Afázia = Beszéd-fogyatékosság - Van olyan beteg, aki nem tudja megfogalmazni gondolatait, panaszait, kívánságait; egy másik pedig rosszul érti, amit mondanak neki. Gondot okozhat az olvasás, írás.
2021. október 30., szombat
2021. október 29., péntek
A stroke világnapja 2021. október 29.
A cikk
olvasható a facebook oldalunkon, illetve a fenti www.penzcentrum.hu oldalon. Akiknek nincs
hozzáférésünk, azoknak így is küldjük.
„Évente 45-50 ezer ember kap stroke-ot
Magyarországon, amely az esetek jelentős részében halálhoz vezet: nagyjából 15
ezren nem élik túl a betegséget. Ezzel hazánkban ez a harmadik leggyakoribb
halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, amely a kor
előrehaladtával egyre inkább fenyegeti a lakosságot. A túlélők életminőségét pedig
nagymértékben rontják a maradványtünetek: 48 százalékuk szenved a stroke után
féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban és betegek 22 százaléka
válik járásképtelenné, 32 százalékuk küzd depresszióval.
A stroke után a betegnek
akkor van legnagyobb esélye a gyógyulásra, ha a tünetek felfedezésekor azonnal
kórházi ellátáshoz jut, és 4-5 órán belül megkezdődik a kezelése. Minél előbb
megkezdik a kezelést, annál nagyobb az esély, hogy a bénulás és károsodás
visszafordítható. Fontos látni, hogy a stroke nem csak az egyik vezető
halálok hazánkban: a túlélők körében sok esetben olyan betegség, zavar alakul
ki, amely miatt részben vagy teljesen mások segítségére szorulnak, kiesnek a
munkából, sokan kommunikálni sem képesek. A kísérőtünetek nagyban korlátozzák
az érintetteket, és sokszor speciális rehabilitációs utókezelést igényelnek,
amely évekig is eltarthat.
Éves szinten több tízezer
stroke-túlélő küzd azért, hogy újra teljes életet élhessen, amely sokkal
nagyobb munka, mint amit a megelőzésért szükséges lenne tenni. A betegek
számára sokszor nem is a fizikai korlátozottság jelenti a legnagyobb gondot egy
stroke után: az esetek közel harmadában kommunikációs problémák alakulnak ki.
Ezt nevezzük afáziás állapotnak: a beszéd akadozik, a beteg nehezen találja a
megfelelő szavakat, sérül az artikuláció, és sokaknak az írást és olvasást is
újra kell tanulniuk. A rehabilitációt nehezíti, hogy a stroke gyakran
koncentrációs zavarokat is okoz, és a memória is sérülhet.
Nem könnyű a rehabilitáció
Az Afázia – Az Újrabeszélők
Egyesülete lapunk kérdésére közölte, hogy a legújabb tanulmányok alapján akár a
betegek 60 százalékát is érintheti a stroke után az afázia. Ez a nyelvi zavar
nem csak stroke, hanem baleset, agydaganat, Alzheimer-betegség vagy egyéb
ritkább betegségek következményeként is kialakulhat. Az Egyesület tapasztalatai
szerint az, hogy a felépülés milyen gyorsan mehet végbe, nagyban egyénfüggő:
hetekig, hónapokig, de akár évekig is eltarthat. Akut stroke-os beteg a
Neurológiai Osztályon átlagosan egy hétig kap kezelést, és amennyiben ezután a
Rehabilitációs Osztályra kerül, ott hetekig - indokolt esetben 2-3 hónapig tart
a terápia. A legtöbb beteg ezután egyéni úton folytathatja a kezeléseket, olyan
magánintézményeknél, mint például az Afázia Egyesület.
Az, hogy a rehabilitáció
mennyire gyors és hatékony, attól is függ, mekkora agyterületet ért a sérülés,
hol van a lokalizációja, milyen fontos, beszédértésben és beszédprodukcióban
részt vevő területeket érint. Fontos, hogy a beteg milyen gyorsan jutott orvosi
ellátáshoz, és az is, van-e megfelelő támogató közeg (hozzátartozók,
szakemberek). Természetesen rendkívül fontos a beteg hozzáállása is, az
akaraterő és rengeteg türelem is szükséges a felépüléshez.
A terápiás kezelés nem függ attól, mi volt az afázia kialakulásának oka: a
felépülés, gyógyulás számos más tényező függvénye, mint például a beteg
általánosa egészségügyi állapota, életkora. A különbség ott mutatkozhat meg,
hogy amíg egy sztrók után van esély a teljes rehabilitációra is, az
Alzheimer-betegség mellett kialakuló másodlagos afázia nem visszafordítható.
Más esetekben viszont az afázia progrediálhat, a vérzés következtében kialakult
afázia el is tűnhet, ha felszívódik az azt kiváltó vérömleny az agyban.
– mondta el lapunknak
Nagy Kitti az Afázia Egyesület vezető logopédusa, aki azt is hozzátette, hogy
ezért is fontos, hogy ha valaki sztrókot kap, akkor 2-3 órán belül ellássák,
mert ha ez nem történik meg ezen az időablakon belül, akkor végleges,
visszafordíthatatlan károsodást okozhat. Még ebben az esetben is lehetséges,
hogy más agyterületek átveszik azokat a funkciókat, amelyeket a károsodott
területek láttak el, de erre nincs garancia – mondta el a szakember.
Az Egyesület
tapasztalatai szerint a teljes gyógyulás ritka: általában 100%-os gyógyulásról
akkor beszélünk, ha az agyi érkatasztrófa tünetei 24 órán belül elmúlnak. Ha
ezen túl is fennáll a probléma, akkor nagy valószínűséggel minimális
maradványtünetekkel kell számolnia a betegnek, amely érintheti az írást,
olvasást, szótalálást, valamint a kognitív funkciókat. Természetesen a
felépülés mértéke függ attól, mekkora volt a sérülés, de még súlyos esetben is
nagyon jó szintet lehet elérni, még tünetmentes esetre is akad példa.
A rehabilitáció
része lehet a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai
ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati
segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is. Magyarországon ez
stroke esetén állami keretek között a Rehabilitációs Osztályokon zajlik, innen
viszont általában hamar kikerülnek a betegek. Ezt követően marad a privát út.
A lelki megpróbáltatás sokszor nagyobb, mint a fizikai
A betegeket nem csak
testileg viseli meg a stroke, hanem nagy kihívást jelent pszichésen is.
Korábban említettük, milyen sok esetben – 32 százalékban – alakul ki depresszió
a túlélők körében, amely nagyban gátolja a betegek felépülését, ezért ezt
azonnal kezelni kell, gyakran gyógyszeres terápiával. A tünetei lehetnek enyhék
vagy súlyosak és sok esetben rögtön jelentkeznek, ahogy a gyógyulás megkezdődhetne.
A hosszan elhúzódó terápiához, felépüléshez pedig rengeteg lelki erő, kitartás
szükséges.
Gyakran az afáziás betegnek egy stroke után nincsenek is tudatában, mi
történt, és milyen következményei voltak. Bár lehet, hogy érzékeli a
kérdéseket, és úgy gondolja, választ is adott rá, lehetséges, hogy nem is
szólalt meg. Kezdetben nem feltétlenül van reális képük a saját
beszédteljesítményükről, még akár úgy is érezhetik: minden rendben van, mert
fájdalmat nem éreznek. Viszont amikor szembesülnek azzal, hogy hiába érzékelik
úgy, hogy kommunikálnak, a környezet mégsem érti őket, akkor frusztrálttá,
idegessé válnak
– mondta el Nagy Kitti. A
szakember magyarázata szerint a szembesülés a javulással függ össze, a fizikai
állapot javulása után érzékelik általában a betegek, hogy a beszédükkel gond
van. Arra is kitért, a betegnek előbb el kell fogadnia lelkileg, hogy
megváltozott állapotba került, a terápiát ez után lehet elkezdeni. „A betegek
részéről is nagyon sok erő és türelem kell, hogy a rehabilitáció sikeres
lehessen, erre mind a terapeuta, mind a hozzátartozók részéről is szükség van.
Nagyon fontos a türelem és hogy kellő időt hagyjunk a beteg számára, hogy
fejlődni tudjon, és erőt, motivációt gyűjtsön a fejlődéshez” – magyarázta a
szakember.
Ez egy belső döntés, aki lelkileg feladja, sok esetben képtelen a
fejlődésre és meg is hal. Ha pszichésen nem tud túllépni azon, hogy
megváltozott az állapota, a képességei, a beteg hajlamos feladni. Egy vezető
beosztású embert például rendkívül megviselhet, hogy nem hogy a munkáját nem
tudja ellátni, nem képes kommunikálni, a nevét sem tudja leírni. Viszont ha nem
tud ezen túllendülni, nem is fog fejlődni
– fejtette ki az Afázia
Egyesület vezető logopédusa. Emellett azt is kiemelte, hogy ez a pszichés
állapot csak egy tényező: még számos más tényező befolyásolja egy beteg
felépülésének a lehetőségét. Nagyon fontos, hogy legyen egy támogató közeg,
akik motiválják a beteget a gyógyulásban – ez a folyamat a beteg környezetének
is rendkívül nehéz, ezért sok erőt, kitartást, türelmet igényel.
A munka már sosem lesz ugyanaz?
Egyénileg is tragikus,
megterhelő lehet, ha valaki a stroke miatt elveszíti a munkáját, és talán már
nem is tud elhelyezkedni sosem azon a területen, ahol dolgozott. A jelenség
azonban társadalmi szempontból is óriási problémát jelent: az Európai Unióban a
stroke a negyedik leggyakoribb halálok, és az elsődleges oka a felnőttkori
rokkantságnak. A túlélők felénél okoz valamilyen maradandó fogyatékosságot, és
az összes betegség közül a stroke csökkenti leginkább a jó életminőségben
eltöltött életévek számát.
Az EU-ban minden
évben több mint 600 ezer ember szenved el stroke-ot, egynegyedük még munkaképes
korában. Az 50 év alatti korosztályban pedig nem csökken, hanem egyre
emelkedik a stroke előfordulása. Belátható, hogy a rengeteg haláleset,
rokkantság, maradandó kísérőtünetek nemzetgazdaságilag is nagy károkat okoznak,
ezért nemcsak az egyénnek, hanem az egész társadalomnak is egyaránt
fontos lenne a megelőzés.
A társadalom legkisebb
gazdasági egységei, a családok számára is ugyanúgy a mentális és fizikai
igénybevétel mellett anyagi nehézséget is jelenthet, ha valakit munkaképes
korban érint a stroke. Ez pedig visszahat arra, hogy mennyire jelent lelki
terhet a stroke rehabilitáció, a tünetekkel való együttélés.
Egy családfő számára különösen nehéz, hogy átrendeződnek a szerepek: nem ő
lesz a családfenntartó, nem az ő szava dönt arról, mi fog történni, sok szempontból
tud egy ilyen eset pszichésen traumatikus lenni. Természetesen tudunk
olyanokról is, akik elvesztették a munkájukat, és abban a szektorban már nem
tudnak elhelyezkedni a rehabilitáció után sem, ilyen esetből is sok van
– mondta el Nagy Kitti,
azonban azt is hozzátette, hogy nagyon sok pozitív példa is van: „Lehetséges,
hogy egy beteg bekerül a kórházba, és kommunikálni sem tud, viszont rögtön az
elején történik egy gyors regenerálódás, akár egyik napról a másikra. Az
afáziás tünet lehet átmeneti zavar következménye is, amely gyakran 24 belül
megszűnik.”
Van jelenleg egy fiatalokból álló csoportunk, ebben a rehabilitáció után a
betegek el tudtak helyezkedni és dolgoznak. Van, aki ugyanazon a munkahelyen is
dolgozik, ahol korábban tette, ilyenre is van példa
– mondta el a szakember.
A járvány újabb akadályt jelentett
Nagy Kitti beszélt arról
lapunknak, hogy a betegek ellátását, felépülését nagyban nehezítette a járvány.
Eleve az afázia kezelése hátrébb sorolódott a fontossági sorrendben az
egészségügyben, mivel az elsődleges a covidos betegek ellátása volt. Ezenkívül
magát a kezelést is megnehezítette, sok szakember, aki addig házhoz ment, nem
akart így fertőzni, vagy megfertőződni, ahogy a betegek sem.
Az Egyesületnél a
digitális eszközök jó áthidaló megoldást jelentettek, azonban a vizsgálatokat
nagyban nehezítette az online csatorna, ezért ezeket megpróbálták személyesen
elvégezni a járvány alatt is. A terápiákat viszont áttették az online térbe:
lassan másfél éve tartják így azokat, és a tapasztalataik szerint működőképes
ez a megoldás, mind csoport, mind egyéni szinten.
A betegek is szeretik, a csoportomból egy ember sem esett ki azért, mert
átkerült online térbe a terápiás foglalkozás. Mivel a sztrók-betegség által
érintettek veszélyeztetett csoporthoz tartoznak a koronavírus fertőzés
szempontjából, biztonságosabbnak tartjuk, ha a terápiát még online végezzük
– mondta el a szakember,
aki arra is kitért, hogy nagy segítséget jelentettek a digitális megoldások. Az
Afázia Egyesület egy hónapja megjelent applikációja nemcsak a betegek, hanem a
hozzátartozók és szakemberek számára is segítséget nyújthat a kezelés során.
Éppen a járvány előtt kezdtük el fejleszteni az Egyesületnél az
applikációnkat. Nem is gondoltuk akkor, hogy ekkora aktualitása lesz ennek az
újításnak. A kórházi rehabilitáció során a betegek egy-két, maximum három hetet
töltenek el az intézményben, onnantól a betegeknek maguknak kell megszervezniük
a további terápiájukat. Ebben akartuk segíteni a pácienseket. Az Afázia
Gyakorló (AGY) alkalmazás egy hónapja jelent meg, bárki számára hozzáférhető,
letölthető
– ismertette Nagy Kitti.
Az új alkalmazás azért is
hiánypótló Magyarországon, mert széles spektrumú afáziás pácienscsoportot
szolgál ki, időbeli és földrajzi korlátok nélkül könnyen hozzáférhető, és
offline használható. Olyan páciensekhez is elér, akik ágyhoz kötöttek, a
mozgásuk korlátozott, és úgy fejlesztették ki, hogy afáziások is könnyen
használhassák.”
2021. október 10., vasárnap
Budapesti Afáziás Kórus - Hangadó Énekegyüttes: Szegedi fellé...2021.10.07
2021 - Paulányi Zsolt is elment...
Kedves Zsuzsa!
Remélem jól vagytok!
Az Afáziából már évek óta nem tartom a kapcsolatot senkivel. De jó lenne értesíteni Felíciát, Bruckner, Szilágyi, Gesztesi akikre emlékszem, hogy Paulányi Zsolt október 1-én elment erről a világról. Kapott egy újabb, erősebb agyvérzést, ellátást is későn, megműtötték a Péterfy kórházban, szív és vese elégedetlenség is fellépett, majd egy tüdőgyulladás vitte el. Egy percre sem tért már magához. Pár kép mikor még élvezte az Életet! Vigyázzatok Magatokra! Évi
2021. október 5., kedd