


Részletek
Módosult a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 19. §-a, kiegészült a (2-3) bekezdéssel
Afázia = Beszéd-fogyatékosság - Van olyan beteg, aki nem tudja megfogalmazni gondolatait, panaszait, kívánságait; egy másik pedig rosszul érti, amit mondanak neki. Gondot okozhat az olvasás, írás.
Részletek
Módosult a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 19. §-a, kiegészült a (2-3) bekezdéssel
Bemutatom a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkársága vezetését.
Balról jobbra: Villányiné dr. Bárány Anikó főosztályvezető (Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály), Faragóné Juhász Andrea főosztályvezető (Fogyatékosságügyi Főosztály), Kántor Árpád kabinetfőnök, dr. Kósa Ádám fogyatékosságügyi államtitkár, Radomszki Lászlóné fogyatékosságügyi helyettes államtitkár, Steiner-Isky Anna Mária főosztályvezető (Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály).
Szívügyünk a fogyatékosságügy!
A Hangadó Énekegyüttes © Tóth Lilla
Agysérülés miatt akadályozott beszéd, mégis bátor ének: ezt tapasztaltam a Hangadó Énekegyüttesnél, Magyarország egyetlen afáziás kórusánál, ahol egyéves kutatásomat végeztem a 2023/24-es ÚNKP ösztöndíjprogram keretében. A kórus tevékenységét nyomon követve a zeneterápia hatékonyságát, illetve a zene érzelemszabályozó és gyógyító funkcióját figyeltem meg, ugyanis ők a közösségi éneklést terápiaként alkalmazzák. A sztrókot vagy más agyi sérülést elszenvedett felnőttekből álló kórus hivatalosan 2016-ban alakult. Az énekkar vezetőjét, Fekete Zsófia zeneterapeutát és karnagyot kezdeti elképzeléseiről, terápiás módszereiről és egyéb kulisszatitkokról is kérdeztem.
Hőnich Csenge: Kérlek, mesélj a kórus megalapításához vezető útról.
Fekete Zsófia: Alapvetően kórházban foglalkozom afáziás betegekkel, és mindig is érdekelt, hogy mi lesz velük hosszú távon, hogyan sikerül beilleszkedniük a társadalomba. Azt láttam, hogy a zene hatalmas integratív és inkluzív erőt ad nekik a hétköznapokba való sikeres visszarázódáshoz. Külföldön már régóta léteznek afáziás énekkarok, így elhatároztam, hogy itt, Magyarországon is alapítok egy hasonló terápiás közösséget. Göcsörtös volt az ösvény, amin elindultam, hiszen előttem senki sem taposta ki. Akkori logopédus kollégáim kicsit furcsán is néztek rám, mivel ezen a területen nem igazán volt megszokott a zeneterápia. Azóta ez szerencsére megváltozott.
HCs: Mikor és hogyan történt az énekegyüttes megalapítása?
FZs: Nagyjából 2014-től kezdtem összehívni régebbi pácienseket közösségi éneklés céljából, de csak ímmel-ámmal jöttek néhányan. A fordulópontot az jelentette, amikor Krasznár Feliciának – az Afázia Egyesület akkori vezető logopédusának – elküldtem egy hangfelvételt arról, ahogyan egy afáziás beteggel éneklünk. Ez mintha megtörte volna a jeget, tulajdonképpen Feliciának köszönhetően nyílt meg az út az Afázia Egyesület felé, akik elkezdték támogatni a projektet, hiszen megérezték, hogy ez egy igen jelentős ügy. Hirtelen megnőtt a létszáma a próbáknak, az egyesületi háttérrel pedig létrejött egy támogató logopédus közeg, akikkel egyeztetni lehet a betegek állapotáról, lehetséges fejlődéséről. Ezáltal egyfajta multidiszciplináris csoportmunka jön létre, aminek segítségével a saját munkám is nagyobb lendületet vesz.
Ezzel a 2016-ban történt fordulattal csatlakozott a projekthez Eckhardt Fanni, aki segédkarnagyként a hivatalos alapítástól egészen két évvel ezelőttig fontos alak volt a kórus életében. Szeretném kiemelni Vámos Nikolettet és Tóth Lillát, akik immár két éve asszisztenseim a próbákon – rájuk bármikor támaszkodhatok, és együtt hozzuk létre azt a gyógyító zenei légkört, amely körülveszi a kórustagokat.
HCs: A külföldön működő afáziás kórusok többnyire ritmusgyakorlatokra és mondókákra építik a zeneterápiát, ti viszont inkább a résztvevők gyermekkorának dalait, illetve népdalokat énekeltek. Úgy tűnik, hogy működik ez a módszer, amellyel érzelmi kapcsolódást alakítasz ki velük a zenén keresztül. Ez tudatos döntés volt a részedről, vagy természetes módon alakult ki?
FZs: Most fog megjelenni szerkesztésünkben a Széles spektrumú zeneterápia című könyv, és ahogy abban is megfogalmaztuk, a zene sejtszinten érint bennünket: befolyásolja szívdobogásunkat és légzésünket, számos mikrobiológiai folyamatunkra hat, valamint kapcsolatban áll a kognitív működésünkkel is. Ezért van az éneklésnek memóriát segítő (mnemonikus) ereje. Ám a zenének transzcendens oldala is van, melyet nem tudunk pontosan, mérések alapján meghatározni, hiszen nem egy egzakt dolog.
Meglátásom szerint fontos a zene minden szintjének használata. Nyilván mi is alkalmazzuk a mondókázást, vagy akár a népdalok szótagismétlő, hangutánzó refrénjeit nyelvgyakorlat gyanánt. Azonban nem csak erről szól a zene. Amennyire az angol afáziás kórusok tevékenységét ismerem, ők is hozzánk hasonlóan alkalmazzák a zenét, szintén ismert dallamokat szoktak énekelni.
HCs: Valóban látszik, hogy a kórustagoknak sokat jelent az az érzelmi többlet, amit a zenétől kapnak. Számodra milyen érzés végigkísérni a fejlődésüket?
FZs: Egy szóval: felemelő! Különleges dolog, amikor az ember látja, hogy van értelme a munkájának. Ennek a folyamatnak a kimagasló része az, amikor színpadra állhat a kórus. Az együttes tagjai számára a szereplés nem jelent stresszforrást, mivel nekik ez nem koncert, hanem lelki töltekezés. Mindig tapsolnak örömükben, ha tudomást szereznek az újabb fellépési lehetőségről. Míg a kóruspróbákon énekesként vannak jelen, a színpadon betegből művésszé alakulnak át. Ilyenkor ők tartanak terápiát a hallgatóságnak, és érezhetik, hogy fontos, amit csinálnak. Ennek egyik csodás példája a május 10-i, Mátrában tartott koncertünk, ahol óriási ovációval ünnepelték az énekkart. Több mint egy percen keresztül állva tapsolt a közönség, és én azt sem tudtam, mit csináljunk, hiszen hasonló szituációban ki-be járnának az előadók a színpadra meghajolni, ám ezt mi kerekesszékes, bottal közlekedő kórustagokkal nem tudjuk kivitelezni. Ez igazán különleges helyzet volt.
HCs: Vajon minek köszönhető a siker, hogy éneklésük ilyen katarzist váltott ki a közönségből?
FZs: Ez valahol számomra is rejtély. Hiszen csupán elénekeltek hét dalt egy tudományos konferencián olyan orvosoknak, akik ebben a témában otthonosan mozognak. Rengeteg elméleti dolog hangzott ott el, míg e hét dal a gyakorlati megvalósítást képviselte. A koncerten a kórus tagjai konferáltak, meséltek saját életükről, sérülésük kezdeti állapotáról. Így még inkább megfoghatóvá vált az az átváltozás, amin saját nehézségeiket leküzdve keresztülmentek. Ehhez biztosítottam nekik a minőségi zenei hátteret, hívtam hangszeres zenészeket, itt-ott kiegészítő szólamokat írtam, ám a koncerten ők voltak a fontosak, belőlük fakadt az alkotás. Tehát rengeteg olyan élményt szerezhetnek az afáziás betegek, amelyek által kiléphetnek a mindennapok betegség-terápia kéttényezős mókuskerekéből. Ezek közül kiemelkedik a zene, hiszen elképesztően sokat segít nekik: hatására egyszerűen kivirulnak!
Mai hír!
TÁJÉKOZTATÓ
A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRŐL SÚLYOS BESZÉDFOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE
A támogatott tevékenység a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg.
MI A FOGYATÉKOSSÁGI
TÁMOGATÁS?
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy
részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó
pénzbeli juttatás.
KI JOGOSULT
FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA?
Fogyatékossági
támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás
igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, huzamos
tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, továbbá a magyar hatóság által
menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult.
KI MINŐSÜL SÚLYOSAN
FOGYATÉKOS SZEMÉLYNEK?
a) a látási fogyatékos,
b) a hallási fogyatékos,
c) az értelmi fogyatékos,
d) az autista,
e) a mozgásában fogyatékos,
f) a kromoszóma-rendellenességgel élő,
g) az a beszédfogyatékos, akinek szerzett vagy fejlődési károsodásból
eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező
képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a
szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy
súlyosan akadályozza,
h) halmozottan fogyatékos a b) pont bb) alpontja és a g) pont
szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével az a) -g)
pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága
van,
i) halmozottan fogyatékos akinek hallásvesztesége olyan mértékű,
hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és
az a), c)-g) pontok valamelyikében
megjelölt egyéb fogyatékossága is van,
és ez a
fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló
életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan
fogyatékos állapot megállapítását rehabilitációs szakértői szerv végzi.
NEM JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA AZ A SÚLYOSAN
FOGYATÉKOS SZEMÉLY,
AKI
a)
vakok személyi
járadékában, vagy
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c)
aki után magasabb összegű
családi pótlékot folyósítanak
Amennyiben ezekről
az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.
MILYEN MÉRTÉKŰ A
FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS?
A támogatás havi összege 2024. január
1-jétől
-
35.214,-Ft, ha a súlyosan
fogyatékos személy hallási fogyatékos, vagy beszédfogyatékos - függetlenül az önkiszolgálási képesség meglététől, vagy
hiányától -, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta,
ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más
fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;
-
43.342,-Ft, ha a súlyosan
fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van,
és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos. A fogyatékossági támogatás
összege évenként a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó
szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelésre kerül.
A fogyatékossági támogatás nem számít
jövedelemnek.
MIKORTÓL JÁR A
TÁMOGATÁS?
Amennyiben a
Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály szakvéleménye szerint a kérelmező
súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt annak a
hónapnak az első napjától illeti meg, amikor a kérelem benyújtásra került.
HOL ÉS HOGYAN LEHET
KÉRELMEZNI A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁST?
A fogyatékossági
támogatás iránti kérelmet "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet
előterjeszteni (1. melléklet). A nyomtatvány kitöltésekor gondosan olvassák el
a kitöltési útmutatót!
A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az
intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap, eredetiben vagy
másolatban), és a logopédiai véleményt. Ha a kórházi zárójelentés
nem tartalmaz részletes logopédiai véleményt, ezt be kell szerezni, és csatolni
kell.
Amennyiben a
kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy természetes személyazonosító adatait érvényes
személyazonosító igazolvány, vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más
hatósági igazolvány bemutatásával igazolnia kell. Postai úton történő
benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatát kell
beküldeni a kérelem mellékleteként.
A fővárosi/vármegyei
Kormányhivatal a kérelmező által benyújtott, háziorvos által kiállított
beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a Rehabilitációs Ellátási és
Szakértői Osztályának (RESZO), ahol megvizsgálják, hogy a kérelmező súlyosan
fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a
rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a
RESZO a támogatást kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megállapítására a
megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes
megjelenésre is vizsgálat céljából.
Ezért
fontos olyan logopédiai véleményt csatolni a kérelemhez, amely hitelesen és
teljes körűen leírja a súlyos beszéd, és / vagy nyelvi fogyatékosság meglétét,
az önellátás és az önkiszolgálás szintjét.
Fogyatékossági
támogatással kapcsolatos ügyek intézésére a következő módon van lehetőség:
•
elektronikus úton -
elektronikusan kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek tudnak
benyújtani fogyatékossági támogatás iránti kérelmet! Nem ügyfélkapun keresztül
- e-mailen - beadott kérelmet nem fogadnak el érvényes kérelemként. postai
úton - a pf. 1919 Budapest címre lehet a kérelmet benyújtani
•
személyesen – a
bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási
osztályának ügyfélszolgálatán, vagy az integrált
ügyfélszolgálatokon. (kormányablak)
A borítékon a
kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal
nevét kell címzettként feltüntetni. A postacím egységesen: Budapest
1919 vagy:
Magyar Államkincstár
Központ, Budapest. 1919
E-ügyintézésre
a www.magyarorszag.hu portálon van
lehetőség.
Forrás:
Magyar Államkincstár honlapja: https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Betegseg/Fogyatekossagi_tamogatas/fogyatekossag
i-tamogatas
Hivatkozott
törvények:
A
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény módosítása. Hatályba lépett 2024. 01.01 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv
A 141/2000. (VIII. 9.) Korm.
rendelet - a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás
folyósításának szabályairól. Hatályba
lépett: 2024.I.1. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000141.kor
Mellékletek:
1. A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról
2. Kérelem a fogyatékossági támogatás
megállapítására, letölthető az Államkincstár oldaláról
3. Kérelem hatósági bizonyítvány
kiállítására, letölthető az Államkincstár oldaláról 4. Orvosi beutaló (raktári
száma: A. 3510-90)
1. melléklet
A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása,
23.§.
Megjelent: Magyar Közlöny • 2023. évi 185. szám 10578
o.
23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét
betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában
Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt
jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve
hontalanként elismert személy jogosult, akinek
a)segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható
módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális
látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód
folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek
hallás útján történő megértésére segédeszközzel
sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését
megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető
ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c)értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati
károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét
megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb
mértékű (értelmi fogyatékos),
d)
állapota a személyiség egészét érintő
fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján
súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e)
helyváltoztatása a jogszabályban
meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a
jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel
eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),
f ) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak
vagy középsúlyosnak minősíthető,
g)
szerzett vagy fejlődési
károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési,
illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely
kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését
középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),
h)
– a b) pont bb) alpontja és a g) pont
szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az
a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok
közül legalább két fogyatékossága van
(halmozottan fogyatékos) vagy
i)
hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a
beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a),
c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan
fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen
fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások
állandó segítségére szorul.”