Dallos Zsuzsanna
Dr.Szabó
Máté Úr
az
Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa
Tisztelt
Országgyűlési Biztos Úr!
A különböző agysérülést szenvedettek jelentős részénél a sérülés
utóhatásaként kommunikációs (beszéd, írás, olvasás, megértés, stb)
problémák tapasztalhatóak, amit összefoglalóan afáziás állapotnak neveznek. A
közhasznú szervezetként működő Afázia Egyesület ezeknek a betegek és
családjaik érdekei képviseletére és az érintetteknek való segítségnyújtásra
alakult négy éve. Az egyesület - és az általa képviseltek - nevében fordulok
Önhöz az alábbi problémával, a segítségét remélve annak megoldásában.
A betegekkel való foglalkozásunk során állandóan felmerülő
kérdés, hogy miért nem minősülnek súlyosan fogyatékosnak azok az afáziás betegek,
akik állapotuk miatt az életvitelben korlátozottak?
Kérdés:
Miért nem súlyos fogyatékos az, aki nem tud beszélni, írni vagy
olvasni?
Három évvel ezelőtt
egy agyi infarktus következményeként beszédhibával, írással és olvasással
nehezen küzdő, valamikor szakfordító és tolmács hozta létra az Afázia
Egyesületet.
Az első, önállóan
megírt levelében feltette a kérdés: miért van az, hogy aki vak, az súlyos
fogyatékos, aki siket, az súlyos fogyatékos – míg aki nem tud beszélni, írni
vagy olvasni – az még csak nem is fogyatékos?
Azóta sok minden
történt – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden lehetőséget megtett a
beszédhibások érdekében. Ma már a beszédhibások is fogyatékosnak számítanak és
az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban is állandó helyet kaptak.
Megindult valami változás,
de ez sajnos az érintett afáziások életén nem sok eredmény hozott.
A beszéd, az írás
és az olvasás elvesztése egy agyi sérülés (agyvérzés, agyi infarktus, agydaganat,
balesetek) következménye. A WHO adata alapján 2006-ban 140 ezer stroko-s beteg
volt Magyarországon és még ehhez jönnek a balestek és egyéb sérülések. Ezen
betegek nagy része rendelkezik a korábbi tudásával, de míg újra meg nem tanul
beszélni, írni és olvasni, ezt nem tudja használni.
De
hogyan tudja újra megtanulni a beszédet, az írást és az olvasás? Ki fizeti ezt
ki? Akinek szerencséje van, annak az állam 10-12 óra logopédiai órát kifizet –
és utána?
Milyen
nyelvet lehet 12 óra alatt megtanulni?
Kérdés:
Miért súlyos fogyatékos az, aki nem tud beszélni, írni vagy
olvasni és a jobb oldala mozgássérült?
Anita 42 éves,
jogász. Ma afáziás beteg, leszázalékolt. Négy évvel ezelőtt menni is nehezen
tudott és nem tudott beszélni, írni és olvasni. A háziorvosa véleménye alapján
megkapta a súlyos fogyatékos támogatást és ebből az összegtől rendszeresen járt
a Pető Intézetbe kezelésére. Ma már jól közlekedik, jól olvas, érthetően
beszél, de nem tud írni. Egyáltalán nem tud írni, ezt minden szakember
megállapíthatja – ha akarja.
Az ORSZI döntése
alapján Anita mozgása már gyógyult, így tovább nem jogosult a súlyos fogyatékos
támogatásra – így nem járhat tovább a Pető Intézetbe (se).
És mi lesz az
írásával? Hova járhat iskolába?
Kérdés:
Hogyan készül el ez a nyomtatvány?
„A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Igénybejelentés
fogyatékossági támogatásra" című nyomtatványon lehet előterjeszteni az
igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár
területileg illetékes regionális igazgatóságánál, a fővárosban a Magyar
Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságánál.
Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa -
bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény
orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90),
valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi
zárójelentés, ambuláns lap), eredetiben vagy hiteles másolatban.”
Az
az afáziás beteg, aki nem tud írni, olvasni vagy beszélni, az hogyan adja le
ezt a kérvényt? Ki kíséri el?
Anita esetére
visszatérve: Zalaegerszegen lakik, első körben Szombathelyre kellett mennie,
majd fellebbezésért Győrbe kellett mennie. Ehhez külön kísérő kellett, ezt ki
és hogyan fizeti?
Laci 65 éves. Öt
évvel ezelőtt kapott agyvérzés és ezzel elveszítette a beszédképességét.
Egyetlen egy szót sem tud beszélni. Kezében kis papírral közlekedik és
megpróbálja leírni a legfontosabbat.
Az ORSZI
szakhatósági állásfoglalása szerint:
1.
A fogyatékossági támogatás
megállapíthatósága vonatkásában
Nem
minősül súlyos fogyatékosnak
2. Az állapot minősítése a
vonatkozó jogszabályok alapján
Nem
minősül súlyos fogyatékosnak
3.
A fogyatékosság vonatkozásában
Nem
minősíthető halmozottan fogyatékosnak
4. Önálló életviteli képesség
Önálló
életvitelre nem vizsgált
5. Önkiszolgáló képessége
Önkiszolgálási
képessége nem hiányzik
6. Felülvizsgálati idő
Jelenlegi
állapota alapján felülvizsgálata nem szükséges.
Röviden tehát aki
siket, az súlyos fogyatékos, aki elveszítette a beszédképességét azt nem –
pedig az önkiszolgáló képessége ugyan úgy hiányzik!!!
Mi
történik azzal az afáziás beteggel, akinek a háziorvosa nem készítette el ezt
az orvosi beutalót?!
Vali 4 éve afáziás
beteg. Sokáig kerekes székkel közlekedett, ma már nehezen, de jár. Írni,
olvasni és érthetően beszélni nem tud.
Az Afázia Egyesület
titkára tavaly év végén vette észre, hogy Valinak aztán igazán járna a súlyos
fogyatékossági támogatás. Hetekig vártak a háziorvos véleményére, de elkészült
és ma már megkapta a súlyos fogyatékossági támogatást.
Ez a háziorvos az
elmúlt négy évben nem tette meg, hogy felhívja a figyelmüket erre a támogatásra
és maga sem készítette el ezt a beutalót. Így Vali gyógyulástól elvettek kb.
700 ezer forintot. Ebből pedig lehet, hogy már rég meggyógyult volna, de
legalább is rendszeresen járhatott volna pl. a Pető Intézetbe.
Dr. Szabó Máté Úr!
Nem kérünk mást,
csak annyit, hogy aki néma, aki nem tud beszélni, akinek sérült a beszéde, az
ugyan azt a támogatást kapja meg, mit az, aki nem hall vagy nem lát. Lehet,
hogy az afáziások esetében a súlyos fogyatékosság nem lesz végleges, de minden
afáziás ezt boldogan fogja tudomásul venni.
Üdvözlettel
Dallos Zsuzsanna
Titkár (gyógyult
afáziás)
2010. május 26.
2013. február
„Az alapvető jogok biztosának Jelentése
az AJB-1152/2012. számú ügyben
Álláspontom szerint az
Egyezményhez történő igazítás alapvető és elvi kiinduló feltétel, mely
Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségéből is fakad. A támogatási rendszer
kialakítása csak ezt követően és ennek figyelembevételével, ennek keretei
között történhet, mely során a jogalkotónak kiterjedt, több szempontú szakmai
egyeztetéseken alapuló mérlegelési lehetősége van, ám a társadalmi részvételhez
szükséges kiegyenlítés – mint fő szempont – figyelembevétele miatt bizonyos
csoportok (mint a panaszokban is jelzett az afáziával és szervhiánnyal élők)
elvi kizárása ellentétes az alkotmányos követelményekkel.
Mindebből következően megállapítom, hogy a
jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem felel meg a 2007. évi XCII.
törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ
Egyezményben rögzített jogelvi és fogalom meghatározásnak, a hazai fogyatékos
fogalom és az Egyezmény fogyatékos fogalmának jogszabályi összehangolása
elmaradt, e mulasztás pedig a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság és az
esélyegyenlőség biztosításának követelményével összefüggő visszásságot idéz elő
és tart fenn az érintettek vonatkozásában.
Intézkedéseim
A vizsgálatom során
feltárt alapjoggal összefüggő visszásságok orvoslása és jövőbeni megelőzése
érdekében az Ajbt. 37. § alapján felkérem az emberi erőforrások miniszterét,
hogy az Egyezménynek történő megfelelés érdekében kezdeményezze a fogyatékos
személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény (Fot.) módosítását, majd ezt követően a támogatási rendszer
felülvizsgálatát, melynek során fordítson kiemelt figyelmet a jelentésemben
foglalt megállapításokra.
Budapest, 2013. február
Prof. Dr. Szabó Máté sk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése