2013. február 4., hétfő

AJB-1152/2012 Afáziások esetében

 

 Dallos Zsuzsanna

 

 

Dr.Szabó Máté Úr

az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa

 

 

Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr!

 

A különböző agysérülést szenvedettek jelentős részénél a sérülés utóhatásaként kommunikációs (beszéd, írás, olvasás, megértés, stb) problémák tapasztalhatóak, amit összefoglalóan afáziás állapotnak neveznek. A közhasznú szervezetként működő  Afázia Egyesület ezeknek a betegek és családjaik érdekei képviseletére és az érintetteknek való segítségnyújtásra alakult négy éve. Az egyesület - és az általa képviseltek - nevében fordulok Önhöz az alábbi problémával, a segítségét remélve annak megoldásában.

 

A betegekkel való foglalkozásunk során állandóan felmerülő kérdés, hogy miért nem minősülnek súlyosan fogyatékosnak azok az afáziás betegek, akik állapotuk miatt az életvitelben korlátozottak?

 

Kérdés:

Miért nem súlyos fogyatékos az, aki nem tud beszélni, írni vagy olvasni?

 

Három évvel ezelőtt egy agyi infarktus következményeként beszédhibával, írással és olvasással nehezen küzdő, valamikor szakfordító és tolmács hozta létra az Afázia Egyesületet.

Az első, önállóan megírt levelében feltette a kérdés: miért van az, hogy aki vak, az súlyos fogyatékos, aki siket, az súlyos fogyatékos – míg aki nem tud beszélni, írni vagy olvasni – az még csak nem is fogyatékos?

Azóta sok minden történt – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden lehetőséget megtett a beszédhibások érdekében. Ma már a beszédhibások is fogyatékosnak számítanak és az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban is állandó helyet kaptak.

Megindult valami változás, de ez sajnos az érintett afáziások életén nem sok eredmény hozott.

A beszéd, az írás és az olvasás elvesztése egy agyi sérülés (agyvérzés, agyi infarktus, agydaganat, balesetek) következménye. A WHO adata alapján 2006-ban 140 ezer stroko-s beteg volt Magyarországon és még ehhez jönnek a balestek és egyéb sérülések. Ezen betegek nagy része rendelkezik a korábbi tudásával, de míg újra meg nem tanul beszélni, írni és olvasni, ezt nem tudja használni.

De hogyan tudja újra megtanulni a beszédet, az írást és az olvasás? Ki fizeti ezt ki? Akinek szerencséje van, annak az állam 10-12 óra logopédiai órát kifizet – és utána?

Milyen nyelvet lehet 12 óra alatt megtanulni?

Kérdés:

Miért súlyos fogyatékos az, aki nem tud beszélni, írni vagy olvasni és a jobb oldala mozgássérült?

Anita 42 éves, jogász. Ma afáziás beteg, leszázalékolt. Négy évvel ezelőtt menni is nehezen tudott és nem tudott beszélni, írni és olvasni. A háziorvosa véleménye alapján megkapta a súlyos fogyatékos támogatást és ebből az összegtől rendszeresen járt a Pető Intézetbe kezelésére. Ma már jól közlekedik, jól olvas, érthetően beszél, de nem tud írni. Egyáltalán nem tud írni, ezt minden szakember megállapíthatja – ha akarja.

Az ORSZI döntése alapján Anita mozgása már gyógyult, így tovább nem jogosult a súlyos fogyatékos támogatásra – így nem járhat tovább a Pető Intézetbe (se).

És mi lesz az írásával? Hova járhat iskolába? 

Kérdés:

Hogyan készül el ez a nyomtatvány?

„A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" című nyomtatványon lehet előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területileg illetékes regionális igazgatóságánál, a fővárosban a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságánál.

Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), eredetiben vagy hiteles másolatban.”

 

Az az afáziás beteg, aki nem tud írni, olvasni vagy beszélni, az hogyan adja le ezt a kérvényt? Ki kíséri el?

Anita esetére visszatérve: Zalaegerszegen lakik, első körben Szombathelyre kellett mennie, majd fellebbezésért Győrbe kellett mennie. Ehhez külön kísérő kellett, ezt ki és hogyan fizeti?

Laci 65 éves. Öt évvel ezelőtt kapott agyvérzés és ezzel elveszítette a beszédképességét. Egyetlen egy szót sem tud beszélni. Kezében kis papírral közlekedik és megpróbálja leírni a legfontosabbat.

Az ORSZI szakhatósági állásfoglalása szerint:

1. A fogyatékossági támogatás megállapíthatósága vonatkásában

          Nem minősül súlyos fogyatékosnak

2. Az állapot minősítése a vonatkozó jogszabályok alapján

          Nem minősül súlyos fogyatékosnak

3. A fogyatékosság vonatkozásában

          Nem minősíthető halmozottan fogyatékosnak

4. Önálló életviteli képesség

          Önálló életvitelre nem vizsgált

5. Önkiszolgáló képessége

          Önkiszolgálási képessége nem hiányzik

6. Felülvizsgálati idő

          Jelenlegi állapota alapján felülvizsgálata nem szükséges.

 

Röviden tehát aki siket, az súlyos fogyatékos, aki elveszítette a beszédképességét azt nem – pedig az önkiszolgáló képessége ugyan úgy hiányzik!!! 

Mi történik azzal az afáziás beteggel, akinek a háziorvosa nem készítette el ezt az orvosi beutalót?!

Vali 4 éve afáziás beteg. Sokáig kerekes székkel közlekedett, ma már nehezen, de jár. Írni, olvasni és érthetően beszélni nem tud.

Az Afázia Egyesület titkára tavaly év végén vette észre, hogy Valinak aztán igazán járna a súlyos fogyatékossági támogatás. Hetekig vártak a háziorvos véleményére, de elkészült és ma már megkapta a súlyos fogyatékossági támogatást.

Ez a háziorvos az elmúlt négy évben nem tette meg, hogy felhívja a figyelmüket erre a támogatásra és maga sem készítette el ezt a beutalót. Így Vali gyógyulástól elvettek kb. 700 ezer forintot. Ebből pedig lehet, hogy már rég meggyógyult volna, de legalább is rendszeresen járhatott volna pl. a Pető Intézetbe.

 

Dr. Szabó Máté Úr!

Nem kérünk mást, csak annyit, hogy aki néma, aki nem tud beszélni, akinek sérült a beszéde, az ugyan azt a támogatást kapja meg, mit az, aki nem hall vagy nem lát. Lehet, hogy az afáziások esetében a súlyos fogyatékosság nem lesz végleges, de minden afáziás ezt boldogan fogja tudomásul venni.

 

Üdvözlettel

 

Dallos Zsuzsanna

Titkár (gyógyult afáziás)

2010. május 26.

 

2013. február

 

 

„Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1152/2012. számú ügyben

 

Álláspontom szerint az Egyezményhez történő igazítás alapvető és elvi kiinduló feltétel, mely Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségéből is fakad. A támogatási rendszer kialakítása csak ezt követően és ennek figyelembevételével, ennek keretei között történhet, mely során a jogalkotónak kiterjedt, több szempontú szakmai egyeztetéseken alapuló mérlegelési lehetősége van, ám a társadalmi részvételhez szükséges kiegyenlítés – mint fő szempont – figyelembevétele miatt bizonyos csoportok (mint a panaszokban is jelzett az afáziával és szervhiánnyal élők) elvi kizárása ellentétes az alkotmányos követelményekkel.

Mindebből következően megállapítom, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem felel meg a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményben rögzített jogelvi és fogalom meghatározásnak, a hazai fogyatékos fogalom és az Egyezmény fogyatékos fogalmának jogszabályi összehangolása elmaradt, e mulasztás pedig a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság és az esélyegyenlőség biztosításának követelményével összefüggő visszásságot idéz elő és tart fenn az érintettek vonatkozásában.

Intézkedéseim

A vizsgálatom során feltárt alapjoggal összefüggő visszásságok orvoslása és jövőbeni megelőzése érdekében az Ajbt. 37. § alapján felkérem az emberi erőforrások miniszterét, hogy az Egyezménynek történő megfelelés érdekében kezdeményezze a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) módosítását, majd ezt követően a támogatási rendszer felülvizsgálatát, melynek során fordítson kiemelt figyelmet a jelentésemben foglalt megállapításokra.

 

Budapest, 2013. február

Prof. Dr. Szabó Máté sk.”

 

 

 


Nincsenek megjegyzések: