TÁJÉKOZTATÓ A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRŐL SÚLYOS BESZÉDFOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE

 

TÁJÉKOZTATÓ

A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRŐL  SÚLYOS BESZÉDFOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE

 

 

A támogatott tevékenység a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg.

MI A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS?

A       fogyatékossági           támogatás       a          súlyosan         fogyatékos           személy          részére            az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás.

KI JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA?

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult.

KI MINŐSÜL SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLYNEK?

a)   a látási fogyatékos, 

b)  a hallási fogyatékos, 

c)   az értelmi fogyatékos, 

d)  az autista, 

e)   a mozgásában fogyatékos, 

f)    a kromoszóma-rendellenességgel élő,

g)   az a beszédfogyatékos, akinek szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza,

h)  halmozottan fogyatékos a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével  az a) -g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van,

i)    halmozottan fogyatékos akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-g)  pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van,

és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását rehabilitációs szakértői szerv végzi.

 

NEM JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA AZ A SÚLYOSAN

FOGYATÉKOS SZEMÉLY, AKI

a)   vakok személyi járadékában, vagy

b)  magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy

c)   aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.

 

MILYEN MÉRTÉKŰ A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS?

A támogatás havi összege 2024. január 1-jétől

-               35.214,-Ft, ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos, vagy beszédfogyatékos - függetlenül az önkiszolgálási képesség meglététől, vagy hiányától -, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;

-               43.342,-Ft, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van, és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos. A fogyatékossági támogatás összege évenként a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelésre kerül. 

A fogyatékossági támogatás nem számít jövedelemnek.

 

MIKORTÓL JÁR A TÁMOGATÁS?

Amennyiben a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály szakvéleménye szerint a kérelmező súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt annak a hónapnak az első napjától illeti meg, amikor a kérelem benyújtásra került.

 

HOL ÉS HOGYAN LEHET KÉRELMEZNI A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁST?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni (1. melléklet). A nyomtatvány kitöltésekor gondosan olvassák el a kitöltési útmutatót!

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap, eredetiben vagy másolatban), és a logopédiai véleményt. Ha a kórházi zárójelentés nem tartalmaz részletes logopédiai véleményt, ezt be kell szerezni, és csatolni kell.

Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány, vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával igazolnia kell. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatát kell beküldeni a kérelem mellékleteként.

A fővárosi/vármegyei Kormányhivatal a kérelmező által benyújtott, háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályának (RESZO), ahol megvizsgálják, hogy a kérelmező súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a RESZO a támogatást kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megállapítására a megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes megjelenésre is vizsgálat céljából.

Ezért fontos olyan logopédiai véleményt csatolni a kérelemhez, amely hitelesen és teljes körűen leírja a súlyos beszéd, és / vagy nyelvi fogyatékosság meglétét, az önellátás és az önkiszolgálás szintjét. 

 

Fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyek intézésére a következő módon van lehetőség:

•               elektronikus úton - elektronikusan kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek tudnak benyújtani fogyatékossági támogatás iránti kérelmet! Nem ügyfélkapun keresztül - e-mailen - beadott kérelmet nem fogadnak el érvényes kérelemként.  postai úton - a pf. 1919 Budapest címre lehet a kérelmet benyújtani

•               személyesen – a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán, vagy az integrált ügyfélszolgálatokon. (kormányablak)

A borítékon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal nevét kell címzettként feltüntetni. A postacím egységesen: Budapest

1919 vagy:

Magyar Államkincstár Központ, Budapest. 1919

 

E-ügyintézésre a www.magyarorszag.hu portálon van lehetőség.

Forrás: Magyar Államkincstár honlapja: https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Betegseg/Fogyatekossagi_tamogatas/fogyatekossag i-tamogatas

 

Hivatkozott törvények:

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása. Hatályba lépett 2024. 01.01 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv

A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet - a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának,  valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól.  Hatályba lépett: 2024.I.1.  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000141.kor

 

Mellékletek: 

1.      A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról 

2.      Kérelem a fogyatékossági támogatás megállapítására, letölthető az Államkincstár oldaláról

3.      Kérelem hatósági bizonyítvány kiállítására, letölthető az Államkincstár oldaláról 4. Orvosi beutaló (raktári száma: A. 3510-90)  

 

 1. melléklet

 

 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása, 23.§.  

Megjelent: Magyar Közlöny • 2023. évi 185. szám  10578  o.

 

23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

 

a)segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

 

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel

sem képes, feltéve, hogy

ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

 

c)értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

 

d)         állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján

súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

 

e)         helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),

 

f ) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

 

g)           szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),

 

h)          – a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az

a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van

(halmozottan fogyatékos) vagy

i)            hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),

 

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások

állandó segítségére szorul.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 185. szám

 

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 185. szám

2023. évi XCI. tv  A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról

7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

12. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.  évi XXVI.  törvény 23.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogyatékossági támogatásra az  a  18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az  ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

e) helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a  jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),

f) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

g) szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),

h) – a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos) vagy

 i) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.”

13. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.  évi XXVI.  törvény 23/A.  §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A  fogyatékossági támogatás havi összege a  23.  § (1)  bekezdés g)  pontja szerinti esetben megfelel az  (1)  bekezdés a)  pontja, az  (1)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja és a  (3)  bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek.”

14. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a) 23/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–e) és h)” szövegrész helyébe az „a)–f)” szöveg, b) 23/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „f) és g)” szövegrész helyébe a „h) és i)” szöveg, c) 23/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a), c)–e) és h)” szövegrész helyébe az „a) és c)–f)” szöveg lép

Visszatekintő az Afázia Egyesület 2023-s évének nagy pillanataira.

INTERJÚ KULKA JÁNOSSAL ÉS TESTVÉRÉVEL, KULKA JANINÁVAL /// Friderikusz ...

2023. - Az Október hónapja - 2023.október 17.

Október 17-én került megrendezésre a #K11 Művészeti és Kulturális Központban a Az Afázia Európai Hónapja alkalmából tartott rendezvényünk.

Köszönjük

- Krasznár Jánosné, Feliciának, az Afázia Egyesület elnökének,

- dr. Káldi Tamásnak, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, Pszicho- és Neurolingvisztikai Kutatócsoport, tudományos munkatársának,

- Vágner Réka logopédusnak és az

- #Afázia Egyesület Hangadó Énekegyüttesének

a színvonalas előadásokat.

Öröm volt minden együtt töltött perc!

 

#Civilút Alapítvány - 2023-ban az Afázia Egyesület Pataky Ilonát jelölte az Odaadó díjra.

 

#Civilút Alapítvány által 2021-ben alapított hagyományteremtő díj immár harmadszor ünnepelte a hétköznapok hőseit, akik áldozatos, sokszor önkéntes munkájukkal esélyt teremtenek sérült embertársainknak a minőségi élethez.

2023-ban az Afázia Egyesület Pataky Ilonát jelölte az Odaadó díjra.

Ezúton is gratulálunk, és mondunk köszönetet Pataky Ilonának.

Tatabányai kirándulás az afáziás rehabilitáción részt vevő betegek részére 2023. szeptember 29.

 

Tatabányai kirándulás az afáziás rehabilitáción részvevő betegek részére - 2023. szeptember 29.

Afázia – A szavak börtönében

A mai napon a Polgármesteri Hivatal adott otthont az Afázia Egyesület rendezvényének, melyre pesti vendégek érkeztek városunkba.

A fővárosi szervezet itt találkozott a tatabányai Afázia Klub tagjaival, a délelőttöt pedig különböző foglalkozásokkal, ismerkedéssel töltötték a közgyűlési teremben.

Mielőtt azonban tovább mennénk, vegyük szemügyre, hogy egyáltalán mi is az az afázia?

Talán sokan vannak, akik már találkoztak olyan emberrel, aki ebben az állapotban van. Közöttük szintén sokan lehetnek azok, akik első gondolatra az hitték, hogy az ilyen személyek betegségtől szenvednek, vagy valamilyen szellemi fogyatékossággal élnek. Nos, ez egyáltalán nem igaz.

Az egyesület honlapján, az https://aphasie.hu/ oldalon az alábbiakat olvashatjuk az afáziáról:

„Előfordult már, hogy egy barátod súlyos stroke-on esett át vagy más agyi sérülést szenvedett és beszél, de nem érted, hogy mit mond? Esetleg találkoztál olyan rokonnal, akinek súlyos balesete volt és beszéd közben keresi a szavakat vagy nehezebben fogalmazza meg a gondolatait?

Az afázia egy nyelvi zavar, amely stroke, baleset, agydaganat vagy egyéb betegség következményeként alakul ki. Az afáziás betegek nagy része mindent tud és ért, csak nem tud megfelelően válaszolni.

Az Afázia Egyesület hiánypótló érdekvédelmi és rehabilitációs tevékenysége révén több száz afáziás betegen segítettünk 2007-től. A foglalkozások és az általunk szervezett közösség gyorsítja az újrakezdést és a gyógyulást.”

Az egyesülettel együttműködésben, annak részeként működik a tatabányai Afázia Klub, Mikonya Hajnalka vezetésével.

A Molnár János Díjas logopédus elmondta nekünk, hogy nagy szeretettel várják közösségükbe a Tatabányán és környékén élőket kedd délutánonként a Puskinba, illetve telefonon is lehet keresni őt a +36 30/216-4602-as telefonszámon.

A klub jelenleg 8 tagot számlál, akik számára a hétköznapokban nagy segítségre vannak a klubdélutánok, amikor a sorstársaikkal lehetnek. Ez a közösség biztosít számukra teljes megértést, együttérzést és fejlődést, hiszen az afázia egy állapot, ami fejleszthető. A beszéd fejlesztéséhez elengedhetetlen a társas kommunikáció, ami olykor nagyfokú türelmet és megértést kíván, főleg egy nem afáziás embertől.

A javulási folyamat sok időt és energiát igényel, de már azzal is sokat tudunk segíteni, ha nem fordulunk el, igyekszünk segíteni, és rászánjuk az időnket egy kérdés feltevésére, a válasz türelmes meghallgatására.