DUNA Tv Almárium Dr. Pataky Ilona elnök

 Az Afázia Egyesület elnöke, Dr. Pataky Ilona a DUNA Tv Almárium c. műsorában beszél az afáziáról 2021. március 18-án.

°°°Az Afázia Egyesület 2007 óta segíti a stroke vagy egyéb agyi sérülést szenvedett személyek újraépülését. °°°

°°°Támogass minket az adód 1%-ával, mert számunkra egy százalék is különbség!°°°

+mentők 6. rész - Mit tegyek görcsroham esetén?

+mentők 5. rész - Mit csináljak ha valaki stroke-ot kap?

Afázia Egyesület 2021. március

1% is különbség! - Afázia Egyesület

Stroke – nemcsak az agyat érintő “katasztrófa” Dr. Zátrok Zsolt

 

Stroke – nemcsak az agyat érintő “katasztrófa”

 Dr. Zátrok Zsolt 

A stroke (ejtsd: sztrók) az agy vérellátásának súlyos zavarát jelentő betegségek összefoglaló neve. Régies és népies megnevezései: szélütés, gutaütés, agylágyulás, agyvérzés, agyinfarktus. A tünetek és következmények minden esetben hasonlók lehetnek. A stroke mindig végleges állapotot jelent, azaz a funkciók többnyire nem állíthatók helyre. Szerencsés és enyhe esetekben a tünetek 24 órán belül megszűnnek és a funkcióvesztés átmeneti. Ilyenkor nem is stroke-nak nevezik, hanem átmeneti vérellátási zavarnak (orvosi neve: TIA – tranziens ischémiás attack).

Ischémiás stroke

Akkor keletkezik, ha az agy egy területének vérellátása hirtelen megszűnik, például érgörcs, érszűkület vagy embólia (vérrög) miatt. A vérellátás nélkül maradt agyterület nem kap oxigént és az idegsejtek működése leáll. Ha perceken belül nem áll helyre a vérkeringés, akkor az idegsejtek (különösen az elzárt terület közvetlen közelében) elpusztulnak. Az adott agyterület által biztosított funkciók (például beszéd, egyensúly, mozgás, gondolkodás, memória, érzékelés, stb.) elvesznek.
Az ischémiás stroke adja az összes eset 70-80%-át.

Vérzéses stroke

Ritkább, mint az ischémiás forma. Akkor keletkezik, ha a koponyán belüli valamelyik ér “kilyukad”, elreped. Oka lehet az érelmeszesedés miatti merev érfal, kezeletlen magas vérnyomás (vagy a gyógyszer kihagyása miatti hirtelen vérnyomás kiugrás). Itt nem az oxigénhiány okozza a tüneteket. Az agyállományban vagy az agyhártyák rétegei közötti térben egyre növekvő “vértócsa” elnyomja a környékén levő területeket, ami működési zavart okoz. Mivel a koponyán belül szűk a tér, a csontok nem “tágulnak”, így a nyomás a koponya alapon levő “öreglyuk” felé próbál elmozdulni. A nyomás fokozódása csonthoz préseli a nyúltvelőt, amiben a légzési központ van. Ha ennek működése leáll, halált okoz.

A stroke tünetei

·        Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség (különösen a test egyik oldalán)

·        Zavartság

·        Beszéd vagy megértés zavara

·        Hirtelen látáskárosodás egyik vagy mindkét szemen

·        Mozgási nehézség

·        Szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordináció zavara

·        Hirtelen, erős fejfájás, ismert ok nélkül.

Bár a stroke az agy betegsége, a tünetek és következmények súlyosan érinthetik az egész testet.

·        megismerés és gondolkodás (kognitív funkciók) zavara: az észlelés, a figyelem összpontosítás, a számolás és a komplexebb gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.) nehézzé vagy lehetetlenné válnak. A  memóriazavarok, a beszédproblémák, az érzelmi nehézségek, a napi életvezetési problémák (önellátási képesség) és fájdalmak nehezíthetik a mindennapokat.

·        bénulás (az izommozgatás képességének elvesztése). A bénulás érintheti csak az arcot, de a kart vagy a lábat. Gyakori az egyik testfélre lokalizálódó (az arcot, kart és lábat egyaránt) érintő forma – a féloldali bénulás neve hemiplegia. A bénulás megjelenési helyéből tudható, hogy melyik oldali agyterületen történt a baj. Ha a bénulás a bal oldali, akkor a jobb agyfélben van a probléma és fordítva, a jobb oldali bénulás oka a bal agyfélben keresendő.

A stroke fő kockázati tényezői

A magas vérnyomás, a szívbetegség, a cukorbetegség és a dohányzás érfalat károsító hatásai a legfontosabbak. A vörösvérsejtek számának növekedése, a pitvarfibrillációnak nevezett szívritmuszavar növeli a vérrögképződés kockázatát.

Egyes orvosi vélemények szerint a stroke nyolcvan százaléka megelőzhető lenne. Azaz a kockázati tényezők visszaszorítása, a kiváltó betegségek folyamatos kezelése és ellenőrzése révén a szélütés elkerülhető vagy legalábbis jelentősen mérsékelhető a veszély.

Kezelés

Az akut stroke tünetek esetén AZONNALI sürgősségi ellátást kell igénybe venni. Az időfaktor fontos, azaz a lehető legrövidebb időn belül kórházba kell juttatni a beteget. Az első órák számítanak igazán a betegség kimenetele szempontjából.

Az ischaemiás stroke kezelése az elzáródás eltávolításával és az agy véráramlásának helyreállításával történik. A vérzéses stroke-ban kevesebb beavatkozási lehetőség van. Ha lehetséges, akkor a vérzés forrásának (pl. aneurizma) megszüntetését célozzák.

Az agy vérellátásának megszakadása esetén a leginkább érintett agysejtek rövid időn belül elhalnak, míg a “széli zónákban” csak a működészavar dominál. A kezelés célja az elhalt terület csökkentése, minimalizálása.

Sajnos a stroke-os betegek mindössze néhány százaléka érkezik időben a megfelelő felszereléssel ellátott kórházba. Sajnos perceken múlik az,  hogy milyen maradandó károsodások alakulnak ki.

Szerencsés esetben az agy helyreállítja vagy mérsékli a stroke által okozott károkat. Azok az agysejtek, amelyek nem haltak el, idővel újra működhetnek. Néha az agy másik régiója átveszi a stroke által károsodott terület egyes funkcióit. A stroke túlélők néha váratlan funkcióvisszatérésről számolnak be, amelyeket nem lehet megmagyarázni.

Kezelési eredmények

·        A stroke túlélők 10%-a szinte teljes tünetmentesen gyógyul

·        25%-nál enyhe, a mindennapokat nem vagy minimálisan nehezítő károsodások maradnak

·        40%-nál olyan károsodások maradnak vissza, amelyek bizonyos feladatokhoz külső segítség igénybevételét teszik szükségessé

·        10% önállátásra képtelenné válik, mások általi, tartós gondozására van szükségük

·        15% röviddel a stroke után meghal

Rehabilitáció

Amint az intenzív kezelés hatására elmúlt a közvetlen életveszély és az általános állapotot stabilizálták, azonnal meg kell kezdeni a rehabilitációt! A rehabilitációs szakembereknek stroke után akár két nappal meg kell kezdeniük a kezelést. Meg kell tanítaniuk, hogy a kórházból való távozás után hogyan kell folytatni, mit és miért kell gyakorolni, fejleszteni.

A rehabilitáció célja az, hogy visszaállítsa vagy legalább javítsa a sztroke által károsított funkciókat, hogy a túlélő a lehető legnagyobb mértékben független maradjon. A legnehezebb a beteg motiválása, mivel a váratlan és súlyos képesség-veszteségek sokkolhatják, depresszióba fordíthatják  a beteget. Akarnia kell újtanulni az alapvető készségeket, amelyeket a stroke elvett – például beszéd, evés, ivás, öltözködés és járás képessége-, mert enélkül másoknak kiszolgáltatottá válik.

Sok feladat vár a családra is, mert gyakran a lakásban átalakításokat kell végezni, hogy a stroke után megváltozott képességekhez igazítsák a lakást. Kapaszkodók, rámpák beszerelése, speciális edények, evőeszközök, kerekesszék, betegemelő, stb. beszerzése lehet szükséges. A tárgyi szükségletek mindenkinél eltérők lehetnek, így az egyéni állapotnak megfelelően kell megvalósítani.

Otthoni orvostechnológia a rehabilitációban

A stroke-t elszenvedők többségénél a mozgás képessége valamilyen mértékben elveszik. Van akinél csak meggyengülnek az izmok, mert az idegi impulzusok nem jutnak megfelelően az izomhoz. Van akinél a mozgáskoordináció problémás, például a kanál szájba emelése szinte kivitelezhetetlen. A nem használt izmok gyorsan elveszítik erejüket és tömegüket (izomsorvadás), amit meg kell akadályozni.  Sztroke esetén a érintett izmok spastikussá (merevvé) válnak, ami tovább nehezíti a mozgást, kooordinációt.

A sérült idegeket “újra kell tanítani”, ami a mozdulat kivitelezésének ismétlésével lehetséges. Kezdetben a beteg hiába akarja megemelni a bénult kezét. Az ideg-izom kapcsolat sérülése miatt mozdulat nem látható, ezért nem tudja, hogy mit is kellene tennie, hogyan kell helyesen végrehajtani a mozdulatot. Számukra nyújtanak fantasztikus segítséget a biofeedback készülékek. Akkor is érzékelik az idegi impulzust, amikor az izomban nem történik összehúzódás és visszajelzést küldenek arról, hogy a helyes idegi “utasítás” elindult. Például a kijelzőn egy diagram vagy változó intenzitású hangjelzés mutatja, hogy jól végezte-e a mozdulatot. A magasabb érték jobb kivitelezést jelez, azaz a beteg pontosan tudja, hogyan hajtotta végre a gyakorlatot. A készülék által nyújtott visszacsatolással végzett ismétlés segíti, hogy az ideg-izom közötti kapcsolat helyreálljon és a mozdulat ismét megfelelő erővel és koordinációval végrehajtható legyen. Ilyen biofeedback készülék például a SineBravo készülék.

Ennél hatékonyabbak a kombinált biofeedback + izomstimulátor készülékek. Ezek nemcsak visszajelzést biztosítanak, hanem amikor észlelik az agy által az izomhoz küldött jelzést, izomstimulációs impulzust adnak a kezelt izomra, ami összehúzódik és segíti a kívánt mozdulat létrejöttét. Ez a kettős megerősítés gyorsítja a rehabilitációt és egyben az izmok erejének megtartását, javítását is biztosítja. Ilyen készülék a DuoBravo biofeedback+EMS készülék.

A technológia -és ebben az orvostechnológiai is benne van- elképesztő ütemben fejlődik! A mai korszerű gépek olyan hasznos segítséget jelentenek a kezelésben, ami még pár évvel ezelőtt sem volt elképzelhető! Korábban a stroke által okozott bénulás szinte mindig maradandó fogyatékossághoz vezetett. Ma már nem kell feladni a reményt, mert a technológia hatékony segítséget nyújt a rehabilitációban. És nagyon nem mindegy, hogy az önellátás képessége helyreállítható-e vagy egy olyan egyszerű tevékenység, mint evés vagy ivás segítséget igényel-e!

Érdemes tehát egy készüléket beszerezni és a rehabilitációs gyakorlatokat otthon (is) kitartóan folytatni.

 Még egyszer egy nagy jó cikk és szînes rajzok, képek a stroke-ról. Az Afázia Egyesület a vîrus ellenére online gyógyítja az agyi sérülés következtében afáziás betegek beszédét.

EGYÉB KATEGÓRIA

STROKE-ról érthetően

2020.01.20. / No Comments

Neurológus szakorvos, Dr. Magyari Ágota összegzése a STROKE-ról érthetően, laikus olvasóknak.

 

A stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott, az érintett agyterület diszfunkciójával járó, hirtelen kialakuló tünetegyüttes. A stroke, közismertebb nevén a szélütés, a harmadik leggyakoribb halálok a világon. A betegek számára jelentős mozgáskorlátozottsággal, szociális izolációval jár, emellett jelentős társadalmi és szociális terhet jelent. Évente több tízezren kerülnek kórházba hazánkban stroke tüneteivel és a betegek kb. egyharmada hal meg a betegség következtében, de a túlélők jelentős része is tartós mozgáskorlátozottsággal éli tovább az életét.

Internet stroke center – Elzáródásos stroke

 

A betegség kialakulásának mechanizmusában alapvetően két csoportot különböztetünk meg.

“Iszkémiás” stroke esetén  az agyszövet károsodását az agy adott területének vérátáramlási zavara és a következményes oxigénhiány okozza.  A jelenség alapja az érrendszert érintő érelmeszesedés, mely az  agyat ellátó erek kritikus szűkületét okozhatja,  a meszes erek falán lerakódó meszes plakkok lesodródva teljesen el is zárhatják a vér útját. Vérrögök keletkezhetnek bizonyos szívbetegségek következményként – leggyakrabban pitvarfibrilláció, szívbillenytű betetgségek – , melyek a véráramlásba kerülve szintén akadályozhatják a normál agyi vérkeringést. Az érszűkület vagy érelzáródás következménye az agyszövet oxigénhiánya, mely ha tartósan fennáll, az idegsejtek végérvényes pusztulásához vezet. Az esetek háromnegyedében iszkémiás mechanizmus áll a stroke hátterében.

Internet stroke center – Elzáródásos stroke

“Vérzéses” stroke akkor jön létre, mikor az agyat tápláló egyik artéria megreped, az érpályából kilépő vér közvetlenül károsítja az idegszövetet. Nagy méretű vérzés esetén a vér a megnöveli a koponyán belüli nyomást, mely összenyomhat egyéb agyterületeket, károsíthatja azok vérellátását. A vérzéses stroke hátterében leggyakrabban magasvérnyomás és az érelmeszesedés által károsodott erek szakadása, illetve a fokozott véralvadási állapottal járó betegségek (pl: mélyvénás thrombosis, pitvarfibrilláció, szívbillentyű betegségek) kezelésre használt véralvadásgátló gyógyszerek nem megfelelő alkalmazása áll.

CDC. gov – Stroke típusai

TIA vs. STROKE

Normális körülmények között az emberi agy száz grammján 50 ml vér áramlik át percenként. Ha ez a vérmennyiség tartósan 8-10 ml/ perc alá esik, az agysejtek elpusztulnak. Jelenleg érvényes definíció szerint, 24 órán át fennálló neurológiai tünetek esetén beszélünk STROKE-ról. Amennyiben a neurológiai tünetek 24 órán belül megszűnnek, TIA-ról vagy tranziens iszkémiás attakról beszélünk. A TIA fontos alarmírozó állapot, a STROKE “előszobája”, mert előre jelzi a STROKE bekövetkezésének lehetőségét, az agyi véráramlás sérülékenységét.

 

Milyen tünetekkel járhat a STROKE/TIA?

A féloldali végtaggyengeség, esetleg a végtagok teljes bénulása, végtagokon jelentkező zsibbadás, az arcon hirtelen kialakuló aszimmetria, beszédképtelenség vagy a beszéd megértésének zavara, átmeneti látásvesztés, kettős látás,  szédülés, hirtelen kialakuló nyelési nehezítettség, eszméletvesztés mind megjelenhetnek, mint a stroke tünetei.

 

AKUT Szakasz

 

Kockázati tényezők:

Bár maga stroke hirtelen kialakuló kórállapot, kialakulása hosszú évek kóros elváltozásainak a következménye. A stroke-ra hajlamosító tényezők közül a legfontosabb a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavara következtében kialakuló emelkedett vérzsírszint, az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód. A felsorolt tényezők mind az érrendszer idő előtti károsodásához, az érelmeszesedés korai kialakulásához vezetnek.

Diagnózis:

A fent említett tünetek esetén a legfontosabb, hogy az érintett egyén minél előbb kórházba, lehetőleg “stroke központba”  kerüljön, mert a stroke sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában Ezekben a központokban a stroke ellátásért felelős csapat (sürgősségi-, neurológus és radiológus szakorvos, stroke ellátásában gyakorlott ápolók) fogadja a beteget. A fizikális vizsgálat és a neurológiai státusz rögzítését követően részletes laborvizsgálat, majd  koponya CT vizsgálat készül, melynek segítségével eldönthető, hogy vérzéses vagy iszkémiás stroke-kal állunk-e szemben. A két típus elkülönítése azért is fontos, mert terápiájuk alapvetően különbözik.

 

Terápia:

A stroke kezelése versenyfutás az idővel, hiszen minden egyes perccel növekszik az érintett agyterület nagysága, és ezáltal a tünetek súlyossága. “Minden perc számít”, mert a jelenlegi nemzetközi tanulmányok szerint a tünetek kezdetétől számítva csupán három óra- az úgynevezett “időablak”- áll rendelkezésre a vérrög feloldására egy speciális készítménnyel. Válogatott esetekben (fiatal beteg, a koponya CT vizsgálat során pontosan lokalizálni tudjuk a vérrög helyzetét) sor kerülhet a vérrög katéteres eltávolítására is.

Vérzéses stroke esetén a legfontosabb a vérnyomás normalizálása, a koponyaűri nyomás gyógyszeres-, súlyos esetben idegsebészeti beavatkozással történő csökkentése.

A stroke akut ellátását követően nagyon fontos a kialakulásához vezető társbetegségek további kivizsgálása, szekunder prevenciós terápia beállítása (pl: trhombocytaaggregatio gátló kezelés, véralavadásgátló kezelés).

Stroke Alliance for Europe – Trombektómia

A stroke megelőzése:

A stroke primer prevenciójának lényege, hogy megelőzzük azokat a betegségeket, melyek rizikótényezőt jelentenek, illetve ha a betegségek már kialakultak, lényeges ezek megfelelő kezelése és rendszeres ellenőrzése. A stroke legfontosabb “elkerülhető” rizikótényezői közé tartozik a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, túlzott munkahelyi – és pszichés megterhelés. Rendszeres testmozgással, a dohányzás elhagyásával nagyon sokat tehetünk a stroke megelőzésében.

A szekunder prevenció legfontosabb elemei a kockázati tényezők részletes feltérképezése és azok adekvát kezelése. Stroke kialakulását követően a legalapvetőbb a vizsgálatok: részletes laborvizsgálat, 24 órás EKG és ABPM vizsgálat, nyaki ér UH vizsgálat, szív UH vizsgálat. Rendszeresen ellenőrizni kell a vérnyomást és a vércukor értékeket. Nyaki ér UH vizsgálat során kimutatott nyaki verőér szűkület esetén, amennyiben a szűkület a 70 %-ot meghaladja, a beteget érsebészhez kell irányítani, 70 %-ot el nem érő szűkület esetén évente kontroll vizsgálat javasolt.

 

Rehabilitáció:

A stroke-on átesett beteg rehabilitációja több szakma együttműködését igényli, és  már a betegség első percétől el kell, hogy kezdődjön.  A társbetegségek kezelésén túl fontos, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott beteg megfelelő thrombosis elleni védelemben, megfelelő táplálásban(gyakran nasogastricus szondán keresztül) és folyadékpótlásban részesüljön. A felfekvés elkerülése céljából a stabil állapotú beteg kezdetben passzív-, majd aktív gyógytornájának elkezdése kulcsfontosságú. A stroke következtében kialakuló mozgáskorlátozottság, kiszolgáltatottság, kommunikációs képtelenség gyakran jár úgynevezett “post stroke depresszióval”, melyen megfelelő pszichés támogatással, ingerekben gazdag környezet megteremtésével, súlyos esetben antidepresszáns beállításával segíthetünk. Az akut állapot stabilizálását követően a beteg rehabilitációja, társadalmi reintegrációja speciális rehabilitációs intézetekben történik.

Dr.Orto – Rehab

A kórház elhagyását követően a beteg kontrollja történhet a háziorvos által, vagy ideggyógyászati szakrendelőben. Ilyenkor szükséges ellenőrizni a beteg állapotát, neurológiai státuszát,   vérnyomását,  vércukorszintjét, koleszterinszintjét. Nyaki verőér szűkület esetén legalább évente kontroll vizsgálat ajánlott. Amennyiben a stroke hátterében szívbetegség áll, a beteg rendszerese kardiológiai kontrollja is szükséges.

 

A cikket írta: Dr. Magyari Ágota neurológus szakorvos, Uzsoki Utcai Kórház

Médiatár:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Borítókép: Human memory