Kállay Krisztián: Patika Magazin a stroke vagy a szélüté

A szélütés (Magyarországon is elterjedt angol neve: stroke) a szív-és érrendszeri betegségek és a daganatok után hazánkban a harmadik leggyakoribb halálok. Ezért mindhárom a népegészségügyi program prioritásai közé tartozik. Hazánkban évente 18 ezer ember hal meg stroke-ban. Ezzel a világon az elsők között vagyunk – amire nem lehetünk éppen büszkék.
Sokan a szélütés szó hallatán agyvérzésre gondolnak, pedig a stroke- eseteknek csak 20 százaléka valódi agyvérzés. A túlnyomó többségnél agyi infarktus, és annak következtében vérellátási hiány miatt elhalás lép fel.

A stroke kialakulásához számos ok vezet: a fő rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlsúly.

Mint látható, a fenti tényezők pontosan ráillenek az “átlagemberre”, nem csodálkozhatunk hát a szörnyű statisztikai adatokon. Egyedül a magas vérnyomás három-négyszeresére növeli a stroke kockázatát, pedig a hipertónia jól kezelhető, gyógyszerrel beállítható kór. Egyes tanulmányok szerint a szélütések 70%-a megelőzhető lenne. Azt sem árt tudni, hogy bár a szélütöttek nagyobb része az idősebb generáció tagjai (egyharmaduk 65 éven felüli), stroke azért minden korosztályban előfordulhat.
Amikor megtörtént a baj, már csak az ún. másodlagos megelőzést folytathatjuk. Ez azt jelenti, figyelnünk kell a rizikófaktorokra, hogy még egyszer ne történhessen meg a szélütés. Ennek azért van óriási jelentősége, mert egy epizód önmagában is tízszeresére növeli a következő stroke kockázatát. Ilyenkor tehát az életmód megváltoztatására, a dohányzás elhagyására, fogyásra, a vérnyomás beállítására, mértékletes alkoholfogyasztásra, rendszeres testmozgásra van szükség – azaz az egészséges életre való áttérésre. Így jó eséllyel megelőzhetjük a következő tragédiát. De ha a fenti szabályokat már kora ifjúkorunktól kezdve alkalmazzuk, akkor az első stroke is megelőzhető (ez az elsődleges prevenció); ennek kellene egészségnevelésünk egyik sarkalatos pontjának lennie.
Sajnos a szélütést szenvedett embert általában maradandó károsodás éri, ami nem meglepő a kórmechanizmus ismeretében (oxigénhiány okozta szövetelhalás). Attól függően, hogy mely területek esnek ki az agyban, változó idegrendszeri maradványtünetek alakulnak ki. Gyakori a beszédképtelenség (afázia) és a féloldali bénulás (hemiparesis). Ez alapvető emberi létezésünket teszi borzasztóan nehézzé, hiszen kommunikációs és önellátó képességünk szűnik meg. Ezért a szélütést szenvedett ember széles körű ápolásra és gondozásra szorul.
Sajnos a stroke-os betegek csak körülbelül egyharmada rehabilitálható. Ilyenkor sem beszélhetünk teljes gyógyulásról, csupán olyan mértékű javulásról, amely már lehetővé teszi az önellátást és a társadalomba való visszailleszkedést.
A sérült beteg ellátása komplex feladat, sok szakember összehangolt munkáját igényli. Már a kórházban meg kell kezdődnie a korai rehabilitációnak, de ennek minél előbb otthon, a család bevonásával kell folytatódnia. Az otthoni mozgásfejlesztésben kulcsszerepet játszik a gyógytornász, aki hónapokon át jár a beteghez, és gyakorlatilag megtanítja újra azokra a mozgásokra, amelyeket az agy “elfelejtett”. Ezt az “agyi rugalmasság” elve teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a kiesett (elpusztult) területek funkcióit képes átvenni az egészséges agyszövet, így sok minden újratanulható.
Már a korai szakban, akár 48 órával a roham után el kell kezdődnie a mobilizációnak, a mozgatásnak. Ilyenkor a magatehetetlen beteg helyes fektetése, az ízületek normális élettani helyzetbe helyezése, a passzív átmozgatás előzheti meg a számos szövődményt (felfekvés, izmok zsugorodása stb.). Amint lehet, aktív mozgásokat kell folytatni. Ezek célja az alapvető, hétköznapi mozgások újranevelése (koordináció, egyensúly, járástanítás). A gyógytornász módszere az ingerlés-gátlás kettősségén alapul: a kívánt mozgásformát támogatja, erősíti, a hibás mozgásmintákat mintegy megtöri, kiiktatja. Így fokozatosan – akár a csecsemő mozgástanulásánál – mesterségesen lehet elérni a fejlődés olyan fokára, amely már lehetővé teszi a hétköznapi teljes értékű életet.
Mindez leírva egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban korántsem az.
Hónapokig, akár évekig is eltarthat, és óriási akaraterő kell hozzá. Ezért az összes szakember munkája mit sem ér, ha a beteg nem válik aktív résztvevőjévé saját gyógyulási folyamatának. Ehhez nélkülözhetetlen a beteg lelki erősítése, a család megértő gondozása, esetleg a pszichológus támogatása.
dr. Kállay Krisztián

AZ ADÓ 1%-ÁRÓL ADOTT FELAJÁNLÁSOK 2012

 

AZ ADÓ 1%-ÁRÓL ADOTT FELAJÁNLÁSOK 2012-BEN (A 2011-RE SZÓLÓ)

EZÚTON MONDUNK KÖSZÖNETET MINDENKINEK, AKI SEGÍTETTE AZ AGYI SÉRÜLÉSEK KÖVETKEZTÉBEN BESZÉDHIBÁVAL KÜZDŐK ÉLETÉT.

AZ 1%-OS FELAJÁNLÁSOKBÓL

2012-BEN 461.877.-FT

TÁMOGATÁST ADOTT AZ AFÁZIA EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉHEZ.

Bütyök - a Péterfy S. u. 40.-ben 2012.08.15.

Nők Lapja 2012. május 16.

60 • N Ő K L A P J A • 2 0 1 2 / 2 0 • M Á J U S 1 6 .

riport

Mi következik a nyolc után? – teszi fel a kérdést a logopédus. A férfi bizonytalan,

nem tudja a választ. Agyvérzést kapott, ahogy a többi társa is. A kórházi kezelés

után hétről hétre tanulni jön az Újrabeszélők Egyesületének órájára. Mérnök, orvos,

pilóta, vállalatigazgató is van a csoportban: beszélni, írni, számolni tanulnak.

Akik újra kezdik

az első osztályt

kedvese talált ilyen helyet: egy civil intézményt, amit úgy hívnak, Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete.

Az egyesületet hárman alapították és működtetik – egy beteg, egy logopédus és egy neuropszichológus.
Munkájukat pályázatokból és adományokból finanszírozzák.

A logopédus az utolsó a sorban

– Ideális az lenne a beteg számára, hogy amikor kijött a kórházból, eljárhasson valahová ambuláns utókezelésre,

de ilyen még a nagyobb városokban sincs – mondja Krasznár Felícia logopédus, az Afázia Egyesület alelnöke. – Egy-két kórházban megengedik, hogy a páciens a távozás után visszajárhasson beszédterápiára, de nem ez a jellemző. Lenne még egy lehetőség: az otthonápolási szolgálat. Arra van költségvetési finanszírozás, ám a dolog mégsem ilyen egyszerű.
A járóképtelen beteg számára biztosított, államilag támogatott óraszám megoszlik a nővér, a szakellátás, a gyógytornász és a logopédus között. Természetszerűleg a logopédus az utolsó a sorban, így ez inkább elvilehetőség.

Az angoltudása örökre eltűnt

– Én sem tudtam minderről egészen 2004-ig, amikor váratlanul agyi infarktust kaptam – meséli Dallos Zsuzsanna, az egyesület alapító titkára és működtetésének fáradhatatlan motorja.

– Szinkrontolmács, szakfordító és egy bank személyzeti vezetője voltam, míg össze nem estem.

Amikor magamhoz tértem, nem tudtam írni, olvasni, a beszédem pedig nehezen volt érthető. Szerencsére a mozgásom nem sérült. A beszédre való képességem viszonylag hamar visszatért. Érdekes, hogy először a német nyelv, aztán a magyar. A kettő között ma sincs átjárás – vagy németül beszélek, vagy magyarul.

Szóban semmit nem tudok lefordítani. Írásban mindez működik. Az angol örökre eltűnt. A számítógéppel jól elboldogulok, ma már tudok helyesen írni, de a számokat ma sem értem pontosan. Fél évig voltam betegállományban, utána visszamentem dolgozni, ám másfél év után megvált tőlem a cégem, majd leszázalékoltak.

Stroke – angol szó, csapást jelent. Orvosi szempontból a hirtelen, váratlanul bekövetkezett agyi traumákat nevezik így. A stroke-os betegek egyharmada meghal a roham után. A szerencsésebb harmaduk teljesen felépül. Ám a maradék harmadnak nagyon lassan gyógyuló károsodásokkal kell tovább élniük. A stroke valóban csapás a betegnek.

Mi jön a nyolc után?

Zoli nagyon lefogyott, erősen koncentrál, olyan az arckifejezése, mint egy Andrej Rubljov-filmben az orosz vándorszerzeteseké. Béke, szeretet és figyelem ül rajta.

Kicsit rá kell segítenie a bal kezével is, amikor jobbal megfogja a tollat, de már egészen ügyesen írja a szavakat: alma, kosár, fazék, szerda… A naptárral gondok vannak, de egyre magabiztosabban olvas.
A logopédus megdicséri, amikor hibátlanul megnevezi a kis kártyákra rajzolt hétköznapi tárgyakat.
A számolásnál még bizonytalan, nem tudja, hogy mi következik nyolc után, de a kedves hölgy türelmesen biztatja: kilenc. Mosolyogva ingatja fejét, megdörzsöli a szakállát – kilenc, persze. Gyakorolnak tovább. Nem is olyan rég még fotóriporter és grafikus volt. Barátai, ismerősei a művészi képességei mellett különösen értékelték Zoli iróniával átszőtt, bölcs gondolatait és frenetikus gasztronómiai rögtönzéseit: csodásan főzött. Egy orvosi rendelőben érte a stroke – az agyában valahol megakadt egy vérrög. Szerencséje olt, az orvos azonnal mentőt hívott, megszüntették a közvetlen életveszélyt. Az intenzívről kikerülve sokáig nem tudott beszélni, járni, nem engedelmeskedett a keze. Párja értette a tekintetéből perzselő fájdalmas kérdést – érdemes így élni? A kezelések biztató eredménnyel jártak – úgy tűnik, lassan újra megtanul beszélni, viszonylag jól olvas. Diagnózis: afázia. Az ilyen betegek – az agy sérülése miatt – részben vagy teljesen elvesztik beszédre való képességüket, sokuknál a mozgáskoordináció is sérül. A betegek sajnos nem nagyon válogathatnak az utókezelések között, miután megkapják a kórházi zárójelentést. Katalin, Zoltán

Stroke után az élet

„A stroke-os betegek egyharmada meghal a roham után. A szerencsésebb harmaduk teljesen felépül. Ám a maradék harmadnak nagyon lassan gyógyuló károsodásokkal kell tovább élniük.”

Annak, aki csak felületesen ismer, nagyon nehéz megítélni, mi az, amit tudok, és mit nem. Amikor meg kellett válnom a munkahelyemtől, nagyon el voltam keseredve, hiszen minden tudásom ugyanúgy ott van a fejemben, mint az agyvérzés előtt. Arról, hogy a stroke következtében nálam is kialakult az afázia nevű betegség, szinte véletlenül értesültem: Krasznár Felícia logopédus, a terület szakértője közölte velem. Kiderült, hogy az agy beszédműködést szabályozó részének zavarát érintő tünet együttes nagyjából minden harmadik stroke-ot átélt embernél jelentkezik. Úgy gondoltam, fontos lenne, hogy segítsünk rajtuk. Hárman hoztuk létre az egyesületet. Krasznár Felícia a logopédia módszereivel segíti a hozzánk járókat, hogy újra megtanuljanak beszélni, írni, olvasni. Dr. Pataky Ilona neuropszichológusként a csoportfoglalkozásokat vezeti.
Az én szerepem is fontos, hiszen érintettként pontosan tudom, mit élnek át a betegek. A leghétköznapibb dolgok sem működnek. Bajban voltam a számokkal, ezért lehetőleg bankkártyával fizettem vagy tízezressel, mert egyszerűen nem értettem, amit mondanak. Tolmács és szakfordító voltam – most újra kéne tanulnom a politikusok, sőt az országok nevét is.

Akikre rászakadt az ég

– Természetesen egy fillérünk sem volt, magánszemély támogatásával indítottuk az egyesületünket – folytatja

 Dallos Zsuzsanna. – Először helyet kellett találnunk – ez három és fél éve sikerült, azóta minden szerdámat
a betegekkel töltöm. Az időm jelentős részét a pályázatok írása és a velük kapcsolatos adminisztráció foglalja le. A pályázatok beadása után kezdődik a szponzorok felhajtása, mindez rengeteg időt és energiát igényel. Néha a férjem rám is szól, mit csinálok még éjjel fél tizenegykor a számítógép előtt.

– Minket a betegek találnak meg – meséli Zsuzsanna. – Sajnos, csak a fővárosiakkal tudunk foglalkozni, közülük is azokkal, akik képesek önállóan közlekedni. Egyelőre heti két alkalomra kaptunk helyet az Erzsébetvárosi Közösségi Házban – hétfőn délelőtt és szerda délután négy-négy órában, telt házzal dolgozunk.

A munka nagy része a logopédia, de fontos eleme a csoportos foglalkozás is. Ezt vezeti dr. Pataky Ilona szerdánként. A résztvevők szinte kivétel nélkül kiváló szellemi képességekkel rendelkező emberek, akikre egyszer csak „rászakadt az ég”. Azt sem tudják elmondani, mit akarnak, nem képesek egyedül lemenni a boltba, aláírni a nevüket. Egy pillanat alatt rettenetes mélységbe zuhantak. Amióta együtt vannak, másképp látják a világot. Sokat nevetnek, ugratják egymást, jól érzik magukat. Ezért jár vissza, aki teheti, akár évekig is.

– A férjem, aki látja, hogy mennyit dolgozom, milyen fáradt vagyok, néha megkérdezi, miért csinálom –

mosolyog Zsuzsanna. – Mert ezért élek, válaszolom.

Feladatom van, minden reggel nekiláthatok a feladataimnak. Ezt nem adom fel!

Nappali ellátót működtetnének

– Van egy beteg közöttünk, aki a tévében dolgozott, teljesen egyedül él, a szülei meghaltak. Agyvérzést kapott, a munkatársai találtak rá két nap elteltével. Lebénult a jobb oldala, nem tudja ellátni a munkáját. Rokona, pénze nincs, nem volt más lehetősége: a huszonkét éve elvált felesége feladta saját munkáját, hogy őt ápolhassa. Mostanra elfogyott minden anyagi tartalékuk, fogalmuk sincs, hogy mit csináljanak. Ilyenkor töröm a fejem én is, hogyan tudnék segíteni.

Egyelőre nincs ötletem – sóhajt Dallos Zsuzsanna. – Nekem szerencsém van, rendes bejelentett munkahelyem volt, és nagyon sokat dolgoztam, így viszonylag normális a nyugdíjam, de akik minimálbéren voltak bejelentve, azoknak nagyon kevés pénz jár.
Az említett beteg havi harminckétezer forintot kap.
Miért nem jár támogatás az afáziásoknak? Mintha a beszédképtelenséget nem vennék komolyan. Én is azt hittem, hogy egy hét múlva, két hónap múlva, fél év múlva visszamegyek dolgozni. Legnagyobb vágyunk egy nappali ellátó létrehozása, ahová mindennap be lehetne hozni a betegeket, és a családtagjaik nyugodtan mehetnének a munkahelyükre. Most úgy néz ki, talán lesz egy saját helyünk, egy háromszobás lakás, ami egyrészt óriási előrelépés, másrészt viszont teher – hiszen nekünk kell fenn- és rendben tartani, fizetni a költségeket, állandó bevétel nélkül. De pályázunk, nem adjuk fel. Tavaly már több tízezer forintot kaptunk a nekünk felajánlott adó 1 százalékokból. Idén még többre számítunk – sok kicsi, sokra megy – mosolyog
Zsuzsanna, és neki el is hiszem.

Vig György

Amikor újra kell tanulni a beszédet

Amikor újra kell tanulni a beszédet

Az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete az agysérülés következtében kialakult következményektől szenvedő betegeken kíván segíteni. Afáziáról akkor beszélünk, mikor a beszéd, a helyes szavak megtalálása, a megértés, az olvasás, az írás és a gesztikuláció nehezére esik az agyi sérülésen átesett betegnek.
Ezen sérülések eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség, az orvosi terminológiában a CVA (cerebral vascular accident, agyi ereket érintő baleset) rövidítés használatos, mely az agyi ereket érintő balesetekre utal (szélhűdés, agyvérzés, apoplexia, gutaütés). Az afázia kialakulását okozhatja trauma is: olyan agyi sérülés, melyet például egy autóbalesetben szenvedhetünk el, vagy akár agytumor is.
Nincs két egyforma afáziás: ez a rendellenesség mindenki számára más. Súlyossága és mértéke a többi között függ az agykárosodás helyétől és mértékétől, a korábbi nyelvi kompetenciától, illetve az adott egyén személyiségétől is. Néhány afáziás jól megérti a nyelvet, de problémát okoz számára a megfelelő szavak megtalálása, vagy mondatok összeállítása. Mások ezzel szemben rengeteget beszélnek, ám amit mondanak, az nehezen vagy egyáltalán nem érthető kommunikációs partnerük számára; ezeknek az embereknek gyakran iszonyú nehézséget okoz a nyelv megértése. A legtöbb afáziában szenvedő ember nyelvi kompetenciája valahol e két véglet között mozog. Fontos megjegyezni, hogy egy átlagos afáziás a sérülés után továbbra is rendelkezik teljes intellektuális képességével.
Sok afáziás részesül kórházi kezelésben, mely legtöbbször az agykárosodás elszenvedése után történik. A kórházból való elbocsátást követően több afáziás további kezelésre szorul, ám nem mindig világos, kihez fordulhatnak segítségért. Fontos, hogy a beteg konzultáljon kezelőorvosával a számára alkalmas lehetőségekről.
Az afázia kezelése majdnem minden esetben beszédterapeuta segítségével történik, elvileg minden afáziás jogosult beszédterápiára. A kezelés időtartama a többi között összefügg az afáziából való gyógyulás mértékével, valamint a gyógyuláshoz nyújtott segítségnyújtás mértékével, típusával.
Az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete szakemberekkel tartja a kapcsolatot, akik segítséget nyújtanak a betegeknek a felépülésben, tanácsokkal szolgálnak a hozzátartozóknak és a betegeknek is a megfelelő életmód kialakításában, valamint szakszerű és hasznos ismeretekkel segítik hozzá őket, amely segít megérteni állapotukat.
Emellett létrehozták az Afázia Klubot,

A Stroke napja - 2012

• Stroke Nap 2012
  [2012.04.26.] - MST Web-szerkesztőség - Hírkategória: Stroke Kampány & Nap
  Ingyenes szűrővizsgálatokkal, tanácsadással, szórakoztató programokkal várja az érdeklődőket május 13-án vasárnap a Magyar Stroke Társaság a budai Allee bevásárlóközpontban. Az immár hagyományszerűen megrendezésre kerülő eseményen a szervezők az agyiér-katasztrófák gyakoriságára, a szélütés megelőzésének fontosságára, valamint a stroke tüneteinek észlelése esetén az azonnali mentőhívás jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet.
  
  A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint világviszonylatban is jelentős a szélütés miatt elhunytak vagy ezáltal rokkanttá váltak száma, amely az előrejelzések szerint az éves 1,4 millióról 2020-ra 20 millió fölé fog emelkedni. Magyarországon évente 42 ezren kapnak szélütést, ráadásul évente mintegy 12 ezren halnak meg stroke következtében. A betegek negyede fiatalabb 60 évnél, a férfiak veszélyeztetettebbek nő társaiknál, átlagosan 5 évvel hamarabb kapják meg a stroke-ot. A túlélők 22%-a járásképtelen, többen kerekesszékbe is kerülnek. A stroke-betegek csaknem fele nem képes saját magáról gondoskodni, ugyanakkor ötödük komoly beszédzavarral kénytelen megküzdeni.
  
  A szélütés ugyanakkor kezelhető, de csak abban az esetben, ha a szakszerű segítség időben érkezik. Prof. Dr. Bereczki Dániel, az MST elnökének véleménye szerint, nagyon fontos, hogy a beteg három órán belül kórházba kerüljön, ilyenkor ugyanis visszafordítható a károsodás. „Annak, akinek magasabb a vércukorszintje, magas a koleszterinszintje vagy a vérnyomása, sokkal nagyobb az esélye a szélütésre. Éppen ezért nagy jelentősége van a megelőzésnek, és a rizikófaktorok kezelésének, hiszen, ha valakinek magas a vérnyomása és kezelteti, akkor ötször kevesebb esélye lesz arra, hogy stroke-ot kapjon.” A szélütésre figyelmeztető jel lehet az átmeneti beszédmegértési- és szóformálási nehézség, látászavar, kettőslátás, látótérkiesés, féloldali végtaggyengeség, valamelyik arc- vagy testfél néhány percig tartó zsibbadása, szédülés, hirtelen fellépő eszméletvesztés – tette hozzá a professzor. A tünetek lehetnek múló jellegűek, vagy maradandóak, s együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.
  
  A stroke-prevenció és a fontos tudnivalók hangsúlyozása érdekében a Társaság idén május 13-án ismételten Stroke Napot tart, ezúttal a budai Allee bevásárlóközpontban. A rendezvényen ingyenes vérnyomás-, vércukorszint-,
  koleszterinszint-, haskörfogat- és testsúlymérés, nyaki doppler vizsgálat, valamint a magasvérnyomás-betegséggel kapcsolatos tanácsadás várja az érdeklődőket. A rendezvény során mindenki kezébe veheti a saját egészségi állapotáról készült kockázatfelmérést. A szervezők véradási lehetőségről is gondoskodnak.
  
  A délelőtt 10:45-kor kezdődő és egészen 19:00-ig tartó eseményen a Társaság interaktív szakmai előadások keretében gondoskodik a megfelelő tájékoztatásáról. A kilátogatók a nagyszínpadon a neurológia legkiválóbb hazai szakértőivel hallhatnak beszélgetést a magas vérnyomásról, az emelkedett vérkoleszterinről, a cukorbetegség, a dohányzás vagy az elhízás veszélyeiről, mint kockázati tényezőkről, valamint az időablak fontosságáról a megelőzés lehetőségeiről, és magáról a rehabilitációról.
  
  Az előadások szüneteiben változatos szórakoztató programok is várják az egészségükkel törődőket. A Thai Chi, Capoeira és Salsa bemutatók, valamint az akrobatikus rock and roll táncbemutató mellett a felhőtlen hangulatról a népszerű tehetségkutató műsorból jól ismert Fekete Dávid és Cserpes Laura, Szeleczki Dávid, Kökény Attila, Kállay Saunders András, valamint a legutóbbi széria győztese, Tolvai Renáta fog gondoskodni. A Stroke Napja házigazdája ebben az évben Dombovári Vanda lesz.
  

Az elvesztett beszéd - A kór neve: AFÁZIA - 2012. április

Az elvesztett beszéd - A kór neve: afázia
"Mintha az ég szakadt volna le hirtelen az emberre, olyan érzés a beszédképesség elvesztése" - a megállapítást olyan embertől hallottam, aki átélte ezt a tragikus eseményt. Az orvosi nyelvhasználatban afázia görög szóként ismert a beszédkészség elvesztése, az az idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar, amely leggyakrabban valamilyen agyi katasztrófa - stroke - következtében vagy agykárosodással járó balesetek folytán következik be a féloldali bénulás kísérőjelenségeként. Ha a beteg jobb oldalát éri a bénulás, akkor sérül a beszéd, az írás, olvasás és számolás készsége.
Vagyis a beszéd két alapfunkciója, a kifejezőkészség és a megértés sérül, külön-külön vagy súlyos esetben mindkettőben keletkezhetnek korlátok - mondja a logopédus terapeuta, Krasznár Felícia, majd hozzáfűzi: - Az afáziás betegek megkapják a szükséges rehabilitációt, amíg az egészségügyi intézményben vannak, és a pszichológusok, orvosok, gyógytornászok mellett logopédusok is intenzíven foglalkoznak velük. Viszont ha kikerülnek a kórházból már nem áll rendelkezésre szervezett, komplex rehabilitáció.
- Ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg - erősíti meg Dallos Zsuzsa, aki néhány éve súlyos betegség következtében lett afáziás, veszítette el beszédkészségét. - Nagyot fordult velem akkor a világ. Szinkrontolmácsként és szakfordítóként három évtizedes tudásom veszett el, hullott a semmibe egy pillanat alatt. Akkor szakadt rám az ég. Magam és betegtársaim állapota késztetett arra, hogy létrehozzak egy egyesületet, ahol legalább biztatást, útmutatást, valamilyen segítséget kaphatnak az afáziás betegek. Szerencsére társakat is találtam, így hoztuk létre közösen Pataky Ilona neuropszichológussal és Krasznár Felicia logopédussal az AFÁZIA - Az Újrabeszélők Egyesületét. Az egyesület azóta is működik, pályázati pénzekből és adományokból, önkéntes munkából, lelkesedésből, szakmai tapasztalatból és szeretetből.

Új kapuk nyíltak az életében
Dallos Zsuzsa az élő példa rá, hogy a szakszerű foglalkozások sora, a rendszeres rehabilitációs programok, a türelem, a támogató család és a betegközösség ereje előbb-utóbb meghozza az eredményt. Ő az egyesület titkára: ma újra beszél, beszédzavar nyomát sem veszi észre a kívülálló rajta. Azt csak ő tudja, hogy a stabil angol tudásból nem jött vissza semmi, és hogy olykor a német, de a magyar is döcög. Korábbi kiváló munkáját fel kellett adni, de az egyesületben betöltött feladatok új kapukat nyitottak az életében.
Krasznár Felícia logopédusként régóta szívén viseli az afáziások sorsát, a szakma alapos ismeretével, nagy beleérzéssel és elkötelezettséggel foglalkozik ezzel a betegcsoporttal.
- Sokan vannak, és egyre többen lesznek - húzza alá. - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint pillanatnyilag 140 ezer a számuk nálunk, de ez állandóan változik, növekszik, hiszen az ér- és szívproblémák, a magas vérnyomás, elhízás, a cukorbetegség is egyre terjedőben van, ma már a fiatalabb korosztályt is érinti. Az afáziás minden ellenkező hiedelemmel szemben nem értelmi fogyatékos, nem bolond, csak különféle kommunikációs gondjai vannak. Ez a kór változatos tüneteket produkál, megnyilvánulási formája egyénenként változó. A megfelelő egyéni és csoportos terápia sokat segíthet a beszédzavarral küzdőknek. Mi az egyesületben azért dolgozunk, hogy közülük minél több betegnek sikerüljön a kommunikáció által visszailleszkedni családi és társadalmi környezetébe. Ha a beteg állapota orvosilag stabilizálódik, minél előbb célszerű megkezdeni a foglalkozásokat, mert annál gyorsabban várhatók az eredmények. A pozitív változás sok mindentől függ, a beteg állapotától, a beszédzavar súlyosságától, a beteg korától, együttműködési készségétől, a károsodás helyétől, típusától, mértékétől, a környezet megértő támogatásától. Pontos prognózist nem tudunk adni, de az biztos, hogy mindig kétszemélyes, kreatív együttdolgozásról van szó, mert a legképzettebb logopédus sem képes önmaga sikereket kovácsolni, csakis szoros összhangban a beteggel.
A darabokra hullott életcserepek még összerakhatók
Elmondása szerint az afázia rehabilitációja hosszú és küzdelmes folyamat, amelyben minden apró lépés fontos és kedvező változásokkal kecsegtető. Az agyi katasztrófát átélt betegek 30 százalékánál marad vissza beszédkészség-korlátozottság, amely nem nélkülözheti a rehabilitációs programban szereplő nyelvi fejlesztést, memóriafejlesztést, logopédiai foglalkozásokat, kommunikációs tréningeket egyéni és csoportos formában.
Az afáziás ember mindenképpen segítségre szorul. Az egyesület csupán egy lehetőséget nyújt, csepp a tengerben, hiszen a fővárosi rászorultak sem jutnak el ide valamennyien, a vidéken élők pedig csaknem teljesen magukra maradnak a kórházi kezelés után.
Az afáziás betegnek nem könnyű talpra állnia, beszűkült mozgástérrel, kommunikációs nehézségekkel küzd, új életstratégiára van szüksége. Megváltozott életkörülményei miatt a napi életvitel alapvető taktikáit sem könnyű kialakítania. Mindennek ellenére a darabokra hullott életcserepek még összerakhatók, számos példa bizonyítja: a leszakadt ég alatt is létezik visszaút.

Hogyan beszélgessünk afáziában szenvedőkkel?

Afázia alatt az agyi sérülések következtében kialakuló beszédzavarokat értjük, melyeknek többféle megnyilvánulási formája is lehet. A családtagok, barátok számára gyakran igen komoly nehézségeket okoz, amikor beszélgetni próbálnak afáziában szenvedő hozzátartozójukkal, ismerősükkel. Miként kommunikálhatunk legkönnyebben a betegekkel?

Az úgynevezett expresszív afáziával rendelkezők pontosan tudják, mit szeretnének mondani, de képtelenek magukból kipréselni a szavakat: ha velük kommunikálunk, az egyik cél mindenképpen az, hogy segítsük őket eljutni a lényeghez. Az alábbiakban ehhez sorolunk fel néhány javaslatot.

1. Semmiképpen se mutassuk ki a beteg felé, hogy a kommunikáció néha nekünk is nehézséget okoz. Ha úgy érezzük, hogy tűrőképességünk határaira érkeztünk, inkább tartsunk rövid szünetet.
2. Legyünk türelmesek! Adjunk időt a betegnek, hogy megértesse magát velünk.
3. Ne kiabáljunk! Attól, hogy valaki afáziás, még tökéletesen hall, és csak még nehezebb helyzetbe hozzuk, ha felemeljük vele szemben a hangunkat.
4. Használjunk rövid mondatokat és egyszerű szavakat! Egyszerre csak egy dologról beszéljünk, méghozzá lassan és világosan.
5. Alkalmazzunk más kommunikációs módokat is: közlendőnket sokszor képekkel, írásos anyagokkal, gesztusokkal vagy hangokkal is remekül ki lehet fejezni. Léteznek külön erre a célra összeállított szólisták, kártyák, jeleket, képeket tartalmazó könyvek, illetve speciális miniírógépek elektromos kijelzővel és nyomtatóval.
6. Mindig a beteggel szemben álljunk, hogy egyszerre lássa a szánk mozgását, testbeszédünket, gesztusainkat.
7. Még akkor is fogadjuk el az általa használt szavakat és kifejezéseket, ha abban a formában nem léteznek, vagy helytelenek. Ha megértettük őket, másodlagos, hogy helyesen használta-e őket a beteg vagy sem.
8. Őszintén mondjuk meg neki, ha nem értjük, mit szeretne kifejezni.
9. Neki feltett eldöntendő kérdésekkel, netán „Igen” és „Nem” feliratú kártyák segítségével pontosítsuk, valóban jól értettük-e a beteget.
10. Ha az illető gondolkodása tiszta, mindenképpen vonjuk be az őt érintő beszélgetésekbe, döntésekbe. Eközben természetesen figyeljünk oda arra, hogy ne mondjunk olyasmit az állapotáról, amit esetleg nem az ő fülének szánunk.
11. Teremtsünk csendes, nyugodt környezetet a kommunikációhoz, mert a beteg is jobban fog tudni koncentrálni, ha nem vonja el a figyelmét semmiféle külső zavaró tényező.
12. Forduljunk logopédushoz, beszédterapeutához egyéb ötletekért!

A fenti tippek hasznosak és reményteljesek. Tartsuk továbbá szem előtt, hogy az afáziában szenvedő betegek számára is örömöt nyújthatnak a számítógépes játékok, netán az internetes kommunikáció. Bizonyos szoftvereket speciálisan az ő számukra fejlesztettek ki. Arra sajnos az orvostudomány jelenlegi állása mellett nincs esély, hogy a betegek visszatérjenek korábbi állapotukhoz, képességeik azonban jelentősen javíthatók a fenti eszközök és a kommunikáció segítségével.