Krezinger Szonja: Logopédia: gondokkal küzd a felnőtt ellátás

Logopédia: gondokkal küzd a felnőtt ellátás

Sikeres szakmai és felnőtt élethez segíthet hozzá a tiszta beszéd – ma erre is felhívják figyelmünket a logopédusok.

A gyermekek utánozzák azt, amit a logopédus csinál

Ma van a Logopédia Európai Napja: ez a tizedik év, amelyben a szakembereket tömörítő európai szervezet, az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága tevékenységét népszerűsíti. Idén március hatodikán a specifikus nyelvi zavarokra – a neurológiai és beszédszervi anomáliákhoz, érzékszervi károsodáshoz nem köthető, toldalékolási és fonológiai hibákat, akadozó beszédet eredményező állapotra –, a nyelvfejlődésre, az olvasásra és az írásra hívják fel a figyelmet.
A magyar rendezvényeken több logopédiai szervezet tart nyílt napot, ezeken felméréseken vehetnek részt az érdeklődők, illetve betekintést nyerhetnek logopédiai foglalkozásokba is.

Főleg a közoktatásban dolgoznak

A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének vezetője, Fehérné Kovács Zsuzsanna szerint Európában körülbelül hetvenezer, Magyarországon pedig kétezer logopédus dolgozik. Ezt azt jelenti, hogy ötezer lakosra jut egy szakember.
– Ők a közoktatásban és az egészségügyi ellátórendszerben támogatják azokat, akiknek valamilyen beszélt vagy írott nyelvi, fonációs akadályozottságuk van – hangzott el az európai nap sajtótájékoztatóján. Az arányok azonban meglehetősen egyenlőtlenek: a szakemberek körülbelül 95 százaléka van jelen a közoktatásban.

Karriert vághat ketté

A felnőttellátásnak nincs törvényi szabályzása, ennek következményeképp kevesen részesülnek ellátásban, és azok száma sem ismert, akik erre rászorulnának.
Becslések szerint akár a teljes népesség húsz százalékát is érinthetik a gyermekkorból hozott beszédzavarok. Pedig – amint arra a szakemberek már régen felhívták a figyelmet – a sikeres szakmai karrier és felnőtt élet elengedhetetlen alapkövetelménye a hatékony kommunikáció, ebben pedig akadályozhatnak a logopédiai problémák.
A felnőttellátás kétféle problémával is küzd: egyrészt a visszamaradott beszédzavarokkal küszködők sincsenek mind tudatában annak, hogy a logopédia nemcsak a raccsoló kisgyerekeket, hanem őket is várja, másrészt pedig azok sem jutnak hozzá az ellátáshoz, akik nagyon súlyos helyzetbe kerülnek.
– A pöszeség – ami egy gyermeknél még kedves – vagy a dadogás sokféle szakmából kizárja a felnőtteket  – mondja Krasznárné Erdős Felícia logopédus.

Az afázia megoldatlan probléma

82.000 gyermeket láttak el a közoktatásban dolgozó logopédusok a 2010–2011-es tanévben.
A felnőttek logopédiai problémái közt nemcsak a gyermekkori zavarok szerepelnek, hanem a baleset, agydaganat vagy stroke következtében kialakult afáziás állapot is. Az afázia az organikus agyi sérülések következtében létrejövő beszédzavarok gyűjtőneve – ez derült égből villámcsapásként éri a betegeket.
– Hozzánk egyre több beteg érkezik, nekik semmi esélyük nincs rajtunk kívül. A kórházból kikerülve senki nem tudja, mit kell csinálni azzal, aki nem tud beszélni – teszi hozzá Dallos Zsuzsanna, aki maga is érintett, stroke-ja után újra tanult beszélni. Az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete vezetőjeként sorstársain segít.

Tízezrek kezeletlenül

Krasznárné Erdő Felícia, az egyesület munkatársa szerint rejtély, hogy miért, de a stroke-osztályon ritkán van logopédus, és az sem fordul elő elég gyakran, hogy az onnan távozó beteget szakemberhez irányítsák.
– Az afáziás beteg gyógyulása fél évtől három évig is terjedhet, nem a kórházi tartózkodás ideje alatt oldódik meg ez a probléma – teszi hozzá. Ambuláns ellátás nincsen, a család pedig saját erejéből képtelen megoldani a helyzetet, hiába hiszik azt, hogy ahogyan a kisgyermeket is családja tanítja meg beszélni, úgy az afáziással is elérhetők eredmények.
Az egyesület öt éve működik, jelenleg olyan helyiségekben, amelyeket egy magánszemélytől kaptak, és amelyeknek rezsijét önerőből kell fizetniük. Pályázatok mellett jelképes, havi kétezer forintos hozzájárulást kérnek a betegektől.
Öt év alatt közel kétszáz beteggel foglalkoztak, de évente tízezer embert érint az afázia stroke következtében, ehhez jönnek a balesetes és daganatos esetek: az érintettek száma magas, és évről évre nő. Az egyesület kapacitásánál fogva heti két, legfeljebb három foglalkozáson tudja fogadni az érintetteket, akiknek életminőségében már ez is hatalmas javulást képes előidézni.

A gyermekellátás minőségi

A felnőttellátás megoldatlan problémái mellett ugyanakkor a gyermekellátás terén nagy lépéseket tett meg hazánk: a hetvenes évektől egyre több szakember dolgozik hazánkban, ráadásul a mennyiségi növekedés nem ment a minőség rovására. A játékos-zenés módszerekkel dolgozó Fővárosi Beszédjavító Intézetben súlyos, ritka kórképpel rendelkező gyerekeket látnak el már 119 éve.
– Minél koraibb a felismerés, annál gyorsabban érkezhet a segítség, és jobb eredményeket lehet elérni. A hozzánk fordulók nagy részénél a beszédzavar tanulási zavarral párosul, ezért fontos, hogy alapos állapotfelmérés után kezdjük meg a terápiát – mondja Mosányi Emőke, az intézet igazgatója.
A beszédjavítóban állapotfelméréssel és mintaórákkal is várják az érdeklődőket, legyen szó érintettekről vagy szülőkről, akik gyermekük fejlesztésének érdekében szeretnének tájékozódni. Az ingyenes szűrések a későbbiekben is elérhetők.
A nyelvfejlődés szakaszai
Ha a gyermek háromévesen még nem beszél, szakemberhez kell fordulni – ezt megelőzően a következő fázisokon esik át a kisgyermek nyelvfejlődése. A beszédfejlődés egyedi, így a fázisok iránymutató jellegűek, nagyfokú eltérés jelezhet problémát.
• Az első két hétben sír, kiáltozik, ezzel még elégedetlenségét fejezi ki, három hónapostól féléves koráig azonban már gőgicsélni is kezd, a nyugodt hangoktól felderül, „válaszol” a felnőttnek.
• Félévestől egyéves korig gagyog, egyre nagyobb szerepet kap kommunikációjában az utánzás, képes kifejezni, ha kérni akar valamit, de a képzett hangok még nem emlékeztetnek anyanyelvére.
• Egy-másfél évesen már megjegyez egyes szavakat, a hangok emlékeztetnek anyanyelvére is.
• Másfél-két évesen 20–200 szót egyszerű mondatokban használ, a sok hiba azonban megengedett.
Krezinger Szonja
Fotók: Kálló Péter