Arany fokozatú minősítést kapott a sepsiszentgyörgyi kórház stroke-ellátása

Arany fokozatú minősítést kapott a sepsiszentgyörgyi kórház stroke-ellátása

Kovács Zsolt 2021. június 23., szerda, 19:34

   

A nemzetközi ESO Angels és az Európai Stroke Társaság értékelése alapján a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház arany fokozatú minősítést kapott, ezáltal a stroke, vagyis az agyi keringészavar ellátásában az ország legjobbjai közé tartozik.

Az Angels Initiative nemzetközi civil szervezet azok munkásságát méltatja, akik javítják a stroke-betegek túlélési és felépülési esélyeit, az arany fokozatú minősítést a betegek ellátásának gyorsasága, hatékonysága alapján ítélik oda.

Sentgyörgyi kórházon belül az intravénás trombolízis (vérrögoldó kezelés) program koordinátora, elmondta: a stroke, vagyis az agyi keringészavar leggyakoribb formája az érelzáródásos, szaknyelven iszkémiás stroke, illetve a vérzéses stroke. Az iszkémiás esetében eldugul az ér, így a környező agyterületek vérellátása csökken, aminek következtében elhalnak az idegsejtek. A vérzéses stroke az, amit hagyományosan agyvérzésnek hívunk: ennek esetében megreped egy ér.

Az Angels Initiative díja főként az iszkémiás stroke kezelésére vonatkozik. Dr. Forró Csilla ennek kapcsán elmondta: a sepsiszentgyörgyi kórházban éppen július 1-jén lesz két éve, hogy elkezdték ezt az eljárást alkalmazni, eddig összesen 71 páciens esetében. A kezelés alkalmazásának lehetősége szigorúan időhöz van kötve, hiszen a stroke bekövetkezésétől nagyjából négy és fél órás időablakon belül lehet végrehajtani, ha a beteg állapota ezt megengedi. Sikeres kezelés esetén a beteg akár teljesen felépülhet: ehhez elengedhetetlen, hogy a családtagok vagy maga a páciens gyorsan felismerjék a tüneteket és orvoshoz forduljanak.

A stroke felismerését egy angolból származó mozaikszó, a FAST (gyorsan) segítségével lehet segíteni. Az F az angol face, azaz arc szóra utal: ha a beteg arca eltorzul, szája elcsavarodik, akkor van ok az aggodalomra. Az A az arm, azaz kar szóra utal, stroke esetében az egyik karból vagy akár egyik teljes testfélből elmegy az erő. Az S a speach, azaz beszédre utal: az agyi érelzáródás rendszerint a beszédkészséget is érinti, a beteg nehezen fejezi ki magát vagy a szokottól eltérő módon, furcsán beszél. Az utolsó betű, a T a time, vagyis az időt jelenti: az angol nyelvű tanács szerint Time is brain, vagyis az idő az agy, ugyanis minél gyorsabban kap a beteg segítséget, annál jobbak az esélyei a gyógyulásra.

A sepsiszentgyörgyi szakorvos nyomatékosan hangsúlyozta: minél hamarább kerül a beteg kórházba, minél hamarább mérik fel az állapotát, annál inkább csökken a károsodás mértéke.

Felhívja figyelmet, a kezelőorvosnak tudnia kell, hogy a páciens milyen kórtörténettel rendelkezik, pontosan milyen típusú gyógyszert szed, milyen tünetei voltak az eseményt megelőző napokban. A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy az adatok pontossága kiemelt fontosságú, hiszen többek közt ezek függvényében határozzák meg a kezelést, nem minden stroke-beteg esetében lehet trombolízist végezni.

A sepsiszengyörgyi sürgősségi kórház szeretné tovább javítani a teljesítményét, egyrészt a kórházi csapatmunka javításával, másrészt a lakosság egészségügyi nevelésével. Ennek érdekében kampányt indítanak a közösségi médiában és a sajtóban, illetve iskolákhoz, óvodákhoz is el szeretnénk jutni, hiszen létezik a gyerekeket célzó felvilágosító anyag is, fogalmazott Dr. Forró Csilla.

A szakorvos rámutatott: a stroke megelőzéséről is érdemes beszélni, hiszen számos rizikófaktor létezik, amelyek kiküszöbölésével, helyes kezelésével az agyérkeringési problémák jelentős része megelőzhető lenne. A kezeletlen magas vérnyomás, szív- és cukorbetegség, de a dohányzás, magas vérzsír-értékek és a mozgásszegény életmód is veszélyeztető tényezőt jelent.

Rokkantsági nyugdíjrendszer – gyakorlati tudnivalók a kompenzációról

 

                             

Rokkantsági nyugdíjrendszer – gyakorlati tudnivalók a kompenzációról

2021. június 22. 13:23  

A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának károsultjai számára a kompenzáció vagy a megismételt állapotvizsgálat közötti választás lehetőségét biztosító rendelkezések 2021. július 1-jén lépnek  hatályba. Bár az időpont nagyon közeli, a törvénynek a hátrányos helyzetet rendező szabályaival kapcsolatban még kevés részlet ismert. Az azonban bizonyos, hogy az 500 ezer forintos kifizetést választók nem ebben az évben kapják meg ezt az összeget. Azoknak mindenképpen érdemes megfontolni az állapotvizsgálat ismételt elvégeztetését, akiknek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása összegében nagymértékű csökkenés következett be és ezt a csökkentett összegű ellátást olyan hosszú ideig kapták, melyet összeszámítva meghaladja az 500 ezer forintos kompenzáció mértékét. A kompenzáció és az állapotvizsgálat azonban együttesen nem kérhető! Aki 2022. február 28. napjáig nem kéri az egyszeri kifizetést, az az állapotvizsgálat elvégzése után, annak eredményétől függetlenül sem lesz rá jogosult.

A kompenzációval és az állapotvizsgálattal összefüggő legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze.

Kik választhatnak a kompenzáció és az állapotvizsgálat között?

A kompenzáció és az állapotvizsgálat között azok választhatnak, akik az alábbi feltételeket egyszerre teljesítik:

– 2012. január 1. napja előtt rokkantsági nyugdíjban vagy ezzel egy tekintet alá eső ellátásban (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék) részesültek, és

– a 2012. január 1. után elvégzett komplex vizsgálat eredménye miatt ellátásuk összegét újraszámították és az alacsonyabb összegű lett, mint a 2011. december 31-én folyósított és időközi emelésekkel növelt rokkantsági nyugdíj összege, vagy az ellátásra való jogosultságot állapotjavulás címén teljesen megszüntették, vagy

– azok is élhetnek a választás lehetőségével, akinek átváltott és újraszámított rokkantsági ellátását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel erre vonatkozó külön kérelem nélkül öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.

 

Minden érintett jogosult kompenzációra?

Nem, kompenzációra csak azok számíthatnak, akik 2012 előtt rokkantsági nyugdíjat kaptak, és a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása miatt ellátásuk összegének csökkenése vagy elvesztése miatt anyagi hátrány érte őket, és nem kérik az állapotvizsgálat elvégzését.

 

Hogyan kérhető a kompenzáció?

Nagyon fontos tudni, hogy az Mmtv. új rendelkezéseinek értelmében a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (NYUFIG) 2021. december 31. napjáig köteles hivatalból értesítést küldeni azoknak, akiket érint a kompenzáció és az állapotvizsgálat közötti választás lehetősége. Így ez év végéig az érintetteknek kézhez kell kapniuk egy olyan tájékoztatót, mely az 500 ezer forintos egyösszegű kifizetés és állapotvizsgálat részleteit tartalmazza.

A kompenzáció kifizetésről 2022. február 28-ig lehet nyilatkozni (e nyilatkozat tartalmazza azt, hogy az érintett az ellátás összegének csökkentésével összefüggésben a további igényérvényesítésről lemond). Amennyiben az érintett a hatóságnak a 2022. február 28-ig visszaküldött nyilatkozatában a kompenzációt választja, a törvény alapján az 500 ezer forintos kompenzáció kifizetéséről a  NYUFIG 2022. március 31-ig gondoskodik.

Ebből következően a rokkantsági nyugdíjrendszer károsultjai 2021-ben még nem számíthatnak az egyösszegű kompenzáció kézhezvételére, azt csak 2022-ben kaphatják meg.

 

Mi a teendője annak, aki nem kéri a kompenzációt?

Nagyon fontos tudni, hogy aki nem él a kompenzációval, kérelmet terjeszthet elő az állapotvizsgálat elvégzése érdekében. A törvény szerint a kérelem benyújtására 2022. június 30-ig van mód, azonban az, hogy ezt milyen formában szükséges megtenni egyelőre nem ismert. Ennek részleteiről a NYUFIG a kompenzációról szóló nyilatkozat megküldésével egyidejűleg küld tájékoztatót 2021. december 31-ig.

 

Mit jelent az állapotvizsgálat?

Az állapotvizsgálat keretében a hatóság azt vizsgálja, hogy a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást megalapozó komplex vizsgálat időpontjában következett-e be tényleges fizikai állapotjavulás a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző egészségi állapothoz képest.

Az érintett 2022. június 30-áig benyújtott kérelmére a rehabilitációs hatóság 2023. június 30-ig végzi el az állapotvizsgálatot.

Amennyiben ennek eredménye szerint az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be, vagy az állapotjavulás ténye nem bizonyítható, akkor a rehabilitációs hatóság a rokkantsági ellátás összegét újra megállapítja.  Az újonnan kiszámított ellátás nem lehet kevesebb az érintett részére 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Továbbá a magasabb összegű ellátáson felül visszamenőleg jogosult még az új, illetve a részére ténylegesen folyósított ellátás közötti különbözetre is.

Az állapotvizsgálat szakmai részleteinek kidolgozására az illetékes szaktárca kapott felhatalmazást, a szabályok megalkotása azonban még nem történt meg, így ennek pontos menete még ismeretlen.

Budapest, 2021. június 22.

Magyar fejlesztésű stroke-gyógyszert tesztelnek a kórházakban

• Nagy Nikoletta  2020. 07. 14. 12:59

Hamarosan megkezdődnek a klinikai próbák egy teljes egészében magyar fejlesztésű hatóanyaggal, a stroke és más idegrendszeri betegségek után gyakran fellépő tartós izomgörcsök kezelésére. A hatóanyagot az ELTE-n fejlesztették ki, és nemzetközi szabadalom védi: az innovatív kutatásokban a világon legerősebbnek tartott amerikai intézetet előzte meg a magyar kutatócsoport.

Ritkán fordul elő, hogy Magyarországon az alapkutatástól a klinikai próbákig, azaz az embereken való kipróbálásig eljut egy gyógyszerjelölt. Az egyik ilyen ritka kivétel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Motor Farmakológia Kutatócsoportja által kifejlesztett hatóanyag (MPH-220), amely stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül.

A klinikai próbák első, a hatóanyag biztonságosságát tesztelő fázisát magyarországi kórházakban végzik. A vizsgálatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozza, erről május elején írták alá a felek a megállapodást. Jelenleg a próbák előkészítése és a hatóanyag gyártása zajlik, amelyből jövő év elején adják be az első adagokat a vizsgálatba önkéntesen jelentkezett egészséges pácienseknek. A vizsgálat során az MPH-220 biztonságos dózisának meghatározására kerül sor.

Mi az a stroke?

A stroke hirtelen fellépő agyi vérkeringési zavar, amely gyors kezelés hiányában súlyos, maradandó károsodásokat okoz. Magyarországon 10 percenként kerül egy beteg kórházba stroke miatt: a Magyar Stroke Társaság adatai szerint hazánkban 30-32 ezer ember kap évente stroke-ot, ebből 8-10 ezren meghalnak. A túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, 22 százalékuk pedig járásképtelen.

A stroke és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek körülbelül 30 százalékánál jelentkezik az izmok görcsös összehúzódása (orvosi szakszóval ezt spaszticitásnak nevezik). Az élethosszig tartó, sokszor folyamatosan romló állapot 50-60 millió ember életét nehezíti meg világszerte.

A jelenleg alkalmazott izomgörcsoldók a páciensek mindössze 25-30%-ban hatékonyak.

A Málnási-Csizmadia András vezette Motor Farmakológia Kutatócsoport 2018-ban szabadalmaztatta az MPH-220 nevű hatóanyagot. „Az MPH-220 közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjén fejti ki a hatását, míg a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek az idegrendszert befolyásolják” – mondja Málnási-Csizmadia András. Az eddigi kísérleti eredmények szerint a hatóanyag úgy szünteti meg a kóros végtagi izom-összehúzódásokat, hogy közben nem befolyásolja a szívizmot és az erek simaizomzatát, ezért nem okoz keringési problémákat sem.

MRI felvétel az agyról stroke után. Kép: Getty Images

Az ígéretes magyar gyógyszerjelöltnek már jogi védettsége is van: a kutatócsoport által benyújtott szabadalom tulajdonosa az ELTE és régi innovációs partnere, a Printnet Kft. A szabadalommal megelőzték a világ biotechnológiai innovációban legbefolyásosabb intézményét, az amerikai Scripps Research Institute-ot. Az amerikaiak ugyanis teljesen függetlenül hasonló molekulát fejlesztettek ki, ám ők a szabadalmukat két hónappal később jegyezték be, így

a nemzetközi elsőbbség most a magyaroké, ami hatalmas siker a magyar innováció számára is.

„Nekünk, kutatóknak nagy tanulság, hogy a szabadalom nem játék. Időben kell lépni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az eddig a kutatásokra fordított évek és pénz elvesztek volna” – mondja Málnási-Csizmadia András. „Ez egy igen jelentős alapkutatási eredmény, amely eddig körülbelül 8 millió euróba került, amelynek jelentős részét az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, illetve saját befektetés biztosította. Rengeteg segítséget nyújt számunkra az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az alapkutatások finanszírozásának nagy részét pedig a Magyar Tudományos Akadémia biztosította” – mondta Málnási-Csizmadia András.