Az afázia a nyelvi központok károsodása következtében alakul ki. Jelentése kommunikációs zavar, mely a beszédet, a beszédmegértést, az írás és az olvasás zavarát is magában foglalhatja. Ennek megfelelően különféle afáziaformák vannak, melyeknek kialakulását más-más agyterületek sérülése okozza. A stroke-ot elszenvedett betegek esetében kb. 20–25%-ban lép fel beszédzavar.
Afázia azonban nemcsak stroke-ot követően alakulhat ki, hanem balesetekből adódó agyi sérülések, daganatok, agyhártyagyulladás is kiválthatja. A neurológus szakorvos számára a beteggel való első találkozáskor azonosítható a nyelvi képesség zavara, azonban az első vizsgálat után a tényleges prognózis gyakran nem állapítható meg.
Az afázia
A Patika Magazin cikkeivel igyekszik széles körű tájékoztatást adni a stroke-ról, hiszen az egyik legösszetettebb fogyatékosságot hozza létre, amely több területen igényel rehabilitációt. Az agysérülés okozta nyelvi zavar leírására az afázia kifejezés használatos.
Az afáziás beteg az agyi károsodás következtében részben vagy teljesen elveszíti beszédkészségét, azaz nem tudja gondolatait szavakban vagy írásban kifejezni, illetve nem érti mások beszédét. Az, hogy a beteg mely afáziatípusba sorolható, a neurológus szakorvos és a logopédus, a klinikai szakpszichológus állapítja meg.
A rehabilitációnak problémaorientáltnak kell lennie – ez afázia esetén a beszédzavar terápiáját, a beszéd-maradvány felszínre hozását, a károsodások csökkentését és a kommunikációs készség javítását jelenti.
A jobb és a bal agyfélteke
A szakemberek a mai napig folyamatosan feltérképezik az emberi agyat. Testünk jobb oldalát a bal, bal oldalát pedig a jobb agyfélteke vezérli. A két féltekének eltérő, egymást kiegészítő szerepe van. Ismerjük az agy területeinek funkcióit, így azokat a sérüléseket is, amelyek beszédzavarhoz vezetnek. A bal agyféltekében helyezkednek el azok a területek, amelyek a beszédmegértésben, az írott szavak megértésében, a szavak leírásában, valamint a számolásban szerepet játszanak. A beszédközpontjuk a jobb- és a balkezes embereknek is általában a bal agyféltekéjükben van, kivéve egyes balkezeseknek, akiknek a jobb féltekéjükben, vagy a jobb és bal félteke között helyezkedik el.
A rehabilitáció lehetőségei
Mivel az afáziát ma már nem tekintjük mereven lokalizáció-központúnak, és bizonyítottan több multidiszciplináris területet érintő problémáról van szó, ezért a gyógyításban és a rehabilitációban is több terület szaktudását vehetjük igénybe. Az elveszett nyelvi kompetenciák visszatérésének mértéke jelentősen függ az alkalmazott rehabilitációs programtól.
- a neuropszichológia
A neuropszichológus, klinikai szakpszichológus kellő időt és nyugodt vizsgálati körülményeket biztosít a beteggel való megfelelő diagnosztikus kapcsolat kialakításához. Rendelkezésére állnak olyan segédeszközök, például tesztek, melyek jelentősen elősegítik az előrevivő, fejlesztő munkát. Az afáziavizsgálathoz nagy türelem és kitartás szükséges, mivel a beteg sokszor nem érti a hozzá intézett beszédet és nem tudja megformálni a szavakat. A beteg gyakran értetlenül áll azzal a ténnyel szemben, hogy környezete nem ad megfelelő választ a kommunikációs törekvéseire és sokszor meg van győződve arról, hogy neki nincs különösebb baja. A beteg számára a neuropszichológus terápiás erőfeszítései nagyon értékesek az életminőség és a munkaképesség fejlesztése tekintetében.
- a zeneterápia
A stroke-ot követő afázia esetén óriási szerep jut a zeneterápiás beszédrekonstrukciónak; a zeneterápia olyan eljárás, amely a zenét mint eszközt alkalmazza a gyógyításban és a rehabilitációban. Különféle alkalmazási területei vannak és alapos zenei, illetve pszichológiai jártasság kell ahhoz, hogy hatást, célt érjünk el vele. A melódia előcsalogatja a beszédhangokat, hiszen a gyermekkorban mélyen bevésődött dallamok hamarabb visszatérnek emlékezetünkbe, mint maga a beszéd. A zene pozitív pszichés energiákat szabadít fel, ezáltal segíti elő a gyógyító folyamatot - ezért van az, hogy a gyógytornász a beteggel való foglalkozás során dúdol, vagy énekel. A muzsika gyógyító hatását már évezredekkel ezelőtt ismerték és célzottan alkalmazták. Pl. Pitagorasz i. e. a VI. században hárfajátékkal pihentette diákjait, "tisztította ki gondolataikat". Agyunk az irányító, központi funkcióján kívül memóriaként is szolgál, ahol minden információ tárolódik, ami a múltban valaha is befogadásra került. A hang, a ritmus, a dinamika stb., vagyis a zene elemei az anyaméhen belüli élettől kezdve folyamatosan jelen vannak és a legelső élményeink egyike közé tartoznak. Mivel a zene nagyon korai élmény, több lelki jelenségre hat, ezért különös lelki, élettani hatást érhetünk el vele. A tudósok műszeres mérésekkel bizonyították a zene hatását nemcsak az agyra, hanem az egyes szervekre is: a muzsika befolyásolja az izomtónust, a vérnyomást, a szív, a légzés ritmusát.
- a csoportterápia
Az afáziás beteg csoportterápiában való részvételével jelentős pszichoterápiás hatás érhető el, a funkcionális kommunikáció javul és a csoportban való foglalkozás motiválhatja a beteget a további egyéni kezelésre. A beszédzavar miatt a beteg kommunikációs lehetősége csökken, aminek gyakran az az oka, hogy az afáziás személy környezete nincs tisztában a beteg kommunikációs területével, lehetőségeivel. Ennek következtében a beteggel sokszor csak a legszükségesebb dolgokat közlik vagy beszélik meg a hozzátartozók. Az afáziás beteg családtagjait fel kell készíteni a beteg otthoni fogadására és a vele való beszélgetésre, mivel a beteg szociális elszigeteltsége tovább mélyíti a beszédzavart. A beszédkészség javítása mind a betegtől, mind a hozzátartozóktól sok türelmet és foglalkozást igényel, de eredményes lehet, ha a családtagok rendszeresen bevonják a beteget a beszélgetéseikbe. Szükség esetén igénybe vehető a logopédus szaktudása, amely többnyire az otthonápolási szolgálat keretein belül is elérhető. Fontos kiemelni, hogy az afázia alapvetően kommunikációs betegség, de a kezelésnek nem csak a beszédzavar megszüntetését, hanem az emberi kapcsolatok fejlesztését és a családi közegbe való visszatérést is elő kell segítenie.
Mitől függhet a gyógyulás?
Az afázia javulása függ a beteg életkorától, nemétől, a sérülés helyétől, a beteg együttműködési szándékától és az alkalmazott afáziaterápia formájától, annak intenzitásától.
A beszédzavar javulásában különbség van a két nem között: a nők hamarabb gyógyulnak, mint a férfiak. A férfi és a női agy közötti különbség már hosszú ideje ismert, ez nemcsak külső és belső tulajdonságokban szembetűnő, hanem a beszédben is megnyilvánul. A javulást meghatározza a betegség előtti nyelvhasználat és annak sajátosságai is. Az afáziások kb. 1/3-a általában jelentősen javul, 1/3-ának javulása kielégítő, de a szóbeli kommunikáció továbbra is zavart mutathat, míg a fennmaradó 1/3-ának állapota nem javul. A stroke-ot követő első évben bizonyos mértékben spontán javulás is végbemegy, amely jellemzően az első 3 hónapban a legjelentősebb. A betegek rehabilitálása az első fél évben a legsikeresebb, de a terápiának később is lehet eredménye; a sikeres rehabilitáció azonban évekig eltarthat.
Dr. Krisán István
Neurológia-stroke osztályvezető főorvos,
Réthy Pál Kórház, Békéscsaba
Vasziné Kovács Mária
Egyetemi ápoló, osztályvezető főnővér,
Réthy Pál Kórház, Békéscsaba
