2022. február 8., kedd

Szabaduljunk ki együtt az afázia néma börtönéből! - Dunaújváros

 Egészség

2022.02.05. 07:00

Szabaduljunk ki együtt az afázia néma börtönéből!

Az emberek többsége számára az afázia ismeretlen fogalom, ami mindenképp magyarázatot igényel. A különböző agysérülést szenvedettek jelentős részénél a sérülés utóhatásaként kommunikációs – beszéd, írás, olvasás, megértés – problémák tapasztalhatók, amit összefoglalóan afáziás állapotnak neveznek. Városunkban idén januárban startolt el a közös terápia a betegségben szenvedők számára, még lehet csatlakozni a csoporthoz.

Takácsné Csór Marianna vezetésével egy évig tartó online csoportterápián vesz részt Majoros Ágnes és Vilina Csaba is

A betegségnek többféle formája létezik, attól függően, hogy melyik agyi területet károsította leginkább a trauma – leggyakrabban ­stroke, agyvérzés vagy agydaganat – során. 

Esetenként a beteg felépülése után újra szépen, érthetően artikulál, csupán keresi a szavakat, súlyosabb esetekben viszont a beszédképtelenség tartós. A beteg egyébként tökéletesen megért mindent maga körül, csupán képtelen megtalálni a szavakat mondandója kifejezéséhez. 

Sajnos, akik ebben a betegségben szenvednek, ők maguk nehezen tudnak beszélni vagy írni róla, tájékoztatni a közvéleményt. Afáziásnak lenni olyan, mint a némaság börtönében élni – olvasható egy szakmai portálon. Amióta több hazai híresség is szenved a kórtól, és nyíltan felvállalják, kicsit többet lehet hallani az afáziáról. Kulka János és Kozsó is próbálnak segíteni sorstársaikon. 

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden lehetőséget megtett a beszédhibások érdekében. Létrehoztak egy programot, amely az Afázia – az Újrabeszélők Egyesülete – Hungarian Aphasie Association szervezésében valósul meg. Az egyesületet többekkel Dalos Zsuzsanna titkár hozta létre, aki 50 évesen kapott stroke-ot, így maga is megtapasztalta az afáziával járó nehézségeket. 

Az Afázia Egyesület célja, hogy a már gyógyult afáziások aktív közreműködésével keressenek megoldást arra, hogy az afáziás betegeknek legyen lehetőségük a gyógyulásra. Városunkban idén januárban startolt el a közös terápia a betegségben szenvedők számára, még lehet csatlakozni a csoporthoz. Ebbe kapcsolódott be Takácsné Csór Marianna és lelkes csapata. Egy évre szóló online lehetőséget kaptak egy csoportterápiára, ahol lehetőségük nyílik tovább javulni, tanulni és együtt megküzdeni a problémájukkal. 

Takácsné Csór Marianna logopédust és gyógypedagógiai szakértőt rendelőjében kerestük fel. Marianna szakértőként közreműködik a stroke-on átesettek klubjának létrehozásában, önsegélyező csoporttá alakulásában. Szakterülete egyebek közt a felnőtt beszédhibák: az afázia, a dysartria, a diszfónia, és a dadogás terápiája. A magasan képzett segítő több diplomával rendelkezik, számos publikáció írója és igazságügyi szakértőként is tevékenykedik az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. 

A Dunaújvárosban működő csoportnak két lelkes tagjával is találkoztunk Mariann rendelőjében. Egyikük Majoros Ágnes, aki Londonban dolgozott és egyedül nevelte a kislányát. Aztán egy kerékpáros-baleset következtében koponyasérülést szenvedett, hosszú időt töltött kómában, és két műtéten is átesett. Újra meg kellett tanulnia járni, önállóan enni és beszélni is. Hazatért Magyarországra az édesanyjához, aki maga is nagyon beteg volt. Ez olyannyira megviselte Ágnest, hogy kezdődő stroke alakult ki nála, innen datálja ismeretségét Mariannával. 

– Ezt az online kezdeményezést nagyon jónak találom – mondta el Ágnes. Mert nehéz kapcsolatot találni, hiszen ­sokan nem is értik, hogy az ember mennyi mindenen megy keresztül. Amíg a beszédképességünk megvan, nem is gondoljuk, milyen ­nehéz az, amikor már nincs meg. A csoportterápiának ­köszönhetően egy olyan társaságba kerültem, ahol hasonló dolgokat tapasztaltak meg a többiek is. Sok jó tanácsot kapunk, és remélem, hogy adunk is – fogalmazott kérdésünkre Ágnes. 

– Valóban a neurológiai őrzőben találkoztam először Ágival, súlyos állapotban volt. Már akkor beszéltünk a továbbgondozás lehetőségéről. Aztán egyszer csak megjelent nálam, és elkezdtünk közösen dolgozni – tette hozzá Takácsné Csór Marianna logopédus. 

Vilina Csaba szintén Mariannához jár, mint elmondta: – Öt éve volt stroke-om, azóta azon dolgozom, hogy kijavítsam a beszédhibámat. A stroke után egy alkalommal el kellett mennem a kormány­ablakba, mert lejárt a személyi igazolványom, és újat szerettem volna készíttetni. Az ott dolgozó ügyfélszolgálatos megkérdezte, hogy gyámság alatt állok-e. Nagyon megrázott a kérdés, amit nem rossz­indulatúnak szánt az ügyintéző. De akkor tudatosult bennem, hogy bizony ezen dolgozni kell. Szerintem azért jó ez a csoportterápia, mert itt mindenki látja a sorstársak küzdelmét. Minden héten csütörtökön 18.00 órától 19.30-ig tart, ugyanazon a napon, ugyanabban az időben találkozunk a többiekkel. Egy olyan sorsközösség alakult ki, amely mindenki számára erőt ad. Amikor elérünk egy fejlődési szintet, akkor azt bizony fent is kell tartani, folyamatosan gyakorolni kell. Fontos, hogy mások is megtudják, hogy az ilyen betegek mindent értenek, csak nem tudják kifejezni magukat – emelte ki Csaba. 

A csoportfoglalkozások során cél a korlátok nélküli kommunikáció újraalkotása

– Az 50 és 70 év közöttiek a legveszélyeztetettebb életkorúak, de megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre fiatalabbak is az érintettek között vannak. A csoportfoglalkozás alkalmával több feladatot végzünk el, például megkezdett mondatokat fejezzük be, vagy szólásokkal és közmondásokkal az átvitt gondolkodás alkalmazását gyakoroljuk, olvasnivalót ajánlunk egymásnak, életszerű helyzeteket gyakorlunk. Célunk a korlátok nélküli kommunikáció újraalkotása, figyelembe véve a csoporttagok sajátosságait. 

A tanulás során a fejlődési szintet, az életkort és az életkörülményeket, a korlátok helyett pedig mindig a sikereket helyezzük előtérbe. Nagyon fontos kihangsúlyozni, attól, hogy valakinek nyelvi korlátai vannak, még épelméjű. 

Minden érintettet szeretettel várunk a csoportunkban, a részvétel ingyenes. Csak bejelentkezés szükséges mariannacsor.takacsne@gmail.com, vagy a 30 610-9647-es telefonszámon – hangsúlyozta végül a logopédus. 

„Az agyi infarktus következményeként beszédhibával, írással és olvasással nehezen küzdő, valamikor szakfordító és tolmács az első, önállóan megírt levelében feltette a kérdést: miért van az, hogy aki vak, az súlyos fogyatékos, aki siket, az súlyos fogyatékos – míg aki nem tud beszélni, írni vagy olvasni – az még csak nem is fogyatékos? Azóta sok minden történt – a minisztérium minden lehetőséget megtett a beszédhibások érdekében. Ma már a beszédhibások is fogyatékosnak számítanak és az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban is állandó meghívotti helyet kaptak.” – olvasható a Magyar Stroke Társaság honlapján. 

2022.01.27. Logopédiai fejlesztő csoport Dunaújváros Szent Pantaleon Kórház Fotón: Takácsné Csór Marianna logopédu Fotós: Szabóné Zsedrovits Enikő SzZsE Dunaújvárosi Hírlap DHTakácsné Csór Marianna logopédus

Forrás: Zsedrovits Eniko

2022. február 5., szombat

Az EFOP pályázat megvalósítása és folytatása Az Afázia – Újrabeszélők Egyesülete beszámolója - Nagy Katalin Kitti

 


Gyakorlati műhelymunkák

Telelogopédia csoportban – Az EFOP pályázat megvalósítása és folytatása
Az Afázia – Újrabeszélők Egyesülete beszámolója
Nagy Katalin Kitti vezető logopédus
Afázia Újrabeszélők Egyesülete
tittinagy@gmail.com

Összefoglalás


Az afáziás betegek ideális esetben az akut strokeosztályt követően rehabilitációs osztályra kerülnek, ahol
logopédiai terápiában is részesülnek. Otthonukba hazatérve, ha van rá lehetőségük, az otthonápolási szolgálat által biztosított logopédiai ellátást (2×14 alkalom/év) vehetik igénybe térítésmentesen. Azonban az óraszám felhasználását követően a további logopédiai terápia már csak önköltséges vagy civil szervezet által nyújtott formában érhető el. Az Afázia ‒ Az Újrabeszélők Egyesülete tizenhárom éve nyújt egyéni és csoportos terápiás segítséget az afáziás személyeknek. Az alábbiakban a pandémia alatt újraszerveződő telelogopédiai csoport munkáját mutatjuk be.


Előzmények és a Covidjárvány hatásai az egyesületi munkára
Az Afázia Egyesületben 2008ban indult az első csoportos foglalkozás (személyes részvétellel), eleinte egy csoporttal, heti egy alkalommal logopédus és neuropszichológus szakember moderálásával. Az egyesület a terápiás foglalkozás mellett már a kezdetektől vállalta a betegek érdekképviseletét, tájékoztatását, a hozzátartozók támogatását. Az első csoportban még vegyesen voltak enyhe és súlyos, fluens és nonfluens afáziások. A létszám növekedésével a résztvevők több kisebb létszámú csoportra lettek bontva, így lehetőség nyílt az afázia súlyossága szerinti differenciálásra, korosztályi bontásra, valamint egyéni és vagy csoportos terápiaformára. 2020ban (a Covidjárványt megelőző időszakban) az egyesület már 22 különféle terápiás foglalkozást tartott, egyéni, kis és nagy létszámú csoportos logopédiai, egyéni és csoportos dizartriafoglalkozást, mentálhigiénés, neuropszichológiai és hozzátartozói csoportot, közösségi zeneterápiát (a kézterápia és a pszichodráma egy ideje szünetelt).
Az Afázia Egyesület tapasztalatai alapján (afáziás páciensek és hozzátartozóik elmondása szerint)
sajnos a legtöbb esetben az érintettek nem jutnak hozzá megfelelő óraszámban a rehabilitációjukhoz
szükséges térítésmentes logopédiai ellátáshoz. Az is előfordul, hogy bizonyos ellátási formákat nem is
tudnak igénybe venni. Különösen az otthonápolási szolgálat terén mutatkoznak országszerte
hiányosságok. Legrosszabb esetben már a rehabilitációs osztályra sem jut el a páciens, vagy olyan
rövid időt tölt ott, ami csak egy nyelvi státuszdiagnózis felvételét teszi lehetővé. Az afáziás páciensek
terápiás lehetőségei a 2020 óta tartó Covidjárvány alatt tovább szűkültek: számos akutosztályon
hosszabbrövidebb ideig szünetelt a logopédiai ellátás, az átcsoportosítások miatt a rehabilitációs
osztályok sem tudtak annyi beteget ellátni, mint amennyire szükség lett volna, és sok esetben az
egyéni kontaktterápiák is leálltak.
Ez idő alatt az egészségügyi ellátás beszűkülésével a páciensek hamarabb kerültek otthonukba, és
családjuknak egy korábbi terápiás szakaszban kellett megoldást találniuk a terápia folytatására
(megkezdésére). Számos alkalommal a hozzátartozók már az akut kórházi ellátás alatt bejelentkeztek
az Afázia Egyesülethez, hogy tájékozódjanak a terápiás lehetőségekről. Gyakorivá vált, hogy a
korábban szinte kizárólag krónikus afáziások helyett, már az akut szakaszban lévő afáziás személyek is megjelentek a terápiás csoportokban.

 

Telelogopédia csoportban

A megváltozott helyzet – A telelogopédia beindítása
A járványügyi veszélyhelyzet 2020 márciusi kihirdetésekor az Afázia Egyesület két hétre bezárt. Mivel
korábban is terveztük már a Skypeos telelogopédia bevezetését, gyorsan tudtunk reagálni a
megváltozott szituációra. Bár a járvány kitörésekor még nem állt rendelkezésre kidolgozott telelogopédiai módszertan, de egy elnyert pályázat keretében (EFOP1.1.517 pályázat Az afáziával élők mindennapjait segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítása) 20172020 között már
foglalkoztunk ennek megvalósítási lehetőségeivel.
Ennek az előkészületnek köszönhetően a munkatársakkal két hét alatt sikerült véghezvinni a teljes
átállást. Kiválasztottuk a megfelelő online platformokat (Zoom, Skype), megkötöttük a szükséges
előfizetéseket, a terapeuták elsajátították a platformok használatát, és beállítottuk a számunkra
szükséges funkciókat. A páciensek körében felmértük a tárgyi feltételeket:
(1) az internethozzáférés szerencsére mindenkinél rendelkezésre állt vagy meg tudták oldani;
(2) akiknek nem volt megfelelő eszközük, azok számára a már említett pályázatnak köszönhetően
tableteket tudtunk biztosítani.

Az egyesület informatikusa a betegek számára képes útmutatót és a telepítés, csatlakozás lépéseit
bemutató oktatóvideót készített, illetve ahol szükséges volt, ott a páciens otthonában is elvégezte a
telepítést, beállítást. A kevésbé jártas felhasználók, illetve az újonnan csatlakozók számára a
későbbiekben heti rendszerességgel a technikai segítségnyújtásra külön alkalmakat tartottunk, igény
esetén pedig azóta is folyamatosan biztosítjuk ezt a fajta támogatást.
2020 áprilisától csoportjaink online formában újra tudtak indulni, a logopédiai foglalkozások
kivétel nélkül folytatódtak. A járvány alatt a már említett okokból kifolyólag megnövekedett az
Egyesülethez fordulók száma, így öt új logopédiai kis csoportot (2‒4 fővel) is kellett indítanunk. A
pácienseket az afázia súlyossága szerint osztottuk be, továbbá igyekeztünk korosztály szerinti
bontásra is. Az online átállással a már meglévő csoportok esetében nem volt lemorzsolódás, azonban
a később érkezett résztvevőket nehezebb volt megtartani. Ennek oka az összeszokott csoportokhoz
történő utólagos beilleszkedés nehézsége lehetett, illetve az ebből fakadó elégtelen motiváció, vala
mint egyes esetekben a szükséges számítógépes készségek hiánya (különösen az idősebb korosztály
esetén). Az online részvétel sikerességét befolyásolta a páciens állapota is. Minél súlyosabb volt az
érintett afáziája, annál nehézkesebb volt az online terápiás forma megvalósítása. Egyéni terápiák
esetén ez nem okozott fennakadást.

 



Tapasztalatok, megfigyelések az online kommunikációs csoportok kapcsán (Az EFOP pályázat megvalósítása)


Az online kommunikációs csoportok létszáma 6‒8 fő. Ilyen jellegű csoportterápából négy csoport fut
jelenleg párhuzamosan. Ezeken a terápiás üléseken a kommunikáció és a konverzáció van a
fókuszban. A telelogopédiai foglalkozásokat egy logopédus terapeuta és egy kooterapeuta segíti. A
közös munka, a feladatok megosztása ekkora létszámnál már szükségszerű; egyrészt míg az egyik
terapeuta előkészíti a megosztott tartalmat, a másik elmagyarázza a feladatot, másrészt ketten
könnyebben tudják a résztvevőket figyelni, az esetleg elkalandozó résztvevőket aktivizálni.
A telelogopédia alkalmával, ugyanúgy, mint a személyes terápia során elengedhetetlen a csoport
dinamika figyelembevétele, a biztonságos környezet, az oldott, támogató légkör megteremtése és a
humor. Az alkalmazható feladatokat a terápiás személyek egyéni képessége, beszédállapota, verbális
és/vagy nonverbális kommunikációja határozza meg.
A személyes jelenlét ugyan hiányzik, de törekszünk minél több szociális interakciónak teret adni,
minél inkább leképezve a mindennapok szituációs helyzeteit, csökkentve az afáziás személyek negatív tapasztalatait és oldva a kommunikációs frusztrációt. Az online csoportterápia során is megtapasztalhatják, hogyan segíthetik egymást, megélhetik a támogató szerepeket. Az óra kezdete előtt 1 órával már megnyitjuk a virtuális csoportszobát, ahol a csoporttagoknak – hasonlóan a kontaktóra előtti folyosói beszélgetéshez – lehetőségük nyílik egymás közötti kötetlen beszélgetésre. Ezt a terapeuták csendben, a háttérből figyelik, így az elhangzó témákat be tudják építeni az órába. Az órák után lehetőség van a nyitva maradt kérdések egyéni tisztázására.
Eleinte néhány idősebb páciensünk idegenkedett az online találkozástól, de idővel ők is csatlakoztak, sok esetben a hozzátartozók hathatós segítségével, így a korábbi páciensek közül gyakorlatilag nem volt lemorzsolódó. A nehézségek inkább a technikai kihívásokból adódtak (netkapcsolat, internethasználat, csatlakozás, kamerabeállítás, kamerába tárgy, kép, írott szöveg mutatása).

Főbb újdonságok az online térben
− A kontaktterápiához képest újdonság, hogy a résztvevők belelátnak egymás életterébe, a
másik résztvevő környezetéből érkező ingerek hatnak rájuk (pl. megjelenik egy macska, sír a
gyerek, személyes tárgyakat tudnak mutatni egymásnak), ezáltal új társalgási helyzetek, új
beszédtémák kerülnek elő, amik az egymás közötti valós kapcsolódást is elősegítik, megerősítik. A terapeutának érdemes kilépnie az előzetesen eltervezett terápiás menet nyújtotta
biztonságból és kiaknáznia a váratlanul adódó kommunikációs helyzeteket.
− A képernyőmegosztás segítségével lehetséges a különféle tartalmak könnyű, gyors megosztása (képek, weboldal, videó, hangbejátszás stb.), nem kell külön projektort bekapcsolni, és
akár a páciens is meg tudja osztani saját fényképeit, ezáltal újabb témákat adva a beszélgetéshez. A mikrofon a halk beszédű pácienst felhangosítja, így jobban halljuk, mint élőben.
− A páros és kis csoportos gyakorlatokhoz a Zoom programon belül rendelkezésre áll
csoportbontási lehetőség (breakout rooms), ilyenkor az egyénileg vagy véletlenszerűen
kialakított virtuális szobák között a terapeuták szabadon tudnak mozogni.
− Az aszinkron feladatvégzéshez pár kattintással eljuttathatóak a gyakorlatok a páciensek
számára. A szinkron feladatvégzés is átlátható, különösen, ha azonos feladaton dolgozunk.
− Az online csoportterápia kétségtelen előnye, hogy általa megszűnnek a térbeli korlátok: a
foglalkozásokon azok a páciensek is részt tudnak venni, akik valamilyen oknál fogva eddig
részben vagy teljesen akadályoztatva voltak, például külföldön/vidéken élnek, mozgáskorlátozottak, a hozzátartozói kíséretet nem tudták megoldani, vagy éppen az év egy részét a
nyaralóban töltötték. A betegek megspórolják az utazási időt, az így felszabaduló időt akár a
foglalkozások előtti kötetlen beszélgetésre is fordíthatják.
− A terápiák időpontja rugalmasan alakítható, akár előző nap is van mód változtatásra, és/vagy
munkaszüneti napon is tartható foglalkozás.

Új irányelvek, szabályok az online térben


Fontos, hogy a terapeutának legyen információja arról, hogy a páciens hol, milyen címen tartózkodik,
vane a közelben hozzátartozó, ő milyen telefonszámon érhető el, nem ritka ugyanis a stroke után
kialakult epilepszia, ami már nálunk is több telelogopédiai foglalkozás során előfordult, és ilyenkor a
terapeutának kell riasztania a hozzátartozót vagy a mentőt. Csoportjainkban szerencsére okostelefonon nem kapcsolódik senki, ennek használata nem is ajánlható, mivel a kis képernyőn nem látható rendesen a megosztott feladat, a páciens nem látja a többieket, nem tud beleírni a feladatlapokba, továbbá zavaró, ha a páciens a készüléket kézben tartva folyamatosan mozgatja. A tablet használata ilyen szempontból szerencsésebb, de a tabletes applikáció korlátozottabb funkcióval bír, kezelése nehezebb, a felhasználó nem lát rajta egyszerre mindenkit, illetve nem ugyanazt látja, mint a PCt használó terapeuta, ezért segíteni is nehezebb neki. Ha megoldható, akkor mindenképpen PC használata javasolt.
A sikeres teleterápiához nagyon fontos a szabályok közös lefektetése: az „egyszerre egy személy
beszéljen”elv betartása minden résztvevő számára kötelező, különben a mikrofonok miatt még
nehezebb a mondanivalók kiszűrése, megértése. Ugyancsak fontos, hogy a megszólítotton kívül más
ne mondja be a helyes megoldást. Ennek elkerülése érdekében a páciensekkel előre számozott
szavazókártyákat használunk, amelyet felmutatnak, illetve a megoldást papírra írják fel nagy betűkkel,
vastag filctollal (különben nem látható), és azt mutatják be a kamerának. A Zoomban rendelkezésre áll

Telelogopédia csoportban


egy közös rajzolófelület (whiteboard), amibe a résztvevők (akár saját színnel) egyszerre írthatnak,
rajzolhatnak, de ennek elsajátítása még nem mindenkinek sikerült.
A nyugodt terápiás légkör biztosításához fontos a zavaró körülmények (telefoncsörgés,
kutyaugatás, babasírás) kizárása. Sok esetben szükség van a hozzátartozók közreműködésére is, hogy
a foglalkozás alatt ne zavarják a terápia menetét (akár azzal sem, hogy a szomszéd szobában húst
klopfolnak). Ha nem megoldható, hogy a hozzátartozók másik légtérben tartózkodjanak, akkor
kerüljék a hozzászólást, illetve a páciens használjon fülhallgatót. Ugyanakkor súlyos afáziás esetén
szükség lehet a hozzátartozó támogató jelenlétére is, ezt a terapeuta határozza meg.
A nagy csoport létszámát tekintve, amíg egy kontakt csoportterápia során akár 8‒10 afáziás
személy is részt vehet, addig a teleterápiás foglalkozásokon 6‒7 fő az ideális.


Összegzés


Vitathatatlan, hogy a személyes jelenlét – aminek sokszor kardinális szerepe van a terápiában – a
teleterápia során nem pótolható. Ugyanakkor az elmúlt másfél év tapasztalata bebizonyította, hogy
egy meglévő, összeszokott, krónikus afáziás csoport esetében a telelogopédia kiválóan alkalmazható
forma. A korábban létrejött csoportok esetén, amelyekben már a pszichés folyamatok, csoport
dinamikai erők jól működnek, az online terápia továbbra is működőképes csoportot fog eredményezni. Az akut afáziások és új páciensek esetében ugyanakkor a csoportba kerülést megelőzően vagy
annak megtámogatásaként továbbra is szükséges a személyes terápia, máskülönben lemorzsolódások várhatók. Az új betegek átfogó logopédiai vizsgálatához ugyancsak a személyes tér tudja biztosítani a feltételeket. Esetleg egyes vizsgálati részek kerülhetnek át online formába.
Olyan hibrid foglalkozásról, amelynél a páciensek egy része élőben, más része online kapcsolódik,
jelenleg csak a közösségi zeneterápiás csoportunk szerzett tapasztalatokat. Logopédiai terápia nem
történt kevert formában és szakmailag nem is látunk benne perspektívát, hiszen sem a személyesen
részt vevőknek, sem az online csatlakozónak nem ideális, ha a csoport szétforgácsolódik, és megoszlik a figyelem. A járvány várhatóan még egy jó ideig a hétköznapjaink része marad, sokan vannak, akik valamilyen okból oltást sem kaphatnak, így a telelogopédiára is szükség lesz. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a járvány elmúltával is meglesz a helye és szerepe a terápiás lehetőségek között, akár összeszokott kontaktcsoport számára alternatív foglalkozásként, akár az elszigetelt helyen élő, mozgásukban korlátozott páciensek terápiás ellátása terén.

Az egyesület logopédusai a személyes kontaktust a logopédiai terápia alapelemének tekintik, és a
legtöbb páciens is ezt a formát választaná, ha tehetné. Azonban az érintettek és hozzátartozóik
nagyra értékelik az online térben töltött együttléteket, és arról számolnak be, hogy ebben a küzdelmes időszakban „életmentő” számukra ez a terápiás forma. Köszönöm a pácienseimnek és hozzá
tartozóknak az elmúlt egy év munkáját és hogy ilyen sikeresen, úttörőként meg tudtuk valósítani a
telelogopédiát a csoportos afáziaterápiában.