bérét pályázatokból finanszírozzák.
Módosult fogalom
Tavaly májusig az afáziások a törvény előtt nem számítottak "életvitelükben korlátozottnak" úgy, mint például a siketek vagy a vakok. 2010-ben az egyesület titkára kérelemmel fordult az akkori ombudsmanhoz, melyben ismertette a beszédfogyatékosok speciális helyzetét, akik annak ellenére, hogy nem tudnak rendesen beszélni, írni, olvasni, számolni - tehát nagy valószínűséggel dolgozni sem -, nem kapnak állami támogatást, mert nem minősülnek fogyatékosnak. Szabó Máté, az akkori alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított az ügyben, mert - ahogy ő fogalmazott - a beadvánnyal kapcsolatban alapvető joggal összefüggő visszásság veszélye merült fel. Az elbírálási eredményre három évig kellett várni, mire megérkezett a határozat, melyben az AJB felkéri az emberi erőforrások miniszterét, hogy "kezdeményezze a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítását, majd ezt követően a támogatási rendszer felülvizsgálatát." Ez tavaly májusában megtörtént, a törvény most már a kommunikációs problémákkal küzdőkre is vonatkozik. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a beszéd- és megértési zavarokkal küzdők is részesülhetnek állami támogatásban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy tájékoztatta lapunkat, hogy ha egy csoportot beemelnek a fogyatékossággal élők kategóriájába, azzal még nem jár állami támogatás. "Ennek megfelelően a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a támogatásra jogosult súlyosan fogyatékos személyek körét valamennyi fogyatékossági típusban jóval szűkebben határozza meg, mint általában a fogyatékos személyek körét, hiszen az kizárólag a legsúlyosabb állapotú fogyatékossággal élő személyek számára állapítható meg" - ismertette az EMMI sajtóosztálya. Az afázia a fogyatékosság szempontjából nem egységes állapot, hiszen van, aki képes felépülni annyira, hogy újra dolgozhasson, de számos olyan beteg van, aki hosszú éveken át tartó terápia után sem tud érthetően beszélni. A támogatás megállapításánál pedig fontos kitétel az állapot fennállásának tartóssága, és az, hogy a támogatást kérő önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. Azon pedig lehetne vitatkozni, hogy írni és beszélni nem képes személyek mennyire boldogulnak önállóan a mindennapokban.

szerző

 

Csendes-Erdei Emese

publikálva

2014/23. (06. 05.)

Bokor Réka OrientPress Hírügynökség: Szívvel a stroke ellen 2

Ne adjon esélyt a stroke-nak! - kampánnyal tájékoztatnak

A magyarországi stroke-ellátás kiépült, viszont a lakosság nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel – mondta el Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy a lakosság pontosan tisztában legyen az életmódbeli veszélyekkel és a kockázati betegségekkel. Kiemelten fontos, hogy tájékozottak legyünk, s vészhelyzetben azonnal tárcsázzuk a mentők számát. Az információk elterjesztését célozza a most indult 'Szívvel a stroke ellen!' elnevezésű kampány is.A mentőszolgálat jól működik, továbbá hazánkban 37 stroke-centrum is szolgálja a betegeket. Annak oka, hogy Magyarországon csak a betegek 3,5 százaléka kapja meg a vérrögoldó kezelést (s nem 10-20 százalék, mint Ausztriában vagy Németországban), a lakosság hiányos ismereteiben keresendő. A Magyar Stroke Társaság elnöke ugyanakkor kiemelte a sajtó fokozott felelősségét a tájékoztatásban. A tájékozottság fejlesztését célozza meg idei új programjuk a 'Szívvel a stroke ellen!' elnevezésű kampány, mely a stroke tünetei mellett a pitvarfibrilláció veszélyeire is felhívja a lakosság figyelmét.

A kampány egy összefogás eredménye, melyet a Magyar Stroke Társaság mellett, a Magyar Kardiológusok Társasága, az Országos Mentőszolgálat, és a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár támogatja ezt az edukációs programot.Az előző 'Ne késlekedj' elnevezésű kampány a gyors reakciókra buzdította a lakosságot, azzal az üzenettel, hogy ha a stroke bármely tünetét észlelik, ne késlekedjenek mentőt hívni, ne várják meg míg a családtagok hazaérnek, vagy míg háziorvosukhoz eljutnak.

 

A stroke ugyanis sok esetben csalóka, a tünetek sokszor átmeneti jelleggel jelentkeznek, de már ekkor is okvetlenül és gyorsan szakember segítségére van szükség. Bereczki Dániel kiemelte, ha a száj-félrehúzódást, egyik oldali végtagok meggyengülését vagy beszédelakadást tapasztalnak: azonnal mentőt kell hívni.Az idei kampány emellett a pitvarfibrilláció kezelésére hívja fel a figyelmet, ugyanis Magyarországon 300 ezer ember érint ez a betegség. A pitvarfibrilláció okozta szabálytalan szívverésben szenvedők ötször nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot. A betegség során a pitvar elektromosan dezintegrálódik, pitvarremegés (fibrilláció) jön létre. Ettől a keringés folyik tovább, mert a kamrák működnek, ám a pitvarok nem húzódnak össze, állnak vagy csillámló mozgást végeznek, a szív szabálytalanul kalimpál. Ennek következtében a pitvar öbleiben a pangó vér megalvadhat és így vérrög képződik. Mindezt az EKG kimutatja, ezt kezelni lehet és elkerülhető a belőle származó stroke – ismertette a részleteket Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Azonban a pitvarfibrilláció legtöbbször fájdalommentes és tünetmentes – néha csak a jogosítvány hosszabbításkor veszik észre – ettől függetlenül oda kell figyelnünk rá, mert az a szélütés, amit a pitvarfibrilláló beteg kap (minden ötödik szélütés ilyen) lefolyásában súlyosabb, mint a többi, és a betegek fele belehal. A Szívvel a stroke ellen kampány célja, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
Ha a pitvarfibrillációt időben felfedezik és kezelik, megelőzhető az a tragikus eset, hogy egy ritmuszavar során vérrög képződjön a szívpitvarban, s az a keringéssel besodródjon az agy erébe, s ott embóliás stroke-ot okozzon – hívta fel a figyelmet a megelőzésre a professzor.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője ismertette, jelenleg a mentőszolgálatnál korszakos jelentőségű fejlesztések zajlanak. Átalakul a mentésirányítás rendszere, korszerű informatikai eszközökkel ezentúl a legoptimálisabb döntéseket tudják meghozni a riasztások során. Továbbá új mentőállomások épülnek, így segítik elő, hogy gyorsabban kiérjenek a betegekhez. Az OMSZ ugyanakkor reflektorfényben dolgozik, s a médián keresztül a betegekhez talán hatékonyabban tud eljuttatni fontos üzeneteket az emberekhez - emelte ki. Évente 42 ezer stroke-os eset történik, s a mentés mellett a kommunikációjuk által is igyekeznek segítséget nyújtani, ezért csatlakoztak a programhoz – mondta el a szóvivő.
További információk érhetők el: a www.pitvarfibrillal.hu honlapon.
Bokor Réka

OrientPress Hírügynökség (OPH)