Győri stroke-cenrtum – A legtöbb időt nem a rendszeren belül, hanem otthon veszíti el a beteg - Sudár Ágnes

 

2016. 05. 26. 08:34otthon veszíti el a 

Győri stroke-cenrtum – A legtöbb időt nem a rendszeren belül, 

hanem otthon veszíti el a beteg

Sudár Ágnes

 

Olvasóinkkal együtt egyszer már léptünk abba a folyóba, mint most: több mint tíz éve a szívcentrum születésénél segítettünk, most a stroke-központ fejlesztéséért kampányolunk. A múlt számos tanulsággal szolgált, a jövő egy minden érrel kapcsolatos központot jelenthet. Egy lépéssel közelebb jutottunk ehhez is.

Nagyon hamar híre ment a szakmában a győri stroke-kampánynak, ezt dr. Tamás László János is tapasztalja  mint győri kórházigazgató és a kórházszövetség elnökségi tagja.
 

A Balatontól északra eső régióban a csúcskórháznak kinevezett győri Petz lehet az a stroke-centrum, ahol a katéteres vérrög-eltávolításnak a feltételeit megteremtik.

A főigazgató ugyanakkor ennek hátterét is megvilágítja: „Agyi érrekonstrukciós műtéteket már harmincöt éve végzünk, tizenöt éve teljes biztonsággal alkalmazzuk az értágítást is. A koponyán belüli agyi erek ellátása szintén a használt technikáink egyike. Márpedig ezek teszik lehetővé, hogy a hasonló úton végzett vérrög-eltávolítás a rutin részévé váljon a kórházban.”

 Fontos és megkerülhetetlen kérdés, hogy a szakma és a biztosító is elismerte ezt a tényt, így a beavatkozáshoz szükséges eszközköltséget állja. Ez alkalmanként másfél-két millió forint, s bár igaz, hogy az életet nem szabad forintokban mérni, ez akkor is hozzátartozik a teljes képhez.

 Mindenhol kevesen kezdik

A szakmai háttér is alapkérdés: van, lesz-e elég ember ahhoz, hogy a huszonnégy órás ellátást biztosítani tudják Győrben? Kedden olvashatták Tamás Imre történetét, akit vasárnap délelőtt szállítottak egy horgásztó partjáról a kórházba. Neki sokszorosan szerencséje volt, mert időben ellátáshoz jutott, így a gyógyszeres vérrögoldást el tudták kezdeni, amelyet aztán a katéteres vérrög-eltávolítás követett. Állapota azóta is jó. Volt ügyeletben trombektómiát végezni képes szakorvos (korábbi cikkünkben dr. Bartek Péter főorvos elmondta, hogy a győri radiológusok közül hárman képezték már ki erre magukat) és szakasszisztens is. Az ügyeleti rendszer május óta alakul.

 „Mindenhol kevesen kezdik, ezt a saját szakmámban is láttam – mondta Tamás doktor. – Az érsebészet is egy emberrel indult, aztán osztállyá fejlődött. Sehol a világon nem teremnek centrumok, azokat úgy kell felépíteni.”

Pártsemleges betegség

Itt egy pillanatra érdemes megállni, hiszen egy centrum születésének egyszer már voltunk (olvasóinkkal együtt) tanúi. Több mint tíz év telt el azóta, hogy a szívcentrum civil segítséggel, a helyi emberek feladott csekkjeivel is létrejöhetett. A Kisalföld olvasói kétszer segítettek: egyszer a centrum létrehozásánál, egyszer pedig a műszerbeszerzésnél.

Sehol a világon nem teremnek centrumok, azokat úgy kell felépíteni.
Dr. Tamás László János

Az azóta professzori címet szerző dr. Dézsi Csaba András az akkori siker kulcsának ugyanazt tartja, mint a mostaninál: „Az egészségügyet pozitív szemszögből közelítette meg a Kisalföld kampánya, az emberek pedig tudták, hogy jó célra áldoznak. A szívinfarktus és a stroke is olyan betegség, amely ritka, ha egy családot nem talál meg. A szívinfarktus pártsemleges, ezt szerencsére sokan megértették akkor.”

 Dézsi professzor hosszan tudna beszélni arról,  milyen egy emberrel elindítani egy centrumot, ő két évig így ügyelt. Ugyanakkor nyilvánvaló volt – ahogy most a stroke- ellátásban is –, hogy a jövő útja a katéterezés. „A kétezres évek elején nem lehetett nem észrevenni, mekkora  a fővárosi és a nem budapesti betegek túlélési, illetve emberi életminőségbeli különbsége egy szívinfarktus után. Pusztán azért, mert az egyik helyen végeznek katéterezést, a másikon pedig nem.”

A szívinfarktus és a stroke is olyan betegség, amely ritka, ha egy családot nem talál meg.
Dr. Dézsi Csaba András

Mindent a betegért

Ezen változtatott a győri szívcentrum létrehozása, ahol mostanáig 16 ezer ember akut katéterezését végezték el. Akkor 22 millió forintot ajánlottak fel két  egymás utáni kampányban olvasóink. És ahogy most, akkor is sok kicsi, közepes és nagy adomány hozta meg a sikert. Az átutalások a régió szinte minden szegletéből érkeznek, ezért is gondolja azt dr. Tamás László János, hogy a térség kórházai között nem kell versenyhelyzetet teremteni. A megyében két város számít stroke-centrumnak: Győr és Sopron. Utóbbinál a vérrögoldások számának növelése most a reális cél, amely a betegek számára éppoly fontos. Mert írtuk már többször, de érdemes hangsúlyozni: a gyógyszeres vérrögoldás az elsőként alkalmazott terápia, de ehhez (is) az kell, hogy a beteg időben kerüljön szakorvoshoz. Ha a vérrögoldás nem hatékony, akkor jöhet a katéterezés.
 

Az első óra

Még egy párhuzamot találunk a stroke-központ és a szívcentrum között. Mindkét szakma az idővel versenyez, s ebben a versenyben az is szükséges, hogy a kórházba kerülés után a betegutak is gyorsan működjenek. Dézsi professzor is kiemelte a mentőszolgálat közreműködését a versenyfutásban.

 Tanulságos, amit Dézsi Csaba András mond, és igaz minden érrendszeri gyanúra. Az ismeretterjesztés része kell legyen az is, hogy a legtöbb időt nem a rendszeren belül, hanem otthon veszíti el a beteg. Míg ugyanis a tünetek megjelenésekor az jár a fejében, hogy inkább nem hív mentőt, mert milyen kínos lesz, ha mégsem szívinfarktusa van, az orvos-szakma ezt máshogy látja: „Egyáltalán nem kínos, mi örülünk, ha ki tudjuk zárni a szívinfarktust” – mondja a kardiológia osztályvezető főorvosa.

Tíz éve terv

Nem véletlen, hogy ennyi ponton összekapcsolódtak az érrel kapcsolatos szakmák. Tamás doktor úgy fogalmazott, ez ugyanaz a betegség, csak a test más-más részén pusztít. Erre nyilván nem most jöttek rá, sőt: Debrecenben már egy épületben működik valamennyi vascularis (érrel kapcsolatos) szakma. A győri kórházigazgató szerint ez lesz Győrben is a jövő.

„A vascularis centrum már szóba került nálunk is  tíz évvel ezelőtt. De aztán ezt nem követte újabb lépés, ami a szándékon túl a feltételek megteremtését jelenti. Ez részben a fejlesztést, másrészt viszont a fenntartást jelenti. A stroke esetében nincs korlát, tehát ha olyan beteg érkezik, akinél el tudjuk végezni a vérrögoldást vagy vérrög-eltávolítást, annál megtehetjük. De ez nem minden betegségnél van így.”
 

A Kisalföld olvasói kétszer segítettek: egyszer a szívcentrum létrehozásánál, egyszer pedig a műszerbeszerzésnél.

 

 Az orvosszakma nagyobb része egyelőre annak pártján van, hogy a katéterezni tudó kardiológus ne végezzen az agyban is trombektómiát, hanem bízza azt a radiológusra vagy olyan neurológusra, aki az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudást megszerzi. A vascularis centrum tehát nem azt jelentené, hogy szakorvosok osztályokat átjárva gyógyítanának. De ettől még valóban logikusnak látszó lépés, hogy mindenki, aki az érbetegségek valamely válfajával foglalkozik, lehetőleg egy tömbben gyógyítson.

Hogy mindez újabb tíz éven belül megvalósulhat-e, dr. Tamás László János így válaszolt: „Én ezt szeretném megérni, márpedig tíz év múlva valószínűleg már nem leszek aktív orvos és vezető…”

 Az újabb cél

A jelen ugyanakkor még a mostani kampányunk, amellyel az eredeti célunkat már elértük: a győri kórház megrendelheti azt az ultrahangkészüléket, amely a stroke-kezelést nagyban segíti. A kontrasztanyag-adagoló eszköz a radiológus munkáját segíti majd nagyban – például a vérrög-eltávolításkor.

 

A vérrögoldás után

A kampánynak számos hozadéka van, olyan dolgokról is beszélhetünk a betegellátás területén belül, amelyekkel nem terveztünk. Ilyen például az a műtéttípus, amely Tamás doktor szakterületéhez, az érsebészethez tartozik. Ennek lényege, hogy ha valaki sikeres vérrögoldáson van túl, de az érszűkülete további veszélyforrást jelenthet, akkor 72 órán belül az eret megnyitják.