2012. március 20., kedd

Hogyan beszélgessünk afáziában szenvedőkkel?

Hogyan beszélgessünk afáziában szenvedőkkel?Afázia alatt az agyi sérülések következtében kialakuló beszédzavarokat értjük, melyeknek többféle megnyilvánulási formája is lehet. A családtagok, barátok számára gyakran igen komoly nehézségeket okoz, amikor beszélgetni próbálnak afáziában szenvedő hozzátartozójukkal, ismerősükkel. Miként kommunikálhatunk legkönnyebben a betegekkel?
Az úgynevezett expresszív afáziával rendelkezők pontosan tudják, mit szeretnének mondani, de képtelenek magukból kipréselni a szavakat: ha velük kommunikálunk, az egyik cél mindenképpen az, hogy segítsük őket eljutni a lényeghez. Az alábbiakban ehhez sorolunk fel néhány javaslatot.
  1. Semmiképpen se mutassuk ki a beteg felé, hogy a kommunikáció néha nekünk is nehézséget okoz. Ha úgy érezzük, hogy tűrőképességünk határaira érkeztünk, inkább tartsunk rövid szünetet.
  2. Legyünk türelmesek! Adjunk időt a betegnek, hogy megértesse magát velünk.
  3. Ne kiabáljunk! Attól, hogy valaki afáziás, még tökéletesen hall, és csak még nehezebb helyzetbe hozzuk, ha felemeljük vele szemben a hangunkat.
  4. Használjunk rövid mondatokat és egyszerű szavakat! Egyszerre csak egy dologról beszéljünk, méghozzá lassan és világosan.
  5. Alkalmazzunk más kommunikációs módokat is: közlendőnket sokszor képekkel, írásos anyagokkal, gesztusokkal vagy hangokkal is remekül ki lehet fejezni. Léteznek külön erre a célra összeállított szólisták, kártyák, jeleket, képeket tartalmazó könyvek, illetve speciális miniírógépek elektromos kijelzővel és nyomtatóval.
  6. Mindig a beteggel szemben álljunk, hogy egyszerre lássa a szánk mozgását, testbeszédünket, gesztusainkat.
  7. Még akkor is fogadjuk el az általa használt szavakat és kifejezéseket, ha abban a formában nem léteznek, vagy helytelenek. Ha megértettük őket, másodlagos, hogy helyesen használta-e őket a beteg vagy sem.
  8. Őszintén mondjuk meg neki, ha nem értjük, mit szeretne kifejezni.
  9. Neki feltett eldöntendő kérdésekkel, netán „Igen” és „Nem” feliratú kártyák segítségével pontosítsuk, valóban jól értettük-e a beteget.
  10. Ha az illető gondolkodása tiszta, mindenképpen vonjuk be az őt érintő beszélgetésekbe, döntésekbe. Eközben természetesen figyeljünk oda arra, hogy ne mondjunk olyasmit az állapotáról, amit esetleg nem az ő fülének szánunk.
  11. Teremtsünk csendes, nyugodt környezetet a kommunikációhoz, mert a beteg is jobban fog tudni koncentrálni, ha nem vonja el a figyelmét semmiféle külső zavaró tényező.
  12. Forduljunk logopédushoz, beszédterapeutához egyéb ötletekért!
A fenti tippek hasznosak és reményteljesek. Tartsuk továbbá szem előtt, hogy az afáziában szenvedő betegek számára is örömöt nyújthatnak a számítógépes játékok, netán az internetes kommunikáció. Bizonyos szoftvereket speciálisan az ő számukra fejlesztettek ki. Arra sajnos az orvostudomány jelenlegi állása mellett nincs esély, hogy a betegek visszatérjenek korábbi állapotukhoz, képességeik azonban jelentősen javíthatók a fenti eszközök és a kommunikáció segítségével.