A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dr. Pataky Ilona - Az afázia fogságában. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dr. Pataky Ilona - Az afázia fogságában. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. február 11., csütörtök

Stroke – nemcsak az agyat érintő “katasztrófa” Dr. Zátrok Zsolt

 

Stroke – nemcsak az agyat érintő “katasztrófa”

 Dr. Zátrok Zsolt 

A stroke (ejtsd: sztrók) az agy vérellátásának súlyos zavarát jelentő betegségek összefoglaló neve. Régies és népies megnevezései: szélütés, gutaütés, agylágyulás, agyvérzés, agyinfarktus. A tünetek és következmények minden esetben hasonlók lehetnek. A stroke mindig végleges állapotot jelent, azaz a funkciók többnyire nem állíthatók helyre. Szerencsés és enyhe esetekben a tünetek 24 órán belül megszűnnek és a funkcióvesztés átmeneti. Ilyenkor nem is stroke-nak nevezik, hanem átmeneti vérellátási zavarnak (orvosi neve: TIA – tranziens ischémiás attack).

Ischémiás stroke

Akkor keletkezik, ha az agy egy területének vérellátása hirtelen megszűnik, például érgörcs, érszűkület vagy embólia (vérrög) miatt. A vérellátás nélkül maradt agyterület nem kap oxigént és az idegsejtek működése leáll. Ha perceken belül nem áll helyre a vérkeringés, akkor az idegsejtek (különösen az elzárt terület közvetlen közelében) elpusztulnak. Az adott agyterület által biztosított funkciók (például beszéd, egyensúly, mozgás, gondolkodás, memória, érzékelés, stb.) elvesznek.
Az ischémiás stroke adja az összes eset 70-80%-át.



Vérzéses stroke

Ritkább, mint az ischémiás forma. Akkor keletkezik, ha a koponyán belüli valamelyik ér “kilyukad”, elreped. Oka lehet az érelmeszesedés miatti merev érfal, kezeletlen magas vérnyomás (vagy a gyógyszer kihagyása miatti hirtelen vérnyomás kiugrás). Itt nem az oxigénhiány okozza a tüneteket. Az agyállományban vagy az agyhártyák rétegei közötti térben egyre növekvő “vértócsa” elnyomja a környékén levő területeket, ami működési zavart okoz. Mivel a koponyán belül szűk a tér, a csontok nem “tágulnak”, így a nyomás a koponya alapon levő “öreglyuk” felé próbál elmozdulni. A nyomás fokozódása csonthoz préseli a nyúltvelőt, amiben a légzési központ van. Ha ennek működése leáll, halált okoz.

A stroke tünetei

·        Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség (különösen a test egyik oldalán)

·        Zavartság

·        Beszéd vagy megértés zavara

·        Hirtelen látáskárosodás egyik vagy mindkét szemen

·        Mozgási nehézség

·        Szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordináció zavara

·        Hirtelen, erős fejfájás, ismert ok nélkül.

Bár a stroke az agy betegsége, a tünetek és következmények súlyosan érinthetik az egész testet.

·        megismerés és gondolkodás (kognitív funkciók) zavara: az észlelés, a figyelem összpontosítás, a számolás és a komplexebb gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.) nehézzé vagy lehetetlenné válnak. A  memóriazavarok, a beszédproblémák, az érzelmi nehézségek, a napi életvezetési problémák (önellátási képesség) és fájdalmak nehezíthetik a mindennapokat.

·        bénulás (az izommozgatás képességének elvesztése). A bénulás érintheti csak az arcot, de a kart vagy a lábat. Gyakori az egyik testfélre lokalizálódó (az arcot, kart és lábat egyaránt) érintő forma – a féloldali bénulás neve hemiplegia. A bénulás megjelenési helyéből tudható, hogy melyik oldali agyterületen történt a baj. Ha a bénulás a bal oldali, akkor a jobb agyfélben van a probléma és fordítva, a jobb oldali bénulás oka a bal agyfélben keresendő.

A stroke fő kockázati tényezői

A magas vérnyomás, a szívbetegség, a cukorbetegség és a dohányzás érfalat károsító hatásai a legfontosabbak. A vörösvérsejtek számának növekedése, a pitvarfibrillációnak nevezett szívritmuszavar növeli a vérrögképződés kockázatát.

Egyes orvosi vélemények szerint a stroke nyolcvan százaléka megelőzhető lenne. Azaz a kockázati tényezők visszaszorítása, a kiváltó betegségek folyamatos kezelése és ellenőrzése révén a szélütés elkerülhető vagy legalábbis jelentősen mérsékelhető a veszély.

Kezelés

Az akut stroke tünetek esetén AZONNALI sürgősségi ellátást kell igénybe venni. Az időfaktor fontos, azaz a lehető legrövidebb időn belül kórházba kell juttatni a beteget. Az első órák számítanak igazán a betegség kimenetele szempontjából.

Az ischaemiás stroke kezelése az elzáródás eltávolításával és az agy véráramlásának helyreállításával történik. A vérzéses stroke-ban kevesebb beavatkozási lehetőség van. Ha lehetséges, akkor a vérzés forrásának (pl. aneurizma) megszüntetését célozzák.

Az agy vérellátásának megszakadása esetén a leginkább érintett agysejtek rövid időn belül elhalnak, míg a “széli zónákban” csak a működészavar dominál. A kezelés célja az elhalt terület csökkentése, minimalizálása.

Sajnos a stroke-os betegek mindössze néhány százaléka érkezik időben a megfelelő felszereléssel ellátott kórházba. Sajnos perceken múlik az,  hogy milyen maradandó károsodások alakulnak ki.

Szerencsés esetben az agy helyreállítja vagy mérsékli a stroke által okozott károkat. Azok az agysejtek, amelyek nem haltak el, idővel újra működhetnek. Néha az agy másik régiója átveszi a stroke által károsodott terület egyes funkcióit. A stroke túlélők néha váratlan funkcióvisszatérésről számolnak be, amelyeket nem lehet megmagyarázni.

Kezelési eredmények

·        A stroke túlélők 10%-a szinte teljes tünetmentesen gyógyul

·        25%-nál enyhe, a mindennapokat nem vagy minimálisan nehezítő károsodások maradnak

·        40%-nál olyan károsodások maradnak vissza, amelyek bizonyos feladatokhoz külső segítség igénybevételét teszik szükségessé

·        10% önállátásra képtelenné válik, mások általi, tartós gondozására van szükségük

·        15% röviddel a stroke után meghal

Rehabilitáció

Amint az intenzív kezelés hatására elmúlt a közvetlen életveszély és az általános állapotot stabilizálták, azonnal meg kell kezdeni a rehabilitációt! A rehabilitációs szakembereknek stroke után akár két nappal meg kell kezdeniük a kezelést. Meg kell tanítaniuk, hogy a kórházból való távozás után hogyan kell folytatni, mit és miért kell gyakorolni, fejleszteni.

A rehabilitáció célja az, hogy visszaállítsa vagy legalább javítsa a sztroke által károsított funkciókat, hogy a túlélő a lehető legnagyobb mértékben független maradjon. A legnehezebb a beteg motiválása, mivel a váratlan és súlyos képesség-veszteségek sokkolhatják, depresszióba fordíthatják  a beteget. Akarnia kell újtanulni az alapvető készségeket, amelyeket a stroke elvett – például beszéd, evés, ivás, öltözködés és járás képessége-, mert enélkül másoknak kiszolgáltatottá válik.

Sok feladat vár a családra is, mert gyakran a lakásban átalakításokat kell végezni, hogy a stroke után megváltozott képességekhez igazítsák a lakást. Kapaszkodók, rámpák beszerelése, speciális edények, evőeszközök, kerekesszék, betegemelő, stb. beszerzése lehet szükséges. A tárgyi szükségletek mindenkinél eltérők lehetnek, így az egyéni állapotnak megfelelően kell megvalósítani.

Otthoni orvostechnológia a rehabilitációban

A stroke-t elszenvedők többségénél a mozgás képessége valamilyen mértékben elveszik. Van akinél csak meggyengülnek az izmok, mert az idegi impulzusok nem jutnak megfelelően az izomhoz. Van akinél a mozgáskoordináció problémás, például a kanál szájba emelése szinte kivitelezhetetlen. A nem használt izmok gyorsan elveszítik erejüket és tömegüket (izomsorvadás), amit meg kell akadályozni.  Sztroke esetén a érintett izmok spastikussá (merevvé) válnak, ami tovább nehezíti a mozgást, kooordinációt.

A sérült idegeket “újra kell tanítani”, ami a mozdulat kivitelezésének ismétlésével lehetséges. Kezdetben a beteg hiába akarja megemelni a bénult kezét. Az ideg-izom kapcsolat sérülése miatt mozdulat nem látható, ezért nem tudja, hogy mit is kellene tennie, hogyan kell helyesen végrehajtani a mozdulatot. Számukra nyújtanak fantasztikus segítséget a biofeedback készülékek. Akkor is érzékelik az idegi impulzust, amikor az izomban nem történik összehúzódás és visszajelzést küldenek arról, hogy a helyes idegi “utasítás” elindult. Például a kijelzőn egy diagram vagy változó intenzitású hangjelzés mutatja, hogy jól végezte-e a mozdulatot. A magasabb érték jobb kivitelezést jelez, azaz a beteg pontosan tudja, hogyan hajtotta végre a gyakorlatot. A készülék által nyújtott visszacsatolással végzett ismétlés segíti, hogy az ideg-izom közötti kapcsolat helyreálljon és a mozdulat ismét megfelelő erővel és koordinációval végrehajtható legyen. Ilyen biofeedback készülék például a SineBravo készülék.

Ennél hatékonyabbak a kombinált biofeedback + izomstimulátor készülékek. Ezek nemcsak visszajelzést biztosítanak, hanem amikor észlelik az agy által az izomhoz küldött jelzést, izomstimulációs impulzust adnak a kezelt izomra, ami összehúzódik és segíti a kívánt mozdulat létrejöttét. Ez a kettős megerősítés gyorsítja a rehabilitációt és egyben az izmok erejének megtartását, javítását is biztosítja. Ilyen készülék a DuoBravo biofeedback+EMS készülék.

A technológia -és ebben az orvostechnológiai is benne van- elképesztő ütemben fejlődik! A mai korszerű gépek olyan hasznos segítséget jelentenek a kezelésben, ami még pár évvel ezelőtt sem volt elképzelhető! Korábban a stroke által okozott bénulás szinte mindig maradandó fogyatékossághoz vezetett. Ma már nem kell feladni a reményt, mert a technológia hatékony segítséget nyújt a rehabilitációban. És nagyon nem mindegy, hogy az önellátás képessége helyreállítható-e vagy egy olyan egyszerű tevékenység, mint evés vagy ivás segítséget igényel-e!

Érdemes tehát egy készüléket beszerezni és a rehabilitációs gyakorlatokat otthon (is) kitartóan folytatni.

2010. november 20., szombat

Dallos Zsuzsanna 53 évesen lett a stroke áldozata.

Mi vár azokra, akiktől az agyvérzés elvette beszédkészségüket? Fognak-e tudni beszélni? Elképzelhető, hiszen sokakat meg lehet tanítani újra. Kérdés azonban, elérhető-e számukra a segítség, amíg nem késő...


A mesébe illő történet és a realitás


A stroke-betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza a beszédkészség korlátozódásával járó agyi károsodás vagy afázia, azaz idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar. Nem csak agyi érrendszeri katasztrófa nyomán alakulhat ki, egyéb baleset, koponyasérülés következménye is lehet. A beteg intelligenciája érintetlen, de beszédértési, illetve -kivitelezési képessége, olvasás és írástudása elromlik, vagy elvész.

Dallos Zsuzsanna 53 évesen lett a stroke áldozata. Miután beszédkészsége is sérült, szavanként kellett újra tanulnia magyarul. Története - legalábbis első hallásra - akár egy jól végződő hollywoodi típusú film alapjául is szolgálhatna, melyben valaki egy reménytelennek látszó helyzetből áll talpra. Ma azon fáradozik, hogy minél több betegtársához eljuttassa a kezelések, a logopédiai terápia hírét. Jelenleg ugyanis az a jellemző, hogy az orvosok nem is javasolják ezt a kezelést, így feltehetőleg a több ezer érintett stroke-os betegnek csak töredéke jut ellátáshoz.

Fogságra ítélt gondolatok - az afáziás beszéd

Az egykor néma, de meggyógyult betegektől tudjuk, mit élnek át, amikor a kórházi ágyon kiderül, képtelenek megszólalni, nem tudnak úgy beszélni, mint azelőtt, amikor a család és a barátok szembesülnek a gondolattal, hogy a szeretett beteg talán sohasem lesz a régi, nem lehet majd vele úgy beszélgetni, ahogy megszokták. Sok beteg úgy érzi, hogy ott vannak a fejében a gondolatok, tudja, mit akar mondani, csak éppen nem jön a szó a nyelvére. Mintha egy süket szobában lenne, ahonnan nem megy ki hang, s akik körülötte vannak, azt hiszik, hogy a szobában lévő nem értelmes többé. Pedig ez nem így van. Később talán javul a helyzet, a beteg megszólal, de a hozzátartozók nem tudják leplezni csalódásukat, mert a mondanivaló sokszor értelmetlen. Hogyan képzeljük el az afáziás beszédet, az afáziás ember viselkedését?



Ahány beteg, annyiféle lehet a sérülés, és a beszédzavar, de azért vannak az afáziás beszédre jellemző jegyek - magyarázza Dr. Szabó Edina, logopédus terepeuta, a budapesti Aphasia Centrum munkatársa. - A beszéd nem folyékony, lassabb, szaggatottabb a normálisnál. A beszélő nem találja a szavakat, mondanivalója fura nyelvtani szabálytalanságokkal tűzdelt: szavak, szótagok, igék maradnak ki a mondatokból, nem a megfelelő szót használja, vagy oda nem illő, felcserélt toldalékokkal álló szót alkalmaz (parafázia). A beszéd felsorolásszerű vagy egy-egy szónál megakad, fölösleges szóismétléseket tartalmaz (perszeveráció).

Emellett a megértésben is vannak zavarok. Az afáziás ember az állapot súlyosságtól függően egyszerű utasításokat, mondatokat sem ért meg, máskor csak a bonyolultabb, több elemű állítások megértése okoz gondot. Általában az írás és olvasás is nehézségekbe ütközik. Ehhez mozgásszervrendszeri problémák járulnak: bénulások, izomegyensúly-zavarok, izomtónus változások, egyensúly problémák, helyzetváltoztatási és testkép-zavarok léphetnek fel.

Mit várhatunk a kezeléstől?

Általában öt éven belül szükséges a kezelés elkezdése, és minél később kerül hozzánk a beteg, annál kevésbé van esélye - folytatja Szabó Edina. Dallos Zsuzsanna példája ritka, az eredmény attól is függ, milyen típusú a sérülés. Volt olyan betegünk, akinek szótalálási nehézségei voltak, és ez érződött a beszédén. Nem értette az összetett instrukciókat sem. Öt hét után mégis olyan eredményeket sikerült felmutatni, hogy ismerőse, amikor meghallotta, felkiáltott: "Úristen, Anna beszél!". A súlyos vagy kevésbé súlyos esetekben látványos lehet a javulás, egészen gördülékennyé válik a kommunikáció.



Egy olyan afáziásnál, aki egyáltalán nem beszél, vagy csak automatizmusokat mond - "Igen.", "Nem.", "Nem tudom."- általában komoly beszédértési zavarok is vannak, azaz a bonyolultabb vagy kétértelmű instrukciókat már nem érti. Velük a többi ember felé történő nyitásban lehet elérni eredményt, hogy ne zárkózzon el, ne féljen emberek között lenni, legyen irányukban valamiféle kommunikáció. Közben egyre több spontán szó is megjelenik a betegnél, és nonverbális eszközökkel is egyre jobban meg tudja értetni magát.

Ahol a segítség megtalálható

A budapesti Szent István Kórházban működő Aphasia Centrum Magyarország egyik első olyan intézménye, amely az idegi eredetű kommunikációs károsodást komplex terápiás módszerrel kezeli. A centrumban orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, konduktorok dolgoznak. A központot a szervezett afázia-kezelés hiánya hívta életre. A stroke rehabilitációja ugyanis csak neurológiai akut osztályon, fekvőbeteg-ellátás keretében működik.



Amennyiben a betegnek mozgásszervi problémája van, mozgásszervi- vagy neuro-rehabilitációs osztályra kerülve jó esetben találkozhat logopédussal. Az Országos Egészségpénztár finanszírozza is az akut ellátást, ami heti 4, 6 vagy 8 órát jelent. Sajnos nem naponta, pedig az afáziásoknak erre volna szüksége. Ha viszont a betegnek "csak" beszédproblémája - afáziája vagy dizarthriája (beszédkivitelezési zavara) - van, általában sem fekvő-, sem járóbeteg-ellátás keretében nem kap kezelést. A kérdés újra felmerül, amikor a stroke-beteget hazabocsátják a kórházból. Tud járni, lényegében önellátó, de mi lesz ezután? Beszélni nem tud, s a kezelésnek hivatalosan vége.

Anyanyelvtanulás nyelvkönyvből...

Az Aphasia Centrum pont azoknak és akkor tud segíteni, amikor a kórházi kezelés befejeződött. A centrum nagy kincs lehet az afáziások számára. Léte a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett pályázatnak köszönhető. Ez adott lehetőséget egy járóbetegek számára megalkotott, komplex rehabilitációs program kidolgozására, melyben az afáziások kommunikációs terápiát, logopédiai foglalkozást, hallás és olvasás utáni megértést fejlesztő, továbbá nyelvtani gyakorlatokat és társalgást is tartalmazó terápiát kapnak. A nyelvi terápia, vagyis a beszéd újratanulása a magyarul tanuló külföldieket oktató nyelvtanárok módszerével, a Debreceni Egyetem magyar nyelvkönyvével zajlik. Emellett fontos a pszichológiai blokk, melynek keretében a páciensek rövid távú memóriafejlesztést, traumafeldolgozó tréninget, drámapedagógiai foglalkozásokat kaphatnak.



A nyelvi fejlesztés és pszichés támogatás mellett a kezelés harmadik pillére a mozgásterápia, ami egyéni és csoportos gyógytornát és relaxációs gyakorlatokat foglal magába. A jól bevált amerikai és kanadai módszerek magyar nyelvre történő adaptációjával készült rehabilitációs modell lényege és hatékonyságának kulcsa, hogy minden lényeges területre kiterjed, és igen intenzíven, nagy heti óraszámban zajlik.



Az Aphasia Centrum betegei közül sokan újra munkába álltak, egyvalaki ráadásul saját szakmájába került vissza. Egy másik hölgy eredetileg titkárnő volt, és egy fénymásoló szalonban helyezkedett el, két beteg pedig pályaválasztási és munkavállalási szaktanácsadó javaslatára átképzésen vesz részt. Bizony nagy szó, ha valaki e hosszú és súlyos betegség után képes erre.

Amíg a pénz beszél, a beteg hallgat

Hasznos címek:



Afázia - Az Újrabeszélők Egyesülete: http://www.aphasie.hu



az afáziával foglalkozó logopédusok adatbázisa a Démoszthenész Egyesület honlapján: http://demoszthenesz.hu/adatbazis



Aphasia Centrum: http://www.aphasiacentrum.hu

A sikerek ellenére nagy gond a kezelés finanszírozása. Az Aphasia Centrum 10-15 fős szakembergárdájának munkáját, a hetente két alkalommal tartott foglalkozásokat 2008 májusáig tudták a pályázati pénzből finanszírozni. Bár továbbra is megvizsgálják a hozzájuk fordulókat, és a megfelelő szakemberrel elkezdik a fejlesztést, kérdés, mi lesz a betegekkel. Jelenleg összesen ketten vannak, akik meg tudják fizetni a terápiát. A hatékonyabb csoportos foglalkozásokra résztvevők híján nincs mód, ezért csak egyéni terápiák folynak, de a lehetőség adott. A logopédiai foglalkozást a betegek szakorvosi papír ellenében vehetik igénybe összesen kétszer 14 órában. Ez a beszéd újratanulásához többnyire kevés, de fontos, hogy legalább időben elkezdjék a tanulást.



További lehetőség, ha valamelyik logopédust is foglalkoztató otthonápolási szolgálat köt szerződést az OEP-pel logopédiai ellátásra. Ebben az esetben a limitált óraszám és a szigorú elszámolási szabályok nehezítik meg az ellátást. Feltéve, ha a logopédus számla ellenében 1500-1800 Ft óradíjért elvállalja az utazást, a felkészülést és a tanítást - tudtuk meg Krasznárné Erdős Felíciától, aki logopédusként régóta foglalkozik afáziásokkal. A magán egészségpénztáron keresztül a betegek sokkal kedvezőbben juthatnának hozzá a szükséges logopédiai foglalkozásokhoz, sajnos azonban kevés rászorulónak adott ez a lehetőség, pedig sokszor keresőképes fiatal munkavállalókat ér stroke, akiknél nagyon fontos volna, hogy újból munkába állhassanak. A rokonok, barátok ebben sokat segíthetnek. Addig is, míg reményeink szerint mód nyílik, hogy napi 5-6 órában tanulhassanak újra beszélni, írni és olvasni az afáziások, nem szabad őket magukra hagynunk.