Stroke, agyi infarktus, agyvérzés, gutaütés – Melyik micsoda és tényleg jobban fenyegetnek a melegben?

A nyári kánikula nemcsak a közérzetünket, hanem az egészségünket is komolyan befolyásolhatja. A hőguta, a kiszáradás és a kimerültség mellett egyre gyakrabban hallani arról is, hogy a forróság az agyi érkatasztrófák, például a stroke vagy az agyi infarktus kockázatát is fokozhatja. De vajon mit jelentenek pontosan ezek az állapotok, és valóban nagyobb az esélyünk rájuk nyáron?

Tisztázzunk pár dolgot az agyi történésekkel kapcsolatban

Sokan összekeverik a különböző fogalmakat, pedig fontos tisztában lenni azzal, mi a különbség az agyi infarktus, az agyvérzés és a stroke között, hiszen a megelőzés és a gyors felismerés kulcsfontosságú lehet életmentés szempontjából. A hőség önmagában nem okoz stroke-ot, de felerősítheti azokat a körülményeket, amelyek előidézhetik, így például a magas vérnyomást, a szívritmuszavarokat vagy a vérrögképződést.

Stroke: A gyűjtőfogalom, amit gyakran pontatlanul használunk

Első körben a legfontosabb tisztázni, hogy a „stroke” kifejezés egy gyűjtőnév, amely magába foglalja az agyi érkatasztrófák két fő típusát. Az egyik az iszkémiás (vérellátási zavar okozta), míg a másik a vérzéses (érrepedéses) stroke. A köznyelvben gyakran használják szinonimaként a stroke-ot az agyi infarktussal, holott az csak az agyi történések egyik típusa. Fontos kiemelni, hogy az agyvérzés ugyanúgy a stroke egyik típusa, akárcsak az agyi infarktus. Míg az infarktus az ér elzáródása miatt alakul ki, addig az agyvérzés során egy ér megreped, vér jut az agyszövetbe, ami életveszélyes állapotot idézhet elő. A két forma tünetei hasonlóak lehetnek, de mivel a kiváltó ok és a kezelési mód is eltérő, kulcsfontosságú a gyors és pontos diagnózis.

Agyi infarktus: Amikor az oxigén nem jut el az agyba

Az agyi infarktust nevezzük iszkémiás stroke-nak, ami egy olyan állapot, amikor az agy vérellátása megszűnik vagy jelentősen lecsökken egy ér elzáródása miatt. Ez oxigénhiányhoz vezet, amelynek következtében az agyszövet gyorsan károsodni kezd. Az esetek 80-85%-a ebbe a kategóriába tartozik. Az ok legtöbbször egy vérrög, amely az agyba vezető erek valamelyikében akad meg, vagy máshonnan, például a szívből sodródik oda.

Mit jelent akkor a gutaütés?

A „gutaütés” kifejezés a stroke népies szinonimája, amely a hirtelen, drámai tünetekre utal. Ilyen jelenség a beszédzavar, a féloldali bénulás vagy az eszméletvesztés. Ma már orvosi szempontból nem használják hivatalos diagnózisként, de a hétköznapi nyelvben továbbra is jelen van, és a stroke bármely típusára utalhat ez a szó.

Valóban rizikófaktor a nyári meleg?

A kánikula önmagában nem okoz agyi infarktust és agyvérzést, de komolyan megterheli a szív- és érrendszert. A hő hatására kitágulnak az erek, emiatt a vérnyomás ingadozhat, a folyadékveszteség pedig besűrítheti a vért, ami elősegíti a vérrögképződést. Ha valaki eleve magas vérnyomással, szívritmuszavarral vagy cukorbetegséggel él, a meleg hónapok fokozott odafigyelést igényelnek számára. A rendszeres hidratálás, a vérnyomás ellenőrzése és az orvosi kontroll ilyenkor különösen fontos.

Bármilyen típusú stroke-ról van szó, az idő tényezője kritikus. Arczsibbadás, beszédzavar, látásproblémák vagy végtagbénulás esetén azonnali orvosi segítség szükséges. Minél hamarabb történik beavatkozás, annál nagyobb az esély a túlélésre és a szövődmények elkerülésére. Ezért is létfontosságú, hogy ne bagatellizáljuk el a nyári melegben kialakult tüneteket sem, különösen időseknél vagy krónikus betegséggel élőknél.