Stroke által lebénult betegek rehabilitációja gyógymasszázzsal

 

Stroke által lebénult betegek rehabilitációja gyógymasszázzsal

Szerző: WEBBeteg – Farkas Lehel, gyógymasszőr

 

 

Manapság az orvoslásnak számos olyan területe van, amelyek kiváló lehetőséget nyújthatnak a betegek számára. A gyógymasszázs nem mágia, hanem egy rendkívül hatékonyan felépített rendszer, eszköz. Fontos tudatában lenni a terapeutának eszköztáráról, mert ezzel tud hatékonyan dolgozni.

Sajnos a legtöbb stroke-on átesett beteg nem tud lehetőségeiről, azaz, hogy sok esetben jelentős javulás érhető el a megfelelő terápiával.
Ezt a tehetetlen állapotot tudjuk mi lerövidíteni és felgyorsítani a gyógyulás menetét, hogy a beteg minél hamarabb visszatérhessen a megszokott életritmusához.

Amikor stroke-ról beszélünk, sokszor nem is tudjuk, hogy mennyire bonyolult kóros folyamatról beszélünk, mindezt nehéz röviden vázolni. Ezért csak is a gyógymasszázs szempontjából közelítem meg a folyamatot, a jeleket, a rehabilitációs lépéseket, amellyel a betegek nagy része sikeresen felépülhet.

A stroke két típusát különböztetjük meg: a vérzéses stroke és az ischaemiás stroke, amikor az adott agyi területet ellátó ér elzáródása miatt alakul ki a károsodás.

Hirdetés

A tünetek attól függnek, hogy a stroke mely eret és mely ellátási területet érint. A vérzések általában súlyosan roncsolják az agy érintett területét, és az adott központok károsodása okozza a klinikai tüneteket.

TÜNETEK AZ ARTERIA CAROTIS INTERNA ÉRINTETTSÉGE ESETÉN

• Beszédzavarok • Végtaggyengeség • Különböző súlyosságú bénulások • Szédülés • Zsibbadások • Fonák érzések (nem azt érzi, mint ami van)

Ischaemiás stroke jellegzetes tünetcsoportjai

Az arteria ophthalamicus érintettsége (szemhez tartozó artéria) látás zavarokat okozhat, akár vakságig is fokozódhat.

Centrális bénulás alakul ki a pyramis pálya sérülésekor. Kiterjedése mindig a sérülés helyétől függ. Ha a cortex-től (agykéregtől) a nyúltagy alsó határáig sérül, akkor mindig ellenoldali a bénulás. Ha a pyramis pálya kereszteződésétől lefelé sérül az azonos oldali centrális típusú bénulást, okoz. Az izmok tónusa a kezdeti csökkenés után spasticusan fokozódik, ezért nevezik a centrális bénulást spasticus bénulásnak. Az izmokban inactivitási atrophia alakul ki. A bénulás rendszerint teljes, lehet részleges (plegia), vagy izomgyengeség jellemzi (paresis).

A CENTRÁLIS BÉNULÁS KITERJEDÉSE

• Monoplegia (egy testnegyed). • Hemiplegia (egy testfél). • Paraplegia (mindkét oldali, általában alsó végtag). • Triplegia (három végtag). • Tetraplegia (négy végta

Stroke gyógymasszázzsal való kezelése

A beteg kezelésénél, figyelembe kell vennünk testének izomszövetét, az izomkötegek állapotát, ami lehet kötött izomzat (spasticus), petyhüdt (hypotoniás), tónus nélküli izomzat (atoniás).

Megjelenhet merev tónusfokozódás (rigid hypertonia), ilyenkor az antagonista (ellenoldali) izomcsoportok tónusa egyszerre fokozott, ezért ízületi kimozgatáskor jelentős akarattalan ellenállás érezhető, majd elengedéskor az ízület az utolsó helyzetben rögzül (extrapyramidalis kiesési tünet). Masszőrnek állandóan ismételnie kell a speciális oldó fogásokat, addig, amíg az ellenállás és a merevségek erőssége el nem kezd, csökkeni a végtagokban.

Jellemző a betegeknél még a görcsös tónusfokozódás (spasticus hypertonia), ahol az ízület a kimozgatás kezdetén jelentős ellenállást fejt ki (gerincvelői reflex), majd hirtelen minden átmenet nélkül mozgathatóvá válik (zsebkés tünet). Az is jellemző, hogy lassú, óvatos kimozgatásra a tónus jelentkezése elkerülhető (pyramis tünet). Alapos kimozgatásokkal és nyújtásokkal csökkenteni lehet az ellenállást, illetve megelőzhető. Hirtelen mozdulatokat nem javallott ilyen esetben kivitelezni, csakis lassú és fokozatos átmozgatást.

Általánosságban jellemző, hogy bénulás esetén nagyfokú környéki (perifériás) idegrendszeri sérülés alakul ki, ami végtag merevséghez és mozdulatlansághoz vezetnek, érzéketlenné válik a kar vagy a láb. A végtagok gyakran görcsben állnak, emiatt fájdalom alakul ki. Idősebb korosztálynál az elfekvés és az ápolás hiánya, vagy szakszerűtlen kezelése miatt, gyorsabban leépül a beteg, illetve az elhalálozás is bekövetkezik. Gyógymasszázssal kiválóan rehabilitálható a beteg. Alapos kezelést kell végezni a sérült oldalon vagy oldalakon, ezenkívül az egészséges oldalt is kezelni kell, egyrészt a leterhelés miatt, másrészt ha az egészséges oldalt kezeljük az hatással van a sérült oldalra is( konszenzuális hatás).

Terapeutának fel kell mérnie a beteg reakcióját a masszázsra, hogy mennyire érzékenyen reagál rá, illetve, hogy az idegi ellátottsága (reflex) a végtagokban mennyire tompa, sérült. Legtöbbször erős masszázst kell alkalmaznunk, levezetésképpen pedig lazító fogásokkal oldjuk a görcsöket, merevségeket. A terapeutának alaposan át kell masszíroznia az idegi összeköttetéseket a beteg testen, hogy beinduljanak az egészséges testi funkcionalitások pl. az érzékelés, a mozgatás, a vérkeringés, stb. Egy ilyen masszázs több órát is igénybe vehet. Muszáj alaposnak és türelmesnek lenni, ugyanis ez által a beteg súlyosságtól függően 1-2-3 éven belül lábra állítható.

Mely idegi összeköttetéseket kell kezelnie a terapeutának?

A környéki idegrendszer fő idegeit:

• Arcideg - nervus facialis (12 pár agyideg egyike, amely a fej és a nyak bizonyos részeit idegzi be) Javul a látás, a hallás, a beszédkészség szintén folyékony és artikulálttá válik, az arc kipirul, egészségesebbé válik a masszázs hatására.
• Karfonati ideg - plexus brachialis (gerincvelő nyaki szakaszáról eredő környéki idegek hálózata) A nyaki szakasz merevsége oldódik, mozgathatóbbá válik, a vállak beesettsége korrigálható, kiegyenesedik a könyök, megindul az ujjakban lévő idegi összekapcsolódás, a kar és az ujjak mozgatása beindul.
• Ülőideg - nervus ischiadicus (a láb hátsó részének fő környéki idege) A derék mobilissá válik, illetve a lábak izom ideg ellátottsága javul, ezáltal stabilabbá, biztonságosabbá válik a járás.
• Singcsonti ideg - nervus ulnaris (karfonat ágaként, a kéz izmait idegzi be) A karokra lesz jótékony hatással, illetve a lábak egészére.
• Közös szárkapocsideg - nervus peroneus communis (a láb és lábszár bizonyos izmait idegzi be) A lábszár mozgathatóvá válik, kevésbé lesz görcsös.
• Bordaközi idegek - nervi intercostales (mellkasi gerincvelői idegek ágai) A légzés elmélyül, ezáltal kevésbé terhelődik le a szervezet, összeszedettebbé válik a mozgás.
• Combideg - nervus femoralis (a láb elülső részét idegzi be) A lábak emelése könnyebbé válik, a térdek hajlítása is fokozottan javul.
• Középideg - nervus medianus (a tenyér, csukló és az ujjak beidegzését végzi) A kezek újbóli, egészséges használatát teszi lehetősé.

AGYBARÁT DIÉTA

Naponta többször fogyasszon zöldséget vagy gyümölcsöt, amely különböző tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz, többek között káliumot, folsavat, antioxidánsokat! Egyen rostban gazdag ételeket, például babot és zabpelyhet! Egyen kalciumban gazdag ételeket! Egyen szójatermékeket (például miso, tofu, szójatej), amelyek mind csökkentik az LDL, és növelik a HDL koleszterinszintet! Egyen omega-3 zsírsavban gazdag ételeket, például tengeri halakat, illetve az édesvízi halak közül a busát. Ha Ön terhes, vagy terhes szeretne lenni, korlátozza a tengeri halak fogyasztását azok lehetséges higanyszennyezettsége miatt.

Ismeret és tapasztalat

Rengeteget kell tanulmányoznia a terapeutának ezeket az idegpályákat, hogy minél hatékonyabban tudjon a kezelés során hatni a beteg szervezetére. Nagyon sok tapasztalat szükséges, hogy helyes módon tudja kivitelezni a fogások pontosságát és erejét. Nagyon fontos a rendszeres kezelés, heti 4-5 alkalom, későbbiekben lehet kevesebb is, annak függvényében, hogy a páciens milyen ütemben reagál pozitívan a kezelésekre.

Ismernünk kell az ideg-izomkapcsolódást az úgynevezett neuromuscularis junctio-t.

Ott alakul ki ideg izomkapcsolódás, ahol a környéki ideg mozgatóideg-végződése az általa beidegzett, akaratlagosan működő harántcsíkolt izommal (vázizommal) érintkezik. A kapcsolódási helynél az idegrost, akárcsak a fa, többszörösen elágazik, s a parányi idegvégződések a kis izomrostokhoz tapadnak. Mi gyógymasszőrök ezekre, a parányi szálakra, idegpontokra fejtünk ki nyomást, ingerületet különböző masszázsfogásokkal, ezáltal elérjük, hogy a beteg újra érzékelni tudjon végtagjaival.

Nem feledkezhetünk meg a központi idegrendszerről sem, amely számos testi működést szabályoz pl. szívműködést, esetünkben a járási és futási képességet, gondolataink és érzelmeink létrejöttét.

Tisztában kell lennünk az agyféltekék működésével is, mivel az agykéreg különböző részeinek más-más specializált feladatuk van. A kéreg által indított mozgás létrejötte érzetet kelt, ami visszajut a kéregbe, vagyis a kéreg ellenőrzi a mozgást.

A mozgató (motoros) területek a mozgásokat kezdeményezik és szabályozzák. Közvetlenül előtte van a mozgató előtti (premotoros) agykéreg és egy harmadik agykérgi rész, a kiegészítő motoros terület, amely a homloklebeny (lobus frontalis) belső felszínén helyezkedik el.

Ezek a törzsdúcokkal (bazális ganglionokkal) és a kisaggyal együtt teszik lehetővé, hogy finoman szabályozott, összetett mozgássorozatokat végezzünk.

A Hhipotalamusz az agy mélyén helyezkedik el, alapvető testi működéseket szabályoz, s nélkülözhetetlen a homeosztázishoz, vagyis a testbeli belső környezet egyensúlyának fenntartásához is. A masszázs során fontos szerepet tölt be az agyalapi mirigy működésének szabályozása révén azáltal, hogy kapcsolatot teremt a központi idegrendszerrel. Illetve a vegetatív (autonóm) idegrendszerre is hatunk azáltal, hogy a hipotalamuszból idegrostok haladnak az agytörzsi vegetatív szabályozóközpontokba. A Hipotalamusz ezen a módon hat a szívműködésre és a vérnyomásra, a bél, a húgyhólyag és izom-összehúzódásaira.

A terapeutának gyógymasszázs során fel kell mérnie a beteg mozgás szükséglet felismerését. Gyógymasszázssal segítjük a szervezetben a mozgás agyi megtervezését, azzal, hogy a masszázs alatt alkalmazott kimozgatásokkal, tornákkal az agy egyezteti emlékeivel a korábbi mozgás tapasztalatait, ezáltal beindul újra a mozgás. Az elvégzett kimozgatás és mozgást ellenőrizni kell, hogy annak idegi (sensoros) működése mennyire helyes, ezáltal tudjuk megtervezni a továbbiakban, hogy a betegnek miben kell a továbbiakban segítenünk, változtatni a helyesebb mozgatás, mozgás irányába.

A mozgások összerendezettségét, az egyensúlyi helyzet stabilizálásáért a kisagy a felelős. Feladata a mozgások koordinációja, hogy azok a lehető legharmonikusabban menjenek végbe.

Figyelmünket a beteg mozgására irányítva felmérjük annak stabilitását, illetve, hogy milyen plusz tüneteket produkál a mozgatások megjelenésével pl. remegés, rángatózás, stb. Megfigyeljük, hogy van-e valamilyen beszűkült mozgástevékenység a végtagokban.

A kezelések elején a járás lassú, apró léptű, csoszogó lesz. Nehezen áll meg, illetve akadozva fordul. A gerinc, háti szakasz görnyedt, mintha súlyosabb spondylosis alakult volna ki. Az arcmimika szegényes, lefagyott, a gesztikuláció nehézkes, a beteg mondanivalóját nem kísérik kézmozdulatok.

A végtagokra jellemző a fibrillaris összehúzódás - általában a felső végtagokra -, amelyek majdhogynem a mellkashoz rögzülve megmerevednek.

Ezek összesítése révén tudni fogja a gyógymasszőr, hogy mely izom ideg-összekapcsolódásra kell hatással lenni masszázs során. Ezeket, az idegpontokat kell alaposan átdolgozni dörzsölő és nyomó fogásokkal, amelyek révén oldódnak ezek a görcsösségek, merevségek a végtagokban.

A gyógymasszázs kezeléseken felül lényeges, hogy a betegre jótékonyan, optimistán hassunk jelenlétünkkel. Állandó kitartásra, szorgalomra kell, biztassuk a beteget. Lényeges a dicséret egy-egy gyakorlat, helyesen elvégzett mozdulat esetében. Tartani kell a lelket a páciensben és nyugtassuk meg állapotáról és segítsük mindenben a rehabilitáció alatt.

Tapasztalatom szerint a beteg korától és az eset súlyosságától függően 1-2 év alatt rendkívül jó eredményt érhetünk el rendszeres gyógymasszázs kezelésekkel.

(WEBBeteg - Farkas Lehel, gyógymasszőr, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, háziorvos)

Módosítva: 2016.06.04 21:11, Megjelenés: 2016.06.04 21:11

Címkék: Stroke, Rehabilitáció, Gyógymasszázs

HOZZÁSZÓLÁSOK (0)

Fogyatékosságügyi Fórum hangsúlyosan és jó példaként említi Magyarországot a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kulcsfontosságú információk akadálymentesítésében elért eredményei miatt

 

Előrelépés több területen – javult a fogyatékossággal élők helyzete

Háttér. Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum hangsúlyosan és jó példaként említi Magyarországot a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kulcsfontosságú információk akadálymentesítésében elért eredményei miatt

Velkei Tamás
2021. MÁJUS 21. PÉNTEK. 0:43
FRISSÍTVE: 2021. MÁJUS 21. 4:59

A balliberális kormányzat alatti időszakhoz képest számos területen javult a fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon – reagált lapunk kérdésére Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke.

A Kontakt szolgáltatás lényege, hogy a regisztrált hallássérültek napközben jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe

Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az EP-képviselő vezető a siker zálogát abban látja, hogy a jobboldali kormány partnernek tekinti a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezeteket. Az egyik sokat fejlődött terület a foglalkoztatás. A munkaalapú társadalom filozó­fiája a gyakorlatban nagyon sok pluszt jelent a fogyatékossággal élő emberek számára. Kósa Ádám euró­pai parlamenti képviselőként – összehasonlítva a nemzetközi példákkal – azt látja, hogy helyes úton járunk, ha segélyek helyett munka­lehetőséget biztosít az állam az érintetteknek.

Aláhúzta: tíz év alatt több mint duplájára nőtt a megváltozott munkaképességű dolgozók száma, akkor hatvanezer, napjaink­ban már több mint százötvenötezer fogyatékossággal élő embernek biztosított a foglalkoztatás. A fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztató munkáltatókat a magyar kormány csak az elmúlt évben 43,5 milliárd forinttal támogatta – emelte ki Kósa Ádám.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke mindezt kiegészítette azzal, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás rendszerének többszöri megújítása során létrejött akkreditált szervezetek között számos tevékenykedik sikerrel. Ezek a megélhetés mellett értelmes, stabil és gyakran kihívást jelentő munkát biztosítanak a megváltozott munkaképességű embereknek.

A legújabb fejlemények között említette az idén január 1-jével eltörölt kereseti korlátozást, ami további kedvező fordulatot hozott elsősorban a magasan kvalifikált, rokkantsági ellátásban részesülők nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásában.

Új fogyatékossági csoport

Egy másik jó példa a pozitív irányú változásokra a közlekedés területe. A MÁV koronavírus-járvány előtti (2019-es) tájékoztatása szerint az ország 79 vasútállomásán találhatók már akadálymentes mosdók. A közlekedési infrastruktúra állandó fejlesztése nemcsak a mozgáskorlátozottakat érinti, hanem a babakocsival és a gurulós csomaggal közlekedőket, az érzékelésükben korlátozottakat, a nehezebben közlekedő idős embereket és a kisgyerekeket is. „Ennek tudatában bátran kijelenthető, hogy a gyalogosútvonalak akadálymentesítését illetően jó irányban haladtunk az elmúlt tíz évben” – mondta Kósa Ádám.

Nagy fejlődés tapasztalható a vak és gyengénlátó emberek mindennapjait, így elsősorban gyalogos és közösségi közlekedésüket megkönnyítő akadálymentesítési beruházások terén is. „A taktilis burkolati, valamint a veszélyre figyelmeztető jelek beépítése ma már sok esetben megvalósul, jellemzően a szervezetünkkel egyeztetett módon, rehabilitációs környezettervező szakmérnök közreműködésével” – csatlakozott a gondolatmenethez Nagy Sándor.

Pozitív változás figyelhető meg a távirányítóval vezérelhető, hangjelzést adó jelzőlámpák telepítése terén is. Ez a rendszer Budapesten már teljesen bevett gyakorlat, és több vidéki városban is szépen gyarapszik a közlekedési lámpák száma – tájékoztatott az elnök. Az MVGYOSZ vezetője kiemelte azt is, hogy ma már számos nagy beruházás kialakításába bevonják a látássérültek érdekképviseleti szervezeteit már a projektek kezdeti szakaszában.

„A kommunikációs akadálymentesítés terén évek óta (jelnyelvi) törvény garantálja a siketvakoknak a jelnyelvi tolmács igénybevételének lehetőségét. Az évek alatt országszerte kiépült egy olyan hálózat, ami az összes működő jelnyelvitolmács-szolgálat vonatkozásában biztosítja a speciális tudással rendelkező szakemberek jelenlétét a siketvak ügyfelek részére is” – emelt ki egy másik területet Kedves Éda, a Siketvakok Országos Egyesületének (SVOE) ügyvezetője.

A szervezetnél fontos előrelépésnek tartják, hogy idén januártól már törvényi garantálja a látássérültek elemi rehabilitációs fejlesztésének lehetőségét. E szolgáltatás keretein belül elérhetők a siketvakok önálló életvitelének segítését megcélzó segítségek, mint például a számítástechnikai eszközök kezelésének magyarázata, az önálló közlekedés elősegítése, a pszichológiai segítségnyújtás vagy új kommunikációs módszerek oktatása.

A szolgáltatási rendszerek kiépítése és fenntartása immár állami feladatvállalásnak minősül. „A hozzáférés, akadálymentesítés terén ez nagy előrelépésnek számít, hiszen biztosítja a készségek elsajátítását” – fogalmazott Kedves Éda.

Az Afázia Egyesület és a Démosz­thenész Egyesület közreműködésé­vel létrejött egy új fogyatékossági csoport, a beszédfogyatékosoké – értékelte az elmúlt tíz év egyik nagy eredményeként Dallos Zsuzsanna, az Afázia Egyesület titkára. Ugyancsak a pozitív változások közé sorolta, hogy egyesületük immár hat éve költségvetési támogatást kap, ami biztos előrelépést jelentett számukra, még akkor is, ha meglátásuk szerint a támogatás mértéke „aránytalanul kisebb összeg” a többi a fogyatékossági egyesület dotációjával összehasonlítva.

Hazánk a bezzeg ország

További előrelépés az afáziások életében, hogy számos pályázat jelent meg, amelyek az agy sérülése folytán beszédzavarral küzdőkön sokat segít: 2007 óta hatszáz afáziás beteget regisztráltak, s nyújtottak számukra segítséget, adtak tanácsot és biztosítottak nekik gyógyulást.

Az egyesület hetente tizenöt–húsz különböző foglalkozást is tud már tartani, amelyek közül egyre ismertebb a csoportos éneklés, amelyről lapunk is beszámolt korábban. Budapesten már két helyen, valamint hat megyében folynak a foglalkozásaik.

A fogyatékossággal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek négymilliárd forintnyi forrásból tudtak önállóan szolgáltatásokat fejleszteni. Hatalmas eredménynek tartom, hogy az érdekképviseleteink manapság már ilyen volumenű projektek megvalósításában is helyt tudnak állni – hangsúlyozta Kósa Ádám.

A SINOSZ esetében ilyen nagy ívű projekt volt a Kontakt szolgáltatás megvalósítása (amelyről lapunk is több alkalommal írt). A hallássérültek szervezetének elnöke kiemelte, hogy az Európai Fogyatékosságügyi Fórum idén kiadott Emberi Jogi Jelentésében hangsúlyosan és jó példaként jelenik meg Magyarország, ugyanis a koronavírussal kapcsolatos kulcsfontosságú információk akadálymentesítésére a kormány jelentős figyelmet fordított és kiemelkedő eredményeket ért el. Kósa Ádám kitért rá, hogy 305 kormányablaknál könnyítették meg a siketek és nagyothallók ügyintézését átlátszó arcpajzsok használatával az elmúlt időszakban.

A képernyőolvasó szoftverrel és egyéb kisegítő lehetőségekkel ellátott okostelefonok az elmúlt években ugrásszerű fejlődést hoztak a digitális technológiákhoz való hozzáférés terén, ezekre alapozva pedig számos speciális szolgáltatás indulhatott el látássérült emberek számára sorolta a további kedvező változásokat az MVGYOSZ elnöke. Ilyen a Távszem (amelyről a Magyar Hírlap is többször beszámolt) és az online hangoskönyvtár.

Örvendetes az is – tette hozzá Nagy Sándor –, hogy az elmúlt években több innovatív segítő és akadálymentesítési szolgáltatás is elterjedt széles körben, így például a színházi előadások vagy televízióműsorok audionarrációja, illetve a fogyatékossággal élők inklúziójára is figyelmet fordító kulturális és sportprogramok.

„Általánosságban véve is sok tekintetben vált pozitívabbá, befogadóbbá a társadalom a fogyatékossággal élők irányába, ám ez az idő még kevés volt a meggyökeresedett sztereotípiák és előítéletek teljes lebontásához” – mondta Nagy Sándor. Kétségtelen ugyanakkor, hogy egy elfogadóbb, nyitottabb generáció van felnövőben – tette hozzá.

Akad még teendő

Az is igaz ugyanakkor – állapította meg Kósa Ádám –, hogy bár az épített környezet akadálymentesítésének az igénye már beépült a köztudatba, az infokommunikációs akadályok még nagy számban gátolják az érintetteket. A SINOSZ elnöke szerint ugyan az online jegyvásárlás és egyéb mobil applikációs megoldások fokozatosan terjednek, de még nem tartunk ott, hogy ebben rendszer alakuljon ki.

Nagy Sándor tapasztalatai alapján, a digitális technika fejlődésének dacára a hazai elektronikus ügyintézés még mindig akadályokkal teli, miközben már magyar szabvány és több jogszabály is előírja a honlapok és szoftverek akadálymentes kialakításának kötelezettségét elsősorban a közszféra számára.

Ennek ellenére az állami fejlesztések jelentős részben még mindig hozzáférhetetlenek a látássérültek­nek, pedig az e-ügyintézés éppen az ő életüket könnyíthetné meg rendkívüli módon. Évek óta megoldatlan, hogy a vak emberek képernyőolvasó program segítségével önállóan benyújthassák adóbevallásukat, használhassák az E-papír felületét vagy az Általános Nyomtatványkitöltőt. Ahogy a NAV online számlázási rendszere, az általános és középiskolákban használt Kréta és a felsőoktatásban elterjedt Neptun tanulmányi rendszerek felülete, továbbá a Mobiljegy alkalmazás, de még a napokban kifejlesztett, védettségi igazolvány igénylésére szolgáló elektronikus űrlap sem hozzáférhető számukra.

„A megoldás egyértelműen a most már magyar szabványként is elérhető útmutatások követése és a honlapok és szoftverek akadálymentesítésére szakosodott szervezetek és szakemberek értékes, speciális tudásának igénybevétele lenne” – szögezte le Nagy Sándor.

Kedves Éda szerint is vannak még teendők a segédeszközök, illetve a sikeres foglalkozási rehabilitá­ciós programok hozzáférhetősége terén. A szervezetnél hiányosságokat látnak az oktatási rendszerből kikerült fiatalok esetében is. Sok szülő számára okoz problémát gyermeke további fejlesztésének, illetve lakhatási lehetőségeinek biztosítsa. Egy súlyos kommunikációs nehézségekkel küzdő, értelmi sérült, siketvak fiatalt nagyon nehéz elhelyezni foglalkoztató, illetve nappali ellátó intézményeknél.

Azt is problémaként jelzik a szülők, hogy nincs olyan bentlakásos intézmény, amely gyermekeik további fejlesztését, lakhatását megfelelően tudná biztosítani. Nincsenek – vagy csak nagyon kevesen – olyan szakemberek, akik erre felkészültek lennének. „A problémákat természetesen lehetne sorolni, ám szervezetünk azon dolgozik, hogy folyamatos javulást érjen el a szélesebb spektrumú hozzáférések terén” – szögezte le a SVOE ügyvezetője.

A kedvező változások mellett az MVGYOSZ elnöke is lát még olyan területeket, ahol volna lehetőség a fejlődésre. Az elmúlt évtizedben a gyógyászati segédeszközök finanszírozása terén a látássérült emberek szempontjából egyáltalán nem történt érdemi változás – emelte ki Nagy Sándor. Megoldást az elavult finanszírozási metódus rendszerszintű felülvizsgálata és modernizálása jelenthetne, amely az egyedi képességekre és szükségletekre fókuszálva, széles palettáról válogatva biztosítaná az eszközök beszerzésének finanszírozását.