Balogh Zita logopédus - Kaposvár

 

LOGOPRÉDIKA – A BESZÉDKÉSZSÉG VISSZAÁLLÍTÁSA EGY IZGALMAS ÉS VÁLTOZATOS FOLYAMAT

2022. 08. 13., szombat, 11:31

Más szemlélettel kell hozzáállni a valamilyen agyi katasztrófa miatt beszédkészségüket elveszítő társaink fejlesztéséhez, mint azon gyerekekhez, akik valamilyen hangképzési zavarral küzdenek – mondja logopédiai podcastunk ötödik adásában Balogh Zita.

p

M

0:00 / 0:00

A felnőttekkel foglalkozó logopédussal arról is beszélgettünk, hol és hogyan zajlik a beszéd feldolgozása az agyban, s abból következően miként lehet rehabilitálni a sérült területeket, és kiderül az is, mikor tekinthető sikeresnek és befejezettnek egy terápia.

Szerző: Szekeres-Marno Alán

• BALOGH ZITA
 
• LOGOPÉDIA

Bütyök is elment...

 

MEOSZ: a fogyatékossággal élő vállalkozók ne kerüljenek ki a KATA szabályai alól

 

MEOSZ: a fogyatékossággal élő vállalkozók ne kerüljenek ki a KATA szabályai alól

2022. július 27. 09:20 

 Nyomtatás

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége arra kéri a kormányt, hogy a mozgáskorlátozott vállalkozók a jövőben is a KATA szabályai szerint adózhassanak.  Az átalányadózás keretében tényleges jövedelmükhöz igazodó tb járulékot fizethessenek, vagy közterheik egyéb módon csökkenjenek. Kértük, hogy a civil szervezetek (közhasznú szervezetek) és a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek, felnőttek egészségügyi, köznevelési, szociális intézményei részére többek között az orvos, a gyógypedagógus, a logopédus és a gyógytornász továbbra is KATA adózóként számlázhasson.

Annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott emberek ne kényszerüljenek vállalkozásaik feladására a megnövekedett közterhek miatt, Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a kormányhoz fordult (a levelek itt olvashatók). Kérte, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban és fogyatékossági támogatásban részesülők főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősüljenek, így továbbra is választhatnák a KATA-t. Javasoltuk a súlyosan fogyatékos személyeknek járó adókedvezmény kiterjesztését, vagy más kedvezmény biztosítását. Továbbá, hogy például a 3 millió forintot el nem érő éves bevétellel rendelkező megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő adózók a tényleges jövedelmükhöz igazodó tb járulékot fizethessenek.

Az új KATA szabályozás a civil szervezeteket (közhasznú szervezeteket) is hátrányosan érinti. Eddig a fogyatékossággal élő embereknek nyújtott támogató, fejlesztő vagy egészségügyi szolgáltatásokra nem kellett teljes állásban szakembert foglalkoztatniuk, azt igényeikhez mérten a KATA szerint adózó pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytornászok, stb. biztosították. E lehetőség megtartását kérte a MEOSZ.

 

 

Budapest, 2022. július 27.

Károlyi kastély - látogatás Fóton 2022. július 8-án

 Július 8-án egy fantasztikus kiránduláson vettünk részt Fóton, ahol megnézhettük a templomot (Hangadó Énekegyüttesünk tagjai énekkel töltötték meg a csodás akusztikájú templom terét), a Károlyi kastélyt. Templomban és a Kastélyban nagyon szép történeteket is hallhattunk. Finom ebéddel laktunk jól az étteremben. És végül zárásul feltöltődhettünk a közeli Somlyó tónál, ahol szintén egy kis énekléssel erősítettük meg a jó hangulatot.

Hazaúton egy kis fejtörő rejtvényeket is kaptunk. Töltsétek le ti is, és nyomtassátok ki.

Hamarosan egy rövid videóval is jelentkezünk.

2022. ÁPRILIS 19. • MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE KERESKEDELMI HETILAPJA

 2022. ÁPRILIS 19. • MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE KERESKEDELMI HETILAPJA

Szabadulni az afázia fogságából: amikor újra kell tanulni beszélni

A kór neve afázia. Az utóbbi napokban a híradások arról is szóltak, hogy a neves amerikai filmszínész, Bruce Willis visszavonul, ugyanis afáziát állapítottak meg nála.

Mit takar ez a szakkifejezés, és minek következtében alakul ki az afázia tünete, valamint milyen gyógyulási esélyei vannak, arról neurológus főorvost és az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületének titkárát kérdeztük. Az afázia egy tünet, amiről akkor beszélünk, amikor a beszéd, a helyes szavak megtalálása, a megértés, az olvasás, az írás és a gesztikuláció nehezére esik az agyi sérülésen átesett betegnek. A beteg fejében megfogalmazódnak a gondolatok, de azokat nem tudja helyesen kimondani, van, amikor egyáltalán nem tud beszélni. Van az afáziának olyan típusa, amikor a szavak felidézése károsodik, amikor nem jutnak eszébe a szavak a páciensnek, emiatt alakul ki a beszédzavar. Afáziára többféle tünet is felhívhatja a figyelmet. Jellemző, hogy a betegek rövid, befejezetlen mondatokban beszélnek, a mondataiknak nincs értelme, felcserélnek szavakat vagy akár csak egy-egy hangot, felismerhetetlen szavakat használnak, nem értik meg a mások által elmondottakat, írásban is értelmetlen mondatokat írnak le. Afáziát az agyi területek károsodása okozhatja, az egyik típusa, amikor a beszédközpontért felelős homloklebeny, a másik típus, amikor a halántéklebeny károsodik – magyarázza dr. Csányi Attila, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Az afázia eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség, amely az agyi ereket érinti (például stroke). Az afázia kialakulhat az agyban lévő daganat, vagy sorvadásos folyamat (demencia) miatt, amely a már említett homloklebeny vagy halántéklebeny területén lép fel. Okozhatja valamilyen balesetből származó fejsérülés is, de az rendszerint társul egyéb más tünetekkel is, mint bénulás, memóriazavar, viszonylag ritkán tapasztalható fejsérülés esetén csak afázia. Bizonyos afáziatípusoknál, elsősorban a halántéklebeny károsodásánál előfordulhat, hogy a beteg sem írni, sem olvasni nem tud. Vannak olyan esetek, amikor a korábban már beszélt idegen nyelvet is elfelejti a páciens. Az afázia nem örökölhető és egészen ritka formáitól eltekintve, nem fertőző. Fő típusai, a szavak kimondási vagy felidézési zavarai, vagy amikor nem érti a beszédet a beteg. Vagyis a beszéd két alapfunkciója, a kifejezőkészség és a megértés sérül, külön-külön vagy súlyos esetben mindkettőben keletkezhetnek korlátok. Az afázia súlyossága a többi között függ az agykárosodás helyétől és mértéké.

Szabadulni az afázia fogságából: amikor újra kell tanulni, beszélni, a korábbi nyelvi kompetenciától, illetve az adott egyén személyiségétől is. Dr. Csányi Attila kiemelte, a javulás minden esetben függ a beteg akaraterejétől, együttműködési készségétől is. Egyes esetekben egészen súlyos tünetek javulhatnak évekkel a kialakulásuk után is. Súlyos afázia esetén a cselekvőképesség is károsodhat, akár gondnokság alá is kell venni a beteget.

AFÁZIA – AZ ÚJRABESZÉLŐK EGYESÜLETE

Az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete szakemberekkel nyújt segítséget a betegeknek a felépülésben, tanácsokkal szolgálnak a hozzátartozóknak és a betegeknek is a megfelelő életmód kialakításában, valamint szakszerű és hasznos ismeretekkel segítik hozzá őket, amely segít megérteni állapotukat. Már 15 éve foglalkoznak érdekképviselettel, szervezik az afáziáról szóló ismeretterjesztést és hosszú távú elemi rehabilitációs tevékenységet végeznek, hogy segítsék az afáziás érintettek újratanulását Magyarországon. Logopédusaik és terapeutáik hétfőtől péntekig változatos foglalkozásokat tartanak a hozzájuk forduló érintetteknek és családtagjaiknak. Az ország 10 városában, 11 helyszínen biztosítanak logopédiai rehabilitációt.

VAN KIÚT A NÉMASÁG BÖRTÖNÉBŐL

Dallos Zsuzsa, az egyesület titkára 2004-ben agyi infarktus következtében lett afáziás, veszítette el beszédkészségét. Szinkrontolmácsként és szakfordítóként három évtizedes tudása és munkája veszett el. Zsuzsa az élő példa rá, hogy szakszerű és rendszeres rehabilitációs foglalkozásokkal, türelemmel, a támogató családdal és a betegközösséggel olyan erőt kapott, amely meghozta az eredményt. A beszédzavara nyomát a kívülálló nem veszi észre, de mint mondja, az angol tudásából nem jött vissza semmi, és a német, de a magyar nyelvben is előfordulnak tévesztései, a számok okoznak nála nehézséget. Ugyan korábbi munkáját fel kellett adnia, de új feladata révén új kapuk nyíltak az életében. Saját sorsa és betegtársai állapota késztette őt arra, hogy 2007- ben létrehozzon egy egyesületet, ahol biztatást, útmutatást és segítséget kaphatnak az afáziás betegek. Pataky Ilona neuropszichológussal, Krasznár Jánosné vezető logopédussal alapították az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületét. Az egyesület pályázati pénzekből, adományokból működik azóta is, amellett hatalmas lelkesedés, szakmai tapasztalat és nem utolsósorban szeretet várja az afáziásokat és családtagjaikat. „Minden beteget regisztrálunk, jelenleg hétszáz fő, akit elérünk az ország számos pontján, ugyanis tíz nagyvárosban, köztük Budapesten is elérhetőek vagyunk” – tette hozzá. Az afáziás betegek élete teljesen megváltozik, a gyógyulás rendkívül hosszú, ahogy fogalmaz, végtelen folyamat, ami a páciens akarata és kitartása nélkül nem hoz eredményt. „A család támogatása nagyon fontos, ugyanakkor azt látjuk, hogy rengeteg házasság megy tönkre, mert a felek nem értik egymást, holott az afáziás ember nem értelmi fogyatékos, csak különféle kommunikációs gondjai vannak. Ez a kór változatos tüneteket produkál, megnyilvánulási formája egyénenként változó. Az egyesület húsz logopédus vezetésével csoportos és egyéni foglalkozásokat tart, neuropszichológus a családtagoknak is segítséget nyújt, a zeneterápia is fontos része a rehabilitációnak. Hihetetlen felemelő érzés látni, ha gyógyulnak, vannak, akik ma már újra dolgoznak, minden apró siker hatalmas lépés a fejlődésben és kedvező változásokkal kecsegtet. A Covid-járvány idején egy hét alatt tértünk át az online foglalkozásokra, annyira bevált, hogy azóta is folytatjuk. A nyomon követés a legfontosabb feladataink egyike, látni, hogy mit érnek el, mire képesek a páciensek, ez adja az erőt a mindennapokhoz, a csoportos terápiákon sok nevetés van, ami a lelkeket is gyógyítja. Hisszük, hogy a darabokra hullott életek összerakhatók, annak ellenére, hogy az afázia rehabilitációja hosszú és küzdelmes folyamat. Sajnos statisztika nincs a hazai afáziás betegekről, de elmondható, hogy az agyi katasztrófát átéltek 30 százalékánál marad vissza beszédkészség-korlátozottság. Esetükben rendkívül fontos a rehabilitáció, amely magában foglalja a nyelvi fejlesztést, memóriafejlesztést, logopédiai foglalkozásokat, kommunikációs tréningeket egyéni és csoportos formában” – avat be a mindennapi munkájukba Dallos Zsuzsa titkár, aki hangsúlyozza azt is, hogy Bruce Willis, a neves amerikai színész – és itt megemlíthetjük Kulka János magyar színészt is – életéről a médiamegjelenések egyfajta áttörést hoztak, ráirány a gyógyulásra.

Szabó Csilla,

csilla.szabo. pankerne@mediaworks.hu

Szabadulni az afázia fogságából: amikor újra kell tanulni beszélni

 2022. ÁPRILIS 19. • MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE KERESKEDELMI HETILAPJA

Szabadulni az afázia fogságából: amikor újra kell tanulni beszélni

A kór neve afázia. Az utóbbi napokban a híradások arról is szóltak, hogy a neves amerikai filmszínész, Bruce Willis visszavonul, ugyanis afáziát állapítottak meg nála.

Mit takar ez a szakkifejezés, és minek következtében alakul ki az afázia tünete, valamint milyen gyógyulási esélyei vannak, arról neurológus főorvost és az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületének titkárát kérdeztük. Az afázia egy tünet, amiről akkor beszélünk, amikor a beszéd, a helyes szavak megtalálása, a megértés, az olvasás, az írás és a gesztikuláció nehezére esik az agyi sérülésen átesett betegnek. A beteg fejében megfogalmazódnak a gondolatok, de azokat nem tudja helyesen kimondani, van, amikor egyáltalán nem tud beszélni. Van az afáziának olyan típusa, amikor a szavak felidézése károsodik, amikor nem jutnak eszébe a szavak a páciensnek, emiatt alakul ki a beszédzavar. Afáziára többféle tünet is felhívhatja a figyelmet. Jellemző, hogy a betegek rövid, befejezetlen mondatokban beszélnek, a mondataiknak nincs értelme, felcserélnek szavakat vagy akár csak egy-egy hangot, felismerhetetlen szavakat használnak, nem értik meg a mások által elmondottakat, írásban is értelmetlen mondatokat írnak le. Afáziát az agyi területek károsodása okozhatja, az egyik típusa, amikor a beszédközpontért felelős homloklebeny, a másik típus, amikor a halántéklebeny károsodik – magyarázza dr. Csányi Attila, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Az afázia eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség, amely az agyi ereket érinti (például stroke). Az afázia kialakulhat az agyban lévő daganat, vagy sorvadásos folyamat (demencia) miatt, amely a már említett homloklebeny vagy halántéklebeny területén lép fel. Okozhatja valamilyen balesetből származó fejsérülés is, de az rendszerint társul egyéb más tünetekkel is, mint bénulás, memóriazavar, viszonylag ritkán tapasztalható fejsérülés esetén csak afázia. Bizonyos afáziatípusoknál, elsősorban a halántéklebeny károsodásánál előfordulhat, hogy a beteg sem írni, sem olvasni nem tud. Vannak olyan esetek, amikor a korábban már beszélt idegen nyelvet is elfelejti a páciens. Az afázia nem örökölhető és egészen ritka formáitól eltekintve, nem fertőző. Fő típusai, a szavak kimondási vagy felidézési zavarai, vagy amikor nem érti a beszédet a beteg. Vagyis a beszéd két alapfunkciója, a kifejezőkészség és a megértés sérül, külön-külön vagy súlyos esetben mindkettőben keletkezhetnek korlátok. Az afázia súlyossága a többi között függ az agykárosodás helyétől és mértéké.

Szabadulni az afázia fogságából: amikor újra kell tanulni, beszélni, a korábbi nyelvi kompetenciától, illetve az adott egyén személyiségétől is. Dr. Csányi Attila kiemelte, a javulás minden esetben függ a beteg akaraterejétől, együttműködési készségétől is. Egyes esetekben egészen súlyos tünetek javulhatnak évekkel a kialakulásuk után is. Súlyos afázia esetén a cselekvőképesség is károsodhat, akár gondnokság alá is kell venni a beteget.

AFÁZIA – AZ ÚJRABESZÉLŐK EGYESÜLETE

Az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete szakemberekkel nyújt segítséget a betegeknek a felépülésben, tanácsokkal szolgálnak a hozzátartozóknak és a betegeknek is a megfelelő életmód kialakításában, valamint szakszerű és hasznos ismeretekkel segítik hozzá őket, amely segít megérteni állapotukat. Már 15 éve foglalkoznak érdekképviselettel, szervezik az afáziáról szóló ismeretterjesztést és hosszú távú elemi rehabilitációs tevékenységet végeznek, hogy segítsék az afáziás érintettek újratanulását Magyarországon. Logopédusaik és terapeutáik hétfőtől péntekig változatos foglalkozásokat tartanak a hozzájuk forduló érintetteknek és családtagjaiknak. Az ország 10 városában, 11 helyszínen biztosítanak logopédiai rehabilitációt.

VAN KIÚT A NÉMASÁG BÖRTÖNÉBŐL

Dallos Zsuzsa, az egyesület titkára 2004-ben agyi infarktus következtében lett afáziás, veszítette el beszédkészségét. Szinkrontolmácsként és szakfordítóként három évtizedes tudása és munkája veszett el. Zsuzsa az élő példa rá, hogy szakszerű és rendszeres rehabilitációs foglalkozásokkal, türelemmel, a támogató családdal és a betegközösséggel olyan erőt kapott, amely meghozta az eredményt. A beszédzavara nyomát a kívülálló nem veszi észre, de mint mondja, az angol tudásából nem jött vissza semmi, és a német, de a magyar nyelvben is előfordulnak tévesztései, a számok okoznak nála nehézséget. Ugyan korábbi munkáját fel kellett adnia, de új feladata révén új kapuk nyíltak az életében. Saját sorsa és betegtársai állapota késztette őt arra, hogy 2007- ben létrehozzon egy egyesületet, ahol biztatást, útmutatást és segítséget kaphatnak az afáziás betegek. Pataky Ilona neuropszichológussal, Krasznár Jánosné vezető logopédussal alapították az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületét. Az egyesület pályázati pénzekből, adományokból működik azóta is, amellett hatalmas lelkesedés, szakmai tapasztalat és nem utolsósorban szeretet várja az afáziásokat és családtagjaikat. „Minden beteget regisztrálunk, jelenleg hétszáz fő, akit elérünk az ország számos pontján, ugyanis tíz nagyvárosban, köztük Budapesten is elérhetőek vagyunk” – tette hozzá. Az afáziás betegek élete teljesen megváltozik, a gyógyulás rendkívül hosszú, ahogy fogalmaz, végtelen folyamat, ami a páciens akarata és kitartása nélkül nem hoz eredményt. „A család támogatása nagyon fontos, ugyanakkor azt látjuk, hogy rengeteg házasság megy tönkre, mert a felek nem értik egymást, holott az afáziás ember nem értelmi fogyatékos, csak különféle kommunikációs gondjai vannak. Ez a kór változatos tüneteket produkál, megnyilvánulási formája egyénenként változó. Az egyesület húsz logopédus vezetésével csoportos és egyéni foglalkozásokat tart, neuropszichológus a családtagoknak is segítséget nyújt, a zeneterápia is fontos része a rehabilitációnak. Hihetetlen felemelő érzés látni, ha gyógyulnak, vannak, akik ma már újra dolgoznak, minden apró siker hatalmas lépés a fejlődésben és kedvező változásokkal kecsegtet. A Covid-járvány idején egy hét alatt tértünk át az online foglalkozásokra, annyira bevált, hogy azóta is folytatjuk. A nyomon követés a legfontosabb feladataink egyike, látni, hogy mit érnek el, mire képesek a páciensek, ez adja az erőt a mindennapokhoz, a csoportos terápiákon sok nevetés van, ami a lelkeket is gyógyítja. Hisszük, hogy a darabokra hullott életek összerakhatók, annak ellenére, hogy az afázia rehabilitációja hosszú és küzdelmes folyamat. Sajnos statisztika nincs a hazai afáziás betegekről, de elmondható, hogy az agyi katasztrófát átéltek 30 százalékánál marad vissza beszédkészség-korlátozottság. Esetükben rendkívül fontos a rehabilitáció, amely magában foglalja a nyelvi fejlesztést, memóriafejlesztést, logopédiai foglalkozásokat, kommunikációs tréningeket egyéni és csoportos formában” – avat be a mindennapi munkájukba Dallos Zsuzsa titkár, aki hangsúlyozza azt is, hogy Bruce Willis, a neves amerikai színész – és itt megemlíthetjük Kulka János magyar színészt is – életéről a médiamegjelenések egyfajta áttörést hoztak, ráirány a gyógyulásra.

Szabó Csilla,

csilla.szabo. pankerne@mediaworks.hu

 

Hogyan mondjam el neked? – Életek az afázia nyomában

PETRUSÁN-MOLNÁR DALMA 2022. ÁPRILIS 8.

Hogyan mondjam el neked? – Életek az 

PETRUSÁN-MOLNÁR DALMA 2022. ÁPRILIS 8.

OLVASÁSI IDŐ: 11 PERC

Sharon Stone, Emilia Clarke, Bruce Willis, Kirk Douglas, Lang Györgyi, Kulka János. Mind kiváló, ismert és elismert előadóművészek, sokak példaképei. Alakításaikkal, szerepeikkel beírták magukat a nemzetközi és hazai köztudatba. A művészeten kívül azonban más is összeköti őket, egy olyan állapot, mely a beszédkészségük érintésén át az egész addigi életükre kihatott: az afázia.

Bár a fenti mintát közel sem lehet reprezentatívnak nevezni, mégis már az elején kitűnhet, hogy az afázia férfiaknál és nőknél, idősebbeknél és fiatalabbaknál egyaránt megjelenhet.

Mi az afázia?

Az afázia a már kialakult nyelvi képességeket érinti – erre utal a görög eredetű jelentése is, afázia = beszédtelenség. A beszédzavar a beszédközpontot és annak az összeköttetéseit érinti, azonban ennek a mértéke és módja egyénenként erősen eltérhet. Az afázia hatással van a beszédre, annak megértésére, a képek jelentésének felismerésére, a különböző szavak megtalálására. Bizonyos esetekben azonban az írás, olvasás és a számolás is nehézséget okozhat az érintett betegnek.

Az afázia tünetei tipikusan a beszéd rendellenessége, érthetetlensége köré szövődnek, melyek lehetnek egészen enyhék (minimális önkifejezési zavar, szótévesztés), vagy súlyosak.Gyakoriak a különféle megnevezési nehézségek, valamint a szókincs korlátozódása, de előfordulhat a szavak, szótagok, vagy mondatok sztereotipikus ismételgetése is. Mindezek mellett előfordulhat az afáziás beteg beszédritmusának, hangsúlyának, hanglejtésének a romlása is.

A kommunikációs problémák függvényében az afáziának négy típusát különböztethetjük meg:

1. A szenzomotoros afáziát, ahol ép hallás mellett romlik az érintett személy beszédértési képessége, illetve folyamatos szó- és hangtévesztések jellemzik a kommunikációját.

2. A motoros afáziát, ahol a beszédkészség is érintett a beszédszervi működés mellett.

3. A szemantikai afáziát, ahol a szavak megértésével van a betegnek problémája.

4. A szintaktikai afáziát, ahol a mondatalkotás problémájába ütközik a beteg.

Mitől alakulhat ki afázia?

Az afázia kialakulásának több oka is lehet, azonban minden esetben valamilyen típusú agyi sérülés következményeként lép fel. Ilyen agyi sérülést okozhatnak a pl. balesetek miatt keletkező traumatikus agyi sérülések, agydaganatok, de a különböző progresszív neurológiai betegségek (pl. Alzheimmer-kór, demencia) is képesek afázia kialakulásához vezetni. Afázia stroke-ot követően is gyakran kialakulhat, mely során az agy beszédközpontért felelős része is sérül.

Hogyan történik a kezelése?

Az afázia diagnosztizálásában, mértékének a felmérésében, valamint terápiájában szakértők egész sora vesz részt: neurológus, neuropszichológus, logopédus, pszichológus. A vizsgálatok során feltérképezésre kerül a sérülés és az afázia érintettségének a mértéke, illetve a megtartott,  jól működő funkciók. A logopédus logopédiai terápiával (beszédterápia) igyekszik a beszéd agyi reorganizációját, újrarendeződését elősegíteni.

Számos esetben sikeresen fel lehet épülni az afáziából, a felépülés ugyanakkor sajnos nem minden esetben lehetséges. Az agyi sérülésből való állapotváltozást, javulást jelentősen befolyásolja az agyi károsodás mértéke, az életkor, valamint az is, hogy a beteg mennyire együttműködő a saját terápiája során (pl. az előírt logopédai gyakorlatokat elvégzi-e az előírt módon).

Mit jelenthet az afázia megélése az érintettek számára?

Az afázia bekövetkezése minden esetben krízis, megélése pedig traumatikus az érintett betegek életében. Az addigi sérthetetlenségről alkotott világkép széthullik, a jövő kimenetele megkérdőjeleződik, az addigi életvitel sok esetben szintén megváltozik, átalakul. Ez pedig még fokozottabban igaz azoknál az embereknél (pl. színészek, rádiós, tv-s személyiségek), akiknek a megélhetését, az addigi életét, világát jelentette a beszéd.

Az afáziában érintett, de meggyógyult betegektől tudhatjuk, mit élnek át a kórházi ágyon, amikor kiderül, képtelenek megszólalni, nem tudnak úgy beszélni, mint azelőtt. Sok beteg úgy érzi, hogy ott vannak a fejében a gondolatok, ám a szavak nem jönnek a nyelvére. Számos esetben pedig, amikor a beteg megszólal, az elhangzott mondanivaló sokszor értelmetlen. A helyzetet talán a leginkább egy olyan példával lehet érzékeltetni, mint amikor egy külföldi utazáson járunk, ahol tudjuk a helyi nyelvet, ám nem beszélünk tökéletesen: félbe maradnak a mondatok, összekeverjük a szavakat, vagy éppen nem értjük megfelelően a körülöttünk elhangzott mondatokat.

 Ismert emberek személyes megélései

A Trónok harcából is ismert fiatal színésznő, Emilia Clarke a sorozat első évadának forgatását követően két stroke-on is átesett, ezt követően pedig az alábbi módon mesélt saját megéléseiről a New Yorker magazinnak:

„Egy afázia nevű betegségben szenvedtem, ami az agyam által elszenvedett traumának a következménye.

A teljes nevem Emilia Isobel Euphemia Rose Clarke, de nem emlékeztem rá, amikor ki akartam mondani. Ehelyett ostoba szavak potyogtak ki a számon, pánikba estem. Soha nem tapasztaltam még ilyen félelmet. Lejátszódott előttem az életem, hogy mi lesz akkor, ha ez így marad. Én egy színész vagyok, emlékeznem kell a soraimra. Most pedig még a nevemre sem tudtam visszaemlékezni.

Visszaküldtek az intenzív osztályra, és körülbelül egy hét múlva elmúlt az afázia. Képes voltam beszélni”

Az Elemi ösztön sztárja, Sharon Stone az alábbi módon emlékezik vissza a próbatételes időkre, akinek agyvérzése után évekbe telt a rehabilitációja:

„Hónapokba telt, amíg újra elkezdtem érezni a bal lábam, és évekig tartott, amíg visszanyertem a látásom normálisan. Ez a helyzet olyan, mintha agykárosodást szenvedtem volna, meg kell tanulnom együtt élni vele. A szélütés után dadogva jöttem haza, két évig nem tudtam olvasni.

Úgy döntöttem, hogy nagyon keményen dolgozom, hogy megnyissam az elmém más részeit. Most erősebb vagyok. És sokkal közvetlenebb tudok lenni.”

Kirk Douglas 80 évesen kapott stroke-ot, annak következményeként pedig afáziát. Visszaemlékezése pedig kiváló példa vitalitására, életszemléletére, melyet egészen 103 évesen bekövetkezett haláláig megőrzött:

„A stroke-om átok és egyben áldás is volt számomra. Akkor rájöttem és megtanultam, hogy túl sok dolgot veszünk természetesnek az életben, még a beszédet is.

Egy agyvérzésen átesett ember agya ugyanúgy pörög, mint egy egészségesé, viszont a beszéd csak nagyon lassan reagál arra. Újra meg kell tanulnod használni a nyelved, az ajkaid, de még a fogaid is."

Bruce Willis gondolatait, visszavonulásának sajnálatos okát családja tolmácsolta a világ felé. A helyzet komolyságára, valamint a színész egészségügyi állapotára való tekintettel visszavonta a neki megítélt legrosszabb alakítás díját az Arany Málna. Mindezen események pedig remélhetőleg a közvélemény formálására is pozitívan hatnak a többi hasonló állapotú betegről való vélekedés és segítségnyújtás terén.

Hazánkban Kulka János, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Lang Györgyi, énekesnő, műsorvezető, színésznő, a Pa-Dö-Dő együttes tagja is szembesült az afázia nehézségeivel, miután néhány év különbséggel mindketten agyvérzést kaptak. A két ismert ember élete különös módon forrt össze, mivel már egész fiatal koruktól ismerték egymást, együtt jártak a színművészeti főiskolára, szerelmespár lettek, majd szakításukat követően is végig szoros barátság fűzte őket egymáshoz.

A 2016-ban hasonló nehézségeket megélt Kulka egyik legfőbb támasza lett Lang Györgyinek. Hetente többször is találkoznak, valamint a színész tanítja a PA-Dö-Dö énekesét beszélni. Felépülésük tekintetében pszichológusi szemmel több fontos külső erőforrásról is érdemes szót ejteni: különösen nagy jelentőséggel bír számukra a kapcsolatukban, az egymás támogatásában rejlő erő, a barátok támogatása, a közönség szeretete és türelmes várakozása, támogatása. Szintén üdvözítő dolog Lang Györgyinél, hogy lassabb beszédtempója ellenére is mosolyogva kiáll a közönség elé nyilatkozni, a Pa-Dö-Dö-nek továbbra is oszlopos tagja maradt, és még az őt foglalkoztató rádióállomáshoz is a lehető legrövidebb időn belül vissza tudott térni.

Ahogyan a fenti példákból is látható,

az afázia bekövetkezte jelentős krízisként, traumaként van jelen az érintettek életében, mely nem csak a test funkcióinak a helyreállítását, rehabilitációját teszi szükségessé, hanem a lélektani terhekkel való megküzdés segítését is.

Az afázia okozta trauma feldolgozásában, a gyászfolyamat támogatásában, az új önmeghatározásban, egy pozitív és új célokkal lévő jövőkép kialakításában, a társadalomba való visszatéréshez mindenképpen nagy hangsúlya van a pszichológusi munkának is.

Mit tehet a környezet, hogyan lehet a megfelelő módon támogató?

Bár a tünetek megjelenése nagyfokú eltérést és sokszínűséget mutat, nagyon fontos megjegyezni, hogy az afáziával való érintettség kizárólag a nyelvi képességeket érinti, megjelenése semmilyen összefüggésben nincs csökkent szellemi teljesítménnyel, vagy a realitásérzés csökkenésével. Egy súlyos afázia erőteljesen rányomja a bélyegét az érintett beteg kommunikációjára, ebből fakadóan gyakran az önbizalmára, önértékelésére is.

Éppen ezért bánjunk az afáziásokkal kellő türelemmel és megértéssel, szánjunk elég időt a velük való kommunikációra: artikuláljunk szépen, segítsük a beszéd megértését gesztusokkal, ha szükséges, írjunk, rajzoljunk, mindehhez pedig kellő teret és időt biztosítsunk. A segítő odafordulás nagy jelentőséggel bír, különösen a társadalomba való visszatérés elején, ahol minél több pozitív megerősítéssel, valamint a jól működő funkciókban, erősségekben rejlő lehetőségek kiaknázásával tudunk a leginkább afáziás embertársaink segítségére lenni.

Felhasznált irodalom

https://aphasie.hu , letöltve: 2022. 04. 03.

Csépe, Győri, Ragó: Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest: Osiris Kiadó Kft., 2008

Emilia Clarke nyilatkozata: https://www.newyorker.com/culture/personal-history/emilia-clarke-a-battle-for-my-life-brain-aneurysm-surgery-game-of-thrones , letöltve: 2022. 04. 03.

Kirk Douglas nyilatkozata: https://magazine.medlineplus.gov/pdf/summer2007.pdf ,letöltve: 2022. 04. 03.

Kulka János és Lang Györgyi kapcsán: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/sztarvilag/kulka-janos-tanitja-beszelni-lang-gyorgyit-a-sztrokja-utan/ , letöltve: 2022. 04. 03.

Márkus A. Neurológia pszichológia szakos hallgatók számára. Akadémiai Kiadó, 2006.

Pedagógiai lexikon, szerk. Nagy Sándor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984–1988

Pohlmann, Mareike: Die Aphasie-Selbsthilfegruppe: Theorie und Praxis - Von der Gründungsidee bis zur Umsetzung, Saarbrücken: VDM Verlag Dr Müller, 2007, ISBN 978-3-8364-1377-0

Sharon Stone állapotával kapcsolatban: https://www.brainandlife.org/articles/actress-sharon-stone-says-a-life-threatening-stroke-upended-her , letöltve 2022. 04. 03. valamint https://www.brainandlife.org/articles/actress-sharon-stone-says-a-life-threatening-stroke-upended-her , letöltve: 2022. 04. 03.

Tóth, A. (2018). Az afáziák definíciójának változása az idegtudományi eredmények tükrében. Argumentum, 14: 97-109.