Egy új kutatás azt mutatja, hogy hétköznap még túlélhetünk egy agyi érkatasztrófát, hétvégén azonban borúsak a kilátásaink. A tanulmány szerint azok a stroke-ot szenvedett betegek, akiket a hétvégén vesznek fel a kórházba, még Kanadában is nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a hétköznap felvett páciensek, függetlenül az elszenvedett stroke súlyosságától.
"Ellenőrizni akartuk, hogy a hétköznapokkal történő összehasonlításban a stroke súlyossága a hétvégén indokolja-e a hétvégi alacsonyabb túlélési arányt. Kutatásunk azt mutatja, hogy a stroke súlyossága nem feltétlenül magyarázza ezt az eltérést" - nyilatkozta Moira K. Kapral, a Torontói Egyetem kutatója.
A kutatók 20657 akut agyi érkatasztrófát szenvedett beteg adatait elemezték 11 ontariói stroke-központban. Csak a személy első agyi érkatasztrófáját vették figyelembe a vizsgálat során. Az eredmények azt mutatták, hogy hét nappal a stroke után a hétvégén felvett betegek esetében 8,1 százalék volt a halálozás esélye, míg a hét közben felvettek esetében ez az arány 7,0 százalék volt. Az eredmények az egyéb tényezők, így az életkor, a nem, a stroke súlyossága, más betegségek vagy vérrögoldó gyógyszerek alkalmazásának figyelembevételekor sem változtak.
"Nem a stroke az egyetlen olyan betegség, melynek esetében az alacsonyabb túlélési arány összefüggésben áll a hétvégi kórházi felvétellel. Az arányokban kimutatható eltérés mögött a kórházi személyzet, a szakorvosok és beavatkozások korlátozott elérhetősége állhat" - tette hozzá Kapral.
A kutatás ugyanakkor nem mutatott ki különbséget a stroke-ellátás minőségében a hétvége és a hétköznapok között, beleértve az agyi képalkotó vizsgálatokat és a felvételi időt is.
A tanulmány eredményei az American Academy of Neurology folyóiratban olvashatók.
Forrás: Medipress hírszolgálat
Animáció: HáziPatika.com
Megjegyzés: Engem is szombaton délben 3 óráig nem vitt el a mentő, pedig a belváros közepében lakom!
2010. november 20., szombat
HáziPatika 2008.09.22
Az agyvérzésen átesett betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza olyan agyi károsodás, melynek következtében az érintettek beszédkészsége erősen korlátozódik. Az afáziások nem vagy csak nagy nehézségek árán tudják megfogalmazni, leírni gondolataikat. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem gondolkodnának ugyanúgy, ahogy a teljesen egészségesek, csupán megosztani nem tudják mondandójukat úgy, mint az agyvérzés előtt - hangzott el az Afázia Egyesület szeptember 18-i első orvos-beteg-találkozóján, ahol áttekintették a jelenlegi helyzetet is.
Magyarországon is több ezer afáziás él. A becslések szerint csak Budapesten mintegy hatezren küzdenek magukban, hogy újratanuljanak kommunikálni. Pedig az afázia szakavatott logopédiai segítséggel gyógyítható, a beszédképesség jól fejleszthető, ami lehetővé tenné az újbóli munkába állást is.
Dallos Zsuzsanna, aki négy és fél évvel ezelőtt maga is átesett stroke-on, és ezért a szavanként kellett újra megtanulnia beszélni, most azért küzd, hogy betegtársai tudomást szerezzenek problémájuk gyökeréről, és megfelelő segítséghez jussanak. Ezért hozta létre immár két éve az Afázia Egyesületet, amely az újrabeszélő betegek egymásra találását és minél teljeskörűbb rehabilitációját hivatott szolgálni.
Az egyesület alapítója elmondta; nagy örömére szolgált, hogy sokan eljöttek a találkozóra, főként a betegek és a kezelést végző logopédusok közül. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy a kétszáz meghívott háziorvos és stroke-szaktekintély közül senki nem vett részt az eseményen.
Dallos Zsuzsanna szinte véletlenül talált rá arra a logopédusra, akitől megtudta, hogy baját afáziának hívják, és van rá segítség. Ma már újra tökéletesen beszél, és sajnálatosnak tartja, hogy a hivatalos egészségügyi ellátásban senki nem tekinti feladatának az afáziások és családjaik megfelelő tájékoztatását és rehabilitációját.
Az Afázia Egyesületről, programjaikról, valamint a rehabilitációs lehetőségekről további információt lehet találni a betegszervezet honlapján: http://www.aphasie.hu/
Máriáss Márta
Az agyvérzésen átesett betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza olyan agyi károsodás, melynek következtében az érintettek beszédkészsége erősen korlátozódik. Az afáziások nem vagy csak nagy nehézségek árán tudják megfogalmazni, leírni gondolataikat. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem gondolkodnának ugyanúgy, ahogy a teljesen egészségesek, csupán megosztani nem tudják mondandójukat úgy, mint az agyvérzés előtt - hangzott el az Afázia Egyesület szeptember 18-i első orvos-beteg-találkozóján, ahol áttekintették a jelenlegi helyzetet is.
Magyarországon is több ezer afáziás él. A becslések szerint csak Budapesten mintegy hatezren küzdenek magukban, hogy újratanuljanak kommunikálni. Pedig az afázia szakavatott logopédiai segítséggel gyógyítható, a beszédképesség jól fejleszthető, ami lehetővé tenné az újbóli munkába állást is.
Dallos Zsuzsanna, aki négy és fél évvel ezelőtt maga is átesett stroke-on, és ezért a szavanként kellett újra megtanulnia beszélni, most azért küzd, hogy betegtársai tudomást szerezzenek problémájuk gyökeréről, és megfelelő segítséghez jussanak. Ezért hozta létre immár két éve az Afázia Egyesületet, amely az újrabeszélő betegek egymásra találását és minél teljeskörűbb rehabilitációját hivatott szolgálni.
Az egyesület alapítója elmondta; nagy örömére szolgált, hogy sokan eljöttek a találkozóra, főként a betegek és a kezelést végző logopédusok közül. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy a kétszáz meghívott háziorvos és stroke-szaktekintély közül senki nem vett részt az eseményen.
Dallos Zsuzsanna szinte véletlenül talált rá arra a logopédusra, akitől megtudta, hogy baját afáziának hívják, és van rá segítség. Ma már újra tökéletesen beszél, és sajnálatosnak tartja, hogy a hivatalos egészségügyi ellátásban senki nem tekinti feladatának az afáziások és családjaik megfelelő tájékoztatását és rehabilitációját.
Az Afázia Egyesületről, programjaikról, valamint a rehabilitációs lehetőségekről további információt lehet találni a betegszervezet honlapján: http://www.aphasie.hu/
Máriáss Márta
Dallos Zsuzsanna 53 évesen lett a stroke áldozata.
Mi vár azokra, akiktől az agyvérzés elvette beszédkészségüket? Fognak-e tudni beszélni? Elképzelhető, hiszen sokakat meg lehet tanítani újra. Kérdés azonban, elérhető-e számukra a segítség, amíg nem késő...
A mesébe illő történet és a realitás
A stroke-betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza a beszédkészség korlátozódásával járó agyi károsodás vagy afázia, azaz idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar. Nem csak agyi érrendszeri katasztrófa nyomán alakulhat ki, egyéb baleset, koponyasérülés következménye is lehet. A beteg intelligenciája érintetlen, de beszédértési, illetve -kivitelezési képessége, olvasás és írástudása elromlik, vagy elvész.
Dallos Zsuzsanna 53 évesen lett a stroke áldozata. Miután beszédkészsége is sérült, szavanként kellett újra tanulnia magyarul. Története - legalábbis első hallásra - akár egy jól végződő hollywoodi típusú film alapjául is szolgálhatna, melyben valaki egy reménytelennek látszó helyzetből áll talpra. Ma azon fáradozik, hogy minél több betegtársához eljuttassa a kezelések, a logopédiai terápia hírét. Jelenleg ugyanis az a jellemző, hogy az orvosok nem is javasolják ezt a kezelést, így feltehetőleg a több ezer érintett stroke-os betegnek csak töredéke jut ellátáshoz.
Fogságra ítélt gondolatok - az afáziás beszéd
Az egykor néma, de meggyógyult betegektől tudjuk, mit élnek át, amikor a kórházi ágyon kiderül, képtelenek megszólalni, nem tudnak úgy beszélni, mint azelőtt, amikor a család és a barátok szembesülnek a gondolattal, hogy a szeretett beteg talán sohasem lesz a régi, nem lehet majd vele úgy beszélgetni, ahogy megszokták. Sok beteg úgy érzi, hogy ott vannak a fejében a gondolatok, tudja, mit akar mondani, csak éppen nem jön a szó a nyelvére. Mintha egy süket szobában lenne, ahonnan nem megy ki hang, s akik körülötte vannak, azt hiszik, hogy a szobában lévő nem értelmes többé. Pedig ez nem így van. Később talán javul a helyzet, a beteg megszólal, de a hozzátartozók nem tudják leplezni csalódásukat, mert a mondanivaló sokszor értelmetlen. Hogyan képzeljük el az afáziás beszédet, az afáziás ember viselkedését?
Ahány beteg, annyiféle lehet a sérülés, és a beszédzavar, de azért vannak az afáziás beszédre jellemző jegyek - magyarázza Dr. Szabó Edina, logopédus terepeuta, a budapesti Aphasia Centrum munkatársa. - A beszéd nem folyékony, lassabb, szaggatottabb a normálisnál. A beszélő nem találja a szavakat, mondanivalója fura nyelvtani szabálytalanságokkal tűzdelt: szavak, szótagok, igék maradnak ki a mondatokból, nem a megfelelő szót használja, vagy oda nem illő, felcserélt toldalékokkal álló szót alkalmaz (parafázia). A beszéd felsorolásszerű vagy egy-egy szónál megakad, fölösleges szóismétléseket tartalmaz (perszeveráció).
Emellett a megértésben is vannak zavarok. Az afáziás ember az állapot súlyosságtól függően egyszerű utasításokat, mondatokat sem ért meg, máskor csak a bonyolultabb, több elemű állítások megértése okoz gondot. Általában az írás és olvasás is nehézségekbe ütközik. Ehhez mozgásszervrendszeri problémák járulnak: bénulások, izomegyensúly-zavarok, izomtónus változások, egyensúly problémák, helyzetváltoztatási és testkép-zavarok léphetnek fel.
Mit várhatunk a kezeléstől?
Általában öt éven belül szükséges a kezelés elkezdése, és minél később kerül hozzánk a beteg, annál kevésbé van esélye - folytatja Szabó Edina. Dallos Zsuzsanna példája ritka, az eredmény attól is függ, milyen típusú a sérülés. Volt olyan betegünk, akinek szótalálási nehézségei voltak, és ez érződött a beszédén. Nem értette az összetett instrukciókat sem. Öt hét után mégis olyan eredményeket sikerült felmutatni, hogy ismerőse, amikor meghallotta, felkiáltott: "Úristen, Anna beszél!". A súlyos vagy kevésbé súlyos esetekben látványos lehet a javulás, egészen gördülékennyé válik a kommunikáció.
Egy olyan afáziásnál, aki egyáltalán nem beszél, vagy csak automatizmusokat mond - "Igen.", "Nem.", "Nem tudom."- általában komoly beszédértési zavarok is vannak, azaz a bonyolultabb vagy kétértelmű instrukciókat már nem érti. Velük a többi ember felé történő nyitásban lehet elérni eredményt, hogy ne zárkózzon el, ne féljen emberek között lenni, legyen irányukban valamiféle kommunikáció. Közben egyre több spontán szó is megjelenik a betegnél, és nonverbális eszközökkel is egyre jobban meg tudja értetni magát.
Ahol a segítség megtalálható
A budapesti Szent István Kórházban működő Aphasia Centrum Magyarország egyik első olyan intézménye, amely az idegi eredetű kommunikációs károsodást komplex terápiás módszerrel kezeli. A centrumban orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, konduktorok dolgoznak. A központot a szervezett afázia-kezelés hiánya hívta életre. A stroke rehabilitációja ugyanis csak neurológiai akut osztályon, fekvőbeteg-ellátás keretében működik.
Amennyiben a betegnek mozgásszervi problémája van, mozgásszervi- vagy neuro-rehabilitációs osztályra kerülve jó esetben találkozhat logopédussal. Az Országos Egészségpénztár finanszírozza is az akut ellátást, ami heti 4, 6 vagy 8 órát jelent. Sajnos nem naponta, pedig az afáziásoknak erre volna szüksége. Ha viszont a betegnek "csak" beszédproblémája - afáziája vagy dizarthriája (beszédkivitelezési zavara) - van, általában sem fekvő-, sem járóbeteg-ellátás keretében nem kap kezelést. A kérdés újra felmerül, amikor a stroke-beteget hazabocsátják a kórházból. Tud járni, lényegében önellátó, de mi lesz ezután? Beszélni nem tud, s a kezelésnek hivatalosan vége.
Anyanyelvtanulás nyelvkönyvből...
Az Aphasia Centrum pont azoknak és akkor tud segíteni, amikor a kórházi kezelés befejeződött. A centrum nagy kincs lehet az afáziások számára. Léte a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett pályázatnak köszönhető. Ez adott lehetőséget egy járóbetegek számára megalkotott, komplex rehabilitációs program kidolgozására, melyben az afáziások kommunikációs terápiát, logopédiai foglalkozást, hallás és olvasás utáni megértést fejlesztő, továbbá nyelvtani gyakorlatokat és társalgást is tartalmazó terápiát kapnak. A nyelvi terápia, vagyis a beszéd újratanulása a magyarul tanuló külföldieket oktató nyelvtanárok módszerével, a Debreceni Egyetem magyar nyelvkönyvével zajlik. Emellett fontos a pszichológiai blokk, melynek keretében a páciensek rövid távú memóriafejlesztést, traumafeldolgozó tréninget, drámapedagógiai foglalkozásokat kaphatnak.
A nyelvi fejlesztés és pszichés támogatás mellett a kezelés harmadik pillére a mozgásterápia, ami egyéni és csoportos gyógytornát és relaxációs gyakorlatokat foglal magába. A jól bevált amerikai és kanadai módszerek magyar nyelvre történő adaptációjával készült rehabilitációs modell lényege és hatékonyságának kulcsa, hogy minden lényeges területre kiterjed, és igen intenzíven, nagy heti óraszámban zajlik.
Az Aphasia Centrum betegei közül sokan újra munkába álltak, egyvalaki ráadásul saját szakmájába került vissza. Egy másik hölgy eredetileg titkárnő volt, és egy fénymásoló szalonban helyezkedett el, két beteg pedig pályaválasztási és munkavállalási szaktanácsadó javaslatára átképzésen vesz részt. Bizony nagy szó, ha valaki e hosszú és súlyos betegség után képes erre.
Amíg a pénz beszél, a beteg hallgat
Hasznos címek:
Afázia - Az Újrabeszélők Egyesülete: http://www.aphasie.hu
az afáziával foglalkozó logopédusok adatbázisa a Démoszthenész Egyesület honlapján: http://demoszthenesz.hu/adatbazis
Aphasia Centrum: http://www.aphasiacentrum.hu
A sikerek ellenére nagy gond a kezelés finanszírozása. Az Aphasia Centrum 10-15 fős szakembergárdájának munkáját, a hetente két alkalommal tartott foglalkozásokat 2008 májusáig tudták a pályázati pénzből finanszírozni. Bár továbbra is megvizsgálják a hozzájuk fordulókat, és a megfelelő szakemberrel elkezdik a fejlesztést, kérdés, mi lesz a betegekkel. Jelenleg összesen ketten vannak, akik meg tudják fizetni a terápiát. A hatékonyabb csoportos foglalkozásokra résztvevők híján nincs mód, ezért csak egyéni terápiák folynak, de a lehetőség adott. A logopédiai foglalkozást a betegek szakorvosi papír ellenében vehetik igénybe összesen kétszer 14 órában. Ez a beszéd újratanulásához többnyire kevés, de fontos, hogy legalább időben elkezdjék a tanulást.
További lehetőség, ha valamelyik logopédust is foglalkoztató otthonápolási szolgálat köt szerződést az OEP-pel logopédiai ellátásra. Ebben az esetben a limitált óraszám és a szigorú elszámolási szabályok nehezítik meg az ellátást. Feltéve, ha a logopédus számla ellenében 1500-1800 Ft óradíjért elvállalja az utazást, a felkészülést és a tanítást - tudtuk meg Krasznárné Erdős Felíciától, aki logopédusként régóta foglalkozik afáziásokkal. A magán egészségpénztáron keresztül a betegek sokkal kedvezőbben juthatnának hozzá a szükséges logopédiai foglalkozásokhoz, sajnos azonban kevés rászorulónak adott ez a lehetőség, pedig sokszor keresőképes fiatal munkavállalókat ér stroke, akiknél nagyon fontos volna, hogy újból munkába állhassanak. A rokonok, barátok ebben sokat segíthetnek. Addig is, míg reményeink szerint mód nyílik, hogy napi 5-6 órában tanulhassanak újra beszélni, írni és olvasni az afáziások, nem szabad őket magukra hagynunk.
A mesébe illő történet és a realitás
A stroke-betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza a beszédkészség korlátozódásával járó agyi károsodás vagy afázia, azaz idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar. Nem csak agyi érrendszeri katasztrófa nyomán alakulhat ki, egyéb baleset, koponyasérülés következménye is lehet. A beteg intelligenciája érintetlen, de beszédértési, illetve -kivitelezési képessége, olvasás és írástudása elromlik, vagy elvész.
Dallos Zsuzsanna 53 évesen lett a stroke áldozata. Miután beszédkészsége is sérült, szavanként kellett újra tanulnia magyarul. Története - legalábbis első hallásra - akár egy jól végződő hollywoodi típusú film alapjául is szolgálhatna, melyben valaki egy reménytelennek látszó helyzetből áll talpra. Ma azon fáradozik, hogy minél több betegtársához eljuttassa a kezelések, a logopédiai terápia hírét. Jelenleg ugyanis az a jellemző, hogy az orvosok nem is javasolják ezt a kezelést, így feltehetőleg a több ezer érintett stroke-os betegnek csak töredéke jut ellátáshoz.
Fogságra ítélt gondolatok - az afáziás beszéd
Az egykor néma, de meggyógyult betegektől tudjuk, mit élnek át, amikor a kórházi ágyon kiderül, képtelenek megszólalni, nem tudnak úgy beszélni, mint azelőtt, amikor a család és a barátok szembesülnek a gondolattal, hogy a szeretett beteg talán sohasem lesz a régi, nem lehet majd vele úgy beszélgetni, ahogy megszokták. Sok beteg úgy érzi, hogy ott vannak a fejében a gondolatok, tudja, mit akar mondani, csak éppen nem jön a szó a nyelvére. Mintha egy süket szobában lenne, ahonnan nem megy ki hang, s akik körülötte vannak, azt hiszik, hogy a szobában lévő nem értelmes többé. Pedig ez nem így van. Később talán javul a helyzet, a beteg megszólal, de a hozzátartozók nem tudják leplezni csalódásukat, mert a mondanivaló sokszor értelmetlen. Hogyan képzeljük el az afáziás beszédet, az afáziás ember viselkedését?
Ahány beteg, annyiféle lehet a sérülés, és a beszédzavar, de azért vannak az afáziás beszédre jellemző jegyek - magyarázza Dr. Szabó Edina, logopédus terepeuta, a budapesti Aphasia Centrum munkatársa. - A beszéd nem folyékony, lassabb, szaggatottabb a normálisnál. A beszélő nem találja a szavakat, mondanivalója fura nyelvtani szabálytalanságokkal tűzdelt: szavak, szótagok, igék maradnak ki a mondatokból, nem a megfelelő szót használja, vagy oda nem illő, felcserélt toldalékokkal álló szót alkalmaz (parafázia). A beszéd felsorolásszerű vagy egy-egy szónál megakad, fölösleges szóismétléseket tartalmaz (perszeveráció).
Emellett a megértésben is vannak zavarok. Az afáziás ember az állapot súlyosságtól függően egyszerű utasításokat, mondatokat sem ért meg, máskor csak a bonyolultabb, több elemű állítások megértése okoz gondot. Általában az írás és olvasás is nehézségekbe ütközik. Ehhez mozgásszervrendszeri problémák járulnak: bénulások, izomegyensúly-zavarok, izomtónus változások, egyensúly problémák, helyzetváltoztatási és testkép-zavarok léphetnek fel.
Mit várhatunk a kezeléstől?
Általában öt éven belül szükséges a kezelés elkezdése, és minél később kerül hozzánk a beteg, annál kevésbé van esélye - folytatja Szabó Edina. Dallos Zsuzsanna példája ritka, az eredmény attól is függ, milyen típusú a sérülés. Volt olyan betegünk, akinek szótalálási nehézségei voltak, és ez érződött a beszédén. Nem értette az összetett instrukciókat sem. Öt hét után mégis olyan eredményeket sikerült felmutatni, hogy ismerőse, amikor meghallotta, felkiáltott: "Úristen, Anna beszél!". A súlyos vagy kevésbé súlyos esetekben látványos lehet a javulás, egészen gördülékennyé válik a kommunikáció.
Egy olyan afáziásnál, aki egyáltalán nem beszél, vagy csak automatizmusokat mond - "Igen.", "Nem.", "Nem tudom."- általában komoly beszédértési zavarok is vannak, azaz a bonyolultabb vagy kétértelmű instrukciókat már nem érti. Velük a többi ember felé történő nyitásban lehet elérni eredményt, hogy ne zárkózzon el, ne féljen emberek között lenni, legyen irányukban valamiféle kommunikáció. Közben egyre több spontán szó is megjelenik a betegnél, és nonverbális eszközökkel is egyre jobban meg tudja értetni magát.
Ahol a segítség megtalálható
A budapesti Szent István Kórházban működő Aphasia Centrum Magyarország egyik első olyan intézménye, amely az idegi eredetű kommunikációs károsodást komplex terápiás módszerrel kezeli. A centrumban orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, konduktorok dolgoznak. A központot a szervezett afázia-kezelés hiánya hívta életre. A stroke rehabilitációja ugyanis csak neurológiai akut osztályon, fekvőbeteg-ellátás keretében működik.
Amennyiben a betegnek mozgásszervi problémája van, mozgásszervi- vagy neuro-rehabilitációs osztályra kerülve jó esetben találkozhat logopédussal. Az Országos Egészségpénztár finanszírozza is az akut ellátást, ami heti 4, 6 vagy 8 órát jelent. Sajnos nem naponta, pedig az afáziásoknak erre volna szüksége. Ha viszont a betegnek "csak" beszédproblémája - afáziája vagy dizarthriája (beszédkivitelezési zavara) - van, általában sem fekvő-, sem járóbeteg-ellátás keretében nem kap kezelést. A kérdés újra felmerül, amikor a stroke-beteget hazabocsátják a kórházból. Tud járni, lényegében önellátó, de mi lesz ezután? Beszélni nem tud, s a kezelésnek hivatalosan vége.
Anyanyelvtanulás nyelvkönyvből...
Az Aphasia Centrum pont azoknak és akkor tud segíteni, amikor a kórházi kezelés befejeződött. A centrum nagy kincs lehet az afáziások számára. Léte a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett pályázatnak köszönhető. Ez adott lehetőséget egy járóbetegek számára megalkotott, komplex rehabilitációs program kidolgozására, melyben az afáziások kommunikációs terápiát, logopédiai foglalkozást, hallás és olvasás utáni megértést fejlesztő, továbbá nyelvtani gyakorlatokat és társalgást is tartalmazó terápiát kapnak. A nyelvi terápia, vagyis a beszéd újratanulása a magyarul tanuló külföldieket oktató nyelvtanárok módszerével, a Debreceni Egyetem magyar nyelvkönyvével zajlik. Emellett fontos a pszichológiai blokk, melynek keretében a páciensek rövid távú memóriafejlesztést, traumafeldolgozó tréninget, drámapedagógiai foglalkozásokat kaphatnak.
A nyelvi fejlesztés és pszichés támogatás mellett a kezelés harmadik pillére a mozgásterápia, ami egyéni és csoportos gyógytornát és relaxációs gyakorlatokat foglal magába. A jól bevált amerikai és kanadai módszerek magyar nyelvre történő adaptációjával készült rehabilitációs modell lényege és hatékonyságának kulcsa, hogy minden lényeges területre kiterjed, és igen intenzíven, nagy heti óraszámban zajlik.
Az Aphasia Centrum betegei közül sokan újra munkába álltak, egyvalaki ráadásul saját szakmájába került vissza. Egy másik hölgy eredetileg titkárnő volt, és egy fénymásoló szalonban helyezkedett el, két beteg pedig pályaválasztási és munkavállalási szaktanácsadó javaslatára átképzésen vesz részt. Bizony nagy szó, ha valaki e hosszú és súlyos betegség után képes erre.
Amíg a pénz beszél, a beteg hallgat
Hasznos címek:
Afázia - Az Újrabeszélők Egyesülete: http://www.aphasie.hu
az afáziával foglalkozó logopédusok adatbázisa a Démoszthenész Egyesület honlapján: http://demoszthenesz.hu/adatbazis
Aphasia Centrum: http://www.aphasiacentrum.hu
A sikerek ellenére nagy gond a kezelés finanszírozása. Az Aphasia Centrum 10-15 fős szakembergárdájának munkáját, a hetente két alkalommal tartott foglalkozásokat 2008 májusáig tudták a pályázati pénzből finanszírozni. Bár továbbra is megvizsgálják a hozzájuk fordulókat, és a megfelelő szakemberrel elkezdik a fejlesztést, kérdés, mi lesz a betegekkel. Jelenleg összesen ketten vannak, akik meg tudják fizetni a terápiát. A hatékonyabb csoportos foglalkozásokra résztvevők híján nincs mód, ezért csak egyéni terápiák folynak, de a lehetőség adott. A logopédiai foglalkozást a betegek szakorvosi papír ellenében vehetik igénybe összesen kétszer 14 órában. Ez a beszéd újratanulásához többnyire kevés, de fontos, hogy legalább időben elkezdjék a tanulást.
További lehetőség, ha valamelyik logopédust is foglalkoztató otthonápolási szolgálat köt szerződést az OEP-pel logopédiai ellátásra. Ebben az esetben a limitált óraszám és a szigorú elszámolási szabályok nehezítik meg az ellátást. Feltéve, ha a logopédus számla ellenében 1500-1800 Ft óradíjért elvállalja az utazást, a felkészülést és a tanítást - tudtuk meg Krasznárné Erdős Felíciától, aki logopédusként régóta foglalkozik afáziásokkal. A magán egészségpénztáron keresztül a betegek sokkal kedvezőbben juthatnának hozzá a szükséges logopédiai foglalkozásokhoz, sajnos azonban kevés rászorulónak adott ez a lehetőség, pedig sokszor keresőképes fiatal munkavállalókat ér stroke, akiknél nagyon fontos volna, hogy újból munkába állhassanak. A rokonok, barátok ebben sokat segíthetnek. Addig is, míg reményeink szerint mód nyílik, hogy napi 5-6 órában tanulhassanak újra beszélni, írni és olvasni az afáziások, nem szabad őket magukra hagynunk.
2010. október 25., hétfő
Mentették az életeket
Gerecs István őrnagy, felesége Andrea három éve afáziás. Azóta is kapcsolatban vagyunk, Andrea minden évben üdvözlő lapot küld az Afázia Egyesületnek és olvassa az egyesület eseményeit.
Az Afázia Egyesületnek nagyon kevés pénze van, és nagyon sok a beteg. Hogy mégis működik, az annak köszönhető, hogy az elnyert pályázatok mindegyikénél betartotta a határidőket és a feltételeket. Azt is tudni kell, hogy a pályázatoknál az összegeket nem lehet másra felhasználni, mint amit előírtak, így ebben nem tudunk segíteni.
Kedves István, kedves Andrea!
Kérlek benneteket, azért írjatok és mondjátok meg, hogy a Gerecs családért mit tehetünk,
Sok szeretettel, Zsuzsa
Mentették az életeket
Ajka - Ők voltak az első szemtanúk. Az elsők, akik szembenéztek a vörösiszappal, amiről akkor még nem is tudták, micsoda. Csak tették a dolgukat, mondják. Mentették mások életét. Újra és újra a maró iszapba gázoltak ha kellett, hogy időseket, gyerekeket menekítsenek ki a gyilkos áradatból.
Az Ajkai Rendőrkapitányságon gyűlnek össze azok a rendőrök, akik október 4-én, a kolontári zagytározóból kizúduló lúgos vörösiszappal elsőként vették fel a harcot: Gerecs István őrnagy, Horváth János főtörzsőrmester, Süveges Róbert százados, Jaksics Tamás zászlós, Rozmán Gergely főtörzsőrmester, Somogyi Tamás törzszászlós és Preininger István főtörzszászlós. Két héttel a történtek után még mindig a katasztrófa hatása alatt állnak, s azt mondják, nem is egyhamar felejtik el.
A látványt, amint a kiömlő iszap rázúdul Kolontárra, majd negyedórával később Devecserre. Házakat dönt fel, 30 tonnás munkagépet sodor magával, habot vetve, tajtékozva nyel el mindent, ami útjába kerül. A hangja olyan, mint a vízesésé, mondja egyikük. Majdnem mind megsérültek, de nem ezt bánják, hanem azt, hogy nem mentettek meg mindenkit. Hogy voltak áldozatok. És nem az iszap marása volt a legrosszabb, hanem a tehetetlenség: az óráknak tűnő első kritikus időszakban ugyanis kevés volt az eszköz, kevés volt az ember a mentéshez.
Horváth János és Gerecs István Ajkáról Devecserre tartott azon a napon, a déli órákban. Kolontár határában látták meg a vörösiszap-tengert, amit jeleztek az ügyeletre. Horváth János úgy emlékszik, rögtön érezte, hogy itt nagy baj lesz.
- Már úgy adtam le a vészjelzést, hogy ez súlyos helyzet, emberek fognak meghalni. Felhívtam az apósomat is Devecserben, hogy meneküljenek és értesítsenek, akit tudnak. Iszonyú ereje volt az áradatnak, ami a Torna-patakon felfelé folyt, nyomta vissza a vizet. Percek alatt Devecserben volt Kolontárról. Akik a rádión hallgattak, el sem tudták képzelni, mi történt, én még a protokollt sem tudtam betartani, csak ordítottam.
A két rendőr, miután látták, hogy Kolontáron nem sok hasznukat veszik, Devecserbe sietett, ahol rövid idő alatt már nagyobb tömeg gyűlt össze és kezdett lincshangulat kialakulni, mivel kezdetben nem voltak gépek, amivel menteni lehetett. Az embereket erővel kellett visszatartani, hogy ne menjenek rokonaik után az iszapba. Akkor már ismerték a hatását. János egy ismerősével a Leiertől hozott egy 30 tonnás munkagépet, annak a kanalában állva mentették, akit tudtak. Ezek a képek bejárták az országot. Nem gondolkodtak, nem mérlegeltek, nem fontolgattak, végezték a munkájukat: családokat húztak ki egymás után a beszakadt tetőkön, embereket szedtek le a villanypóznákról, a falakról, néhol csak egy kezet láttunk kikandikálni, de benn rekedt az egész család, nagypapástul.
Közben megérkeztek a társak, de még mindig kevesen voltak, s a nagy gépeken kívül semmivel nem lehetett az iszapban közlekedni. Az embereket akkora sokk érte, hogy sokan bénultan figyelték az eseményeket, képtelenül arra, hogy egy lépést tegyenek a saját érdekükben, idézik fel a rendőrök.
- Olyan is volt, aki addig nem volt hajlandó elhagyni a házát, amíg az iszap el nem lepte - meséli Rozmán Gergely. Másoknak könyörögni kellett, hogy jöjjenek, inkább meghalnak, mondták, de nem hagyják el a házukat. Sok idős, magatehetetlen embert, mozgássérültet kellett lehetetlen körülmények között biztonságba helyezni.
Kolontárt időközben teljesen ellepte az ár, emberéleteket is követelt. A Juhász-család legkisebb gyermekét, Angyalkát is magával vitte: az édesanyja karjából ragadta el az áradat. Az asszony a két legkisebbel volt otthon, amikor az iszap rájuk törte az ajtót. A háromévest fel tudta tenni az ágyra, az egyévest már nem. Dórikát Somogyi Tamás segített kivinni a házból.
- Hallottuk, hogy emberek kiabálnak. Egy traktoros, Fuchs Zsolt jött arra, a járművére kapaszkodva közelítettünk a család felé. egyébként a nagymamáját kereste sikertelenül. Később megtalálták a holttestét. Amikor a Juhász-házhoz értünk, az apa kiabált, hogy a kislányát mentsük, a másikat elvitte az ár, ezt ne hagyjuk. Nem számít semmi, csak a gyereket mentsük, hajtogatta. A tetőt bontották meg, ott akarták kiadni a gyereket, de a létra, amit Fuchs úr hozott, eltört, ő meg belezuhant az iszapba. Valahogy felszínre jött, felmászott a létrán, én meg utána indultam, de elcsúsztam, hónaljig én is belemerültem a masszába. Végül lehoztuk a meztelen, takaróba csavart gyereket, kértem a kolléganőmet, hívjon mentőt. Levettem a nadrágomat, bakancsot, mert nagyon mart már az anyag, mosakodni nem tudtunk. Ekkor láttam, jön egy ember az áradatban. Visszarántottam a ruhát, kihoztam őt is. Aztán gatyára vetkőztem.
Vártuk a mentőt, de nem jött, hát elindultunk a traktorral a 8-as út felé, ott találkoztunk velük. Végül helikopterrel szállították el a kislányt. A szemét összemarta a lúg, a retinája teljesen eltűnt, szürke folt látszott a helyén. De hallom, jobban van és mégsem vakult meg. Ennek nagyon örülök.
Somogyi Tamás tűzoltókkal ment vissza Ajkára, ahol lemosakodott végre, de addigra a bőrét a lágy részeken nagyon kimarta a lúg. Mégis visszaöltözött és indult a helyszínre. Már nem mentett tovább, utakat biztosított és csak éjfél körül váltották le. Akkor ment kórházba, ahol ellátták sérüléseit.
Horváth János nem sérült meg, őt és társait, amint átitatta őket az iszap, a tűzoltók az erős vízsugárral lemosták. Társai mind szereztek sérüléseket, de Gerecs István szerint elismerés illeti azokat a helyi vállalkozókat is, akik gondolkodás nélkül a mentéshez átadták többmilliós gépeiket. A Devecseri Rendőrőrs minden tagja kivette a részét a mentésből, akár szolgálatban volt, akár nem - emlékszik vissza a tragikus nap történéseire a parancsnok.
A nappali órákban sikerült az embereket biztonságos helyre vinni, összegzi Gerecs István. Sötétedésre már az ország minden részéből érkeztek a veszély helyzet elhárítására a katasztrófavédelem, a rendőrség és a honvédség egységei. De az első életmentők ők voltak.
A mentésben részt vett rendőrök többsége idén már az árvizet is megjárta az ország másik felében, látták a kiömlő patakok pusztítását, s azt mondják, össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Egyetértenek: a kolontári baleset a durvább. Érdekes, hogy Nógrádból egy nyugdíjas és aktív rendőrökből verbuválódott önkéntes csapat jött ide menteni - jegyzik meg az ajkai rendőrök, akik a zagytározóból kizúduló lúgos vörösiszappal elsőként vették fel a harcot.
Az Afázia Egyesületnek nagyon kevés pénze van, és nagyon sok a beteg. Hogy mégis működik, az annak köszönhető, hogy az elnyert pályázatok mindegyikénél betartotta a határidőket és a feltételeket. Azt is tudni kell, hogy a pályázatoknál az összegeket nem lehet másra felhasználni, mint amit előírtak, így ebben nem tudunk segíteni.
Kedves István, kedves Andrea!
Kérlek benneteket, azért írjatok és mondjátok meg, hogy a Gerecs családért mit tehetünk,
Sok szeretettel, Zsuzsa
Mentették az életeket
Ajka - Ők voltak az első szemtanúk. Az elsők, akik szembenéztek a vörösiszappal, amiről akkor még nem is tudták, micsoda. Csak tették a dolgukat, mondják. Mentették mások életét. Újra és újra a maró iszapba gázoltak ha kellett, hogy időseket, gyerekeket menekítsenek ki a gyilkos áradatból.
Az Ajkai Rendőrkapitányságon gyűlnek össze azok a rendőrök, akik október 4-én, a kolontári zagytározóból kizúduló lúgos vörösiszappal elsőként vették fel a harcot: Gerecs István őrnagy, Horváth János főtörzsőrmester, Süveges Róbert százados, Jaksics Tamás zászlós, Rozmán Gergely főtörzsőrmester, Somogyi Tamás törzszászlós és Preininger István főtörzszászlós. Két héttel a történtek után még mindig a katasztrófa hatása alatt állnak, s azt mondják, nem is egyhamar felejtik el.
A látványt, amint a kiömlő iszap rázúdul Kolontárra, majd negyedórával később Devecserre. Házakat dönt fel, 30 tonnás munkagépet sodor magával, habot vetve, tajtékozva nyel el mindent, ami útjába kerül. A hangja olyan, mint a vízesésé, mondja egyikük. Majdnem mind megsérültek, de nem ezt bánják, hanem azt, hogy nem mentettek meg mindenkit. Hogy voltak áldozatok. És nem az iszap marása volt a legrosszabb, hanem a tehetetlenség: az óráknak tűnő első kritikus időszakban ugyanis kevés volt az eszköz, kevés volt az ember a mentéshez.
Horváth János és Gerecs István Ajkáról Devecserre tartott azon a napon, a déli órákban. Kolontár határában látták meg a vörösiszap-tengert, amit jeleztek az ügyeletre. Horváth János úgy emlékszik, rögtön érezte, hogy itt nagy baj lesz.
- Már úgy adtam le a vészjelzést, hogy ez súlyos helyzet, emberek fognak meghalni. Felhívtam az apósomat is Devecserben, hogy meneküljenek és értesítsenek, akit tudnak. Iszonyú ereje volt az áradatnak, ami a Torna-patakon felfelé folyt, nyomta vissza a vizet. Percek alatt Devecserben volt Kolontárról. Akik a rádión hallgattak, el sem tudták képzelni, mi történt, én még a protokollt sem tudtam betartani, csak ordítottam.
A két rendőr, miután látták, hogy Kolontáron nem sok hasznukat veszik, Devecserbe sietett, ahol rövid idő alatt már nagyobb tömeg gyűlt össze és kezdett lincshangulat kialakulni, mivel kezdetben nem voltak gépek, amivel menteni lehetett. Az embereket erővel kellett visszatartani, hogy ne menjenek rokonaik után az iszapba. Akkor már ismerték a hatását. János egy ismerősével a Leiertől hozott egy 30 tonnás munkagépet, annak a kanalában állva mentették, akit tudtak. Ezek a képek bejárták az országot. Nem gondolkodtak, nem mérlegeltek, nem fontolgattak, végezték a munkájukat: családokat húztak ki egymás után a beszakadt tetőkön, embereket szedtek le a villanypóznákról, a falakról, néhol csak egy kezet láttunk kikandikálni, de benn rekedt az egész család, nagypapástul.
Közben megérkeztek a társak, de még mindig kevesen voltak, s a nagy gépeken kívül semmivel nem lehetett az iszapban közlekedni. Az embereket akkora sokk érte, hogy sokan bénultan figyelték az eseményeket, képtelenül arra, hogy egy lépést tegyenek a saját érdekükben, idézik fel a rendőrök.
- Olyan is volt, aki addig nem volt hajlandó elhagyni a házát, amíg az iszap el nem lepte - meséli Rozmán Gergely. Másoknak könyörögni kellett, hogy jöjjenek, inkább meghalnak, mondták, de nem hagyják el a házukat. Sok idős, magatehetetlen embert, mozgássérültet kellett lehetetlen körülmények között biztonságba helyezni.
Kolontárt időközben teljesen ellepte az ár, emberéleteket is követelt. A Juhász-család legkisebb gyermekét, Angyalkát is magával vitte: az édesanyja karjából ragadta el az áradat. Az asszony a két legkisebbel volt otthon, amikor az iszap rájuk törte az ajtót. A háromévest fel tudta tenni az ágyra, az egyévest már nem. Dórikát Somogyi Tamás segített kivinni a házból.
- Hallottuk, hogy emberek kiabálnak. Egy traktoros, Fuchs Zsolt jött arra, a járművére kapaszkodva közelítettünk a család felé. egyébként a nagymamáját kereste sikertelenül. Később megtalálták a holttestét. Amikor a Juhász-házhoz értünk, az apa kiabált, hogy a kislányát mentsük, a másikat elvitte az ár, ezt ne hagyjuk. Nem számít semmi, csak a gyereket mentsük, hajtogatta. A tetőt bontották meg, ott akarták kiadni a gyereket, de a létra, amit Fuchs úr hozott, eltört, ő meg belezuhant az iszapba. Valahogy felszínre jött, felmászott a létrán, én meg utána indultam, de elcsúsztam, hónaljig én is belemerültem a masszába. Végül lehoztuk a meztelen, takaróba csavart gyereket, kértem a kolléganőmet, hívjon mentőt. Levettem a nadrágomat, bakancsot, mert nagyon mart már az anyag, mosakodni nem tudtunk. Ekkor láttam, jön egy ember az áradatban. Visszarántottam a ruhát, kihoztam őt is. Aztán gatyára vetkőztem.
Vártuk a mentőt, de nem jött, hát elindultunk a traktorral a 8-as út felé, ott találkoztunk velük. Végül helikopterrel szállították el a kislányt. A szemét összemarta a lúg, a retinája teljesen eltűnt, szürke folt látszott a helyén. De hallom, jobban van és mégsem vakult meg. Ennek nagyon örülök.
Somogyi Tamás tűzoltókkal ment vissza Ajkára, ahol lemosakodott végre, de addigra a bőrét a lágy részeken nagyon kimarta a lúg. Mégis visszaöltözött és indult a helyszínre. Már nem mentett tovább, utakat biztosított és csak éjfél körül váltották le. Akkor ment kórházba, ahol ellátták sérüléseit.
Horváth János nem sérült meg, őt és társait, amint átitatta őket az iszap, a tűzoltók az erős vízsugárral lemosták. Társai mind szereztek sérüléseket, de Gerecs István szerint elismerés illeti azokat a helyi vállalkozókat is, akik gondolkodás nélkül a mentéshez átadták többmilliós gépeiket. A Devecseri Rendőrőrs minden tagja kivette a részét a mentésből, akár szolgálatban volt, akár nem - emlékszik vissza a tragikus nap történéseire a parancsnok.
A nappali órákban sikerült az embereket biztonságos helyre vinni, összegzi Gerecs István. Sötétedésre már az ország minden részéből érkeztek a veszély helyzet elhárítására a katasztrófavédelem, a rendőrség és a honvédség egységei. De az első életmentők ők voltak.
A mentésben részt vett rendőrök többsége idén már az árvizet is megjárta az ország másik felében, látták a kiömlő patakok pusztítását, s azt mondják, össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Egyetértenek: a kolontári baleset a durvább. Érdekes, hogy Nógrádból egy nyugdíjas és aktív rendőrökből verbuválódott önkéntes csapat jött ide menteni - jegyzik meg az ajkai rendőrök, akik a zagytározóból kizúduló lúgos vörösiszappal elsőként vették fel a harcot.
2010. október 23., szombat
Szkafander és pillangó
Könyv címe: Szkafander és pillangó
Szerző: Jean-Dominique Bauby
Fordító: V. Deák Éva
ISBN kód: 978-963-530-813-2
Bolti ár: 2000 Ft
Internetes ár: 1700 Ft
Ismertető: Jean-Dominique Bauby, a francia Elle magazin főszerkesztője, életének negyvenharmadik évében egy agyvérzést követően mély kómába zuhant, és mire magához tért, csak a bal szemét tudta mozgatni.
Ez a fél szem kötötte össze a külvilággal, embertársaival, az élettel. Egy pislantás jelentette az igent, kettő a nemet. Látogatói felmondták az ábécét, s egy pislantás megállította őket a megfelelő betűnél. Így alakultak ki a szavak, a mondatok, így tudott társalogni, levelezni. Így írta ezt a könyvet is. Délelőttönként agyába véste a szöveg aznapi adagját, melyet délután a szemével lediktált. Az elkészült oldalt még ki is javította.
A Szkafander és pillangó fölényesen ironikus, mégis szívszorító jelentés egy olyan világról, amelyben a test nem mozdul, csak a szellem csapong szabadon.
Jean-Dominique Bauby tíz nappal könyve megjelentése után meghalt.
140 oldal
keménytáblás
Szerző: Jean-Dominique Bauby
Fordító: V. Deák Éva
ISBN kód: 978-963-530-813-2
Bolti ár: 2000 Ft
Internetes ár: 1700 Ft
Ismertető: Jean-Dominique Bauby, a francia Elle magazin főszerkesztője, életének negyvenharmadik évében egy agyvérzést követően mély kómába zuhant, és mire magához tért, csak a bal szemét tudta mozgatni.
Ez a fél szem kötötte össze a külvilággal, embertársaival, az élettel. Egy pislantás jelentette az igent, kettő a nemet. Látogatói felmondták az ábécét, s egy pislantás megállította őket a megfelelő betűnél. Így alakultak ki a szavak, a mondatok, így tudott társalogni, levelezni. Így írta ezt a könyvet is. Délelőttönként agyába véste a szöveg aznapi adagját, melyet délután a szemével lediktált. Az elkészült oldalt még ki is javította.
A Szkafander és pillangó fölényesen ironikus, mégis szívszorító jelentés egy olyan világról, amelyben a test nem mozdul, csak a szellem csapong szabadon.
Jean-Dominique Bauby tíz nappal könyve megjelentése után meghalt.
140 oldal
keménytáblás
2010. október 11., hétfő
2010. szeptember 30., csütörtök
Stroke - Összefoglalás 2004-ből
A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Nevezik még agylágyulásnak, agyvérzésnek is annak ellenére, hogy csupán minden ötödik stroke-os betegnél van szó konkrétan agyvérzésről. A betegség leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba.
Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívből elszabaduló vérrög, de lehet a nyaki vagy a koponyán belüli erek szűkülete is. Ennek alapján a stroke-nak alapvetően két típusát különböztethetjük meg: az ún. ischaemiás – azaz vérhiányos – és a vérzéses stroke-ot.
1. Vérhiányos stroke – agyi infarktus
A stroke-nak ezt a típusát vérrög okozza, amely útját állja a véráramlásnak, így a vér nem jut el a megfelelő agyterülethez. Az összes stroke-eset 83%-át ez a típus teszi ki. Kialakulását előidézheti az agy egyik verőerében kialakuló vérrög (trombózis), vagy olyan vérrög is, amely a test valamely más részén alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba (embólia), ahol elzár egy kisebb eret, és kialakul a stroke.
2. Vérzéses stroke – agyvérzés
A stroke másik formája a vérzéses stroke, amely akkor alakul ki, ha az agyban vagy az agy körül megreped egy ér, és vér szivárog az agyba/agyra. Az agyvérzés bekövetkezése azon emberek esetében a legvalószínűbb, akik érelmeszesedéstől és magas vérnyomástól egyaránt szenvednek.
Figyelmeztet a TIA! (Tranziens Ischaemiás Attak)
Az összes stroke-eset mintegy harmadát egy vagy több - ministroke - előzi meg, melyet TIA-nak, magyarul átmeneti agyi vérellátási zavarnak nevezünk. Ezek a rohamok napokkal, hetekkel, vagy hónapokkal a stroke előtt jelentkezhetnek. Jellemzőjük, hogy a tünetek gyorsan alakulnak ki, rendszerint néhány percig vagy pár óráig tartanak, majd 24 órás tünetmentesség következik. Mivel a TIA ideiglenes jellegű, s a szervezet gyorsan visszaáll a rendes működésre, könnyen figyelmen kívül hagyják, vagy azt gondolják, hogy minden rendben van. Ez azonban nagyon veszélyes dolog, mert a kiváltó ok továbbra is fennáll, ezért gyakran egy sokkal komolyabb és súlyosabb stroke figyelmeztető jele lehet. Azonnali ellátásra van szükség!
A tartós rokkantság leggyakoribb oka
A stroke nem ritkán előforduló különleges kórkép, sajnos népbetegségnek számít. A halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el a szív-érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek után. Magyarországon évente kb. 40 ezer új beteget érint, akik közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül életét veszti. Ugyancsak elszomorító, hogy a szélütésen átesett betegek közül a túlélők fele a következő öt évben hal meg ismétlődő agyi érkatasztrófa következtében.
A stroke azért is nagyon veszélyes, mert sokszor villámcsapásszerűen sújt le az egyébként egészségesnek tűnő emberekre. Az agyi érkatasztrófák tragédiája nemcsak a halálesetekben rejlik, hanem abban is, hogy ez a betegségcsoport okoz a leggyakrabban tartós rokkantságot. Míg például egy szívinfarktuson átesett beteg nem szorul mások segítségére, addig az agyi érkatasztrófa esetében az érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad, s a legelemibb életfunkcióknál is segítségre szorul. Az agyi vérkeringési zavarok jelentik a felnőttkorban kialakult maradandó fogyatékosságok leggyakoribb okát.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A stroke leginkább a magas vérnyomású embereket, a cukorbetegeket, a zsíranyagcsere-zavarral küszködőket és a dohányzókat sújtja. Különösen a magas vérnyomás veszélyes, ez jelenti a legnagyobb fenyegetettséget. Az életmóddal való szoros összefüggésre utal az a tény, hogy egyes rizikófaktorok gyakoribbak a magyar stroke-betegek körében, mint más országokban, és a rizikófaktorok halmozott előfordulása is a hazai, illetve általában a kelet-közép-európai lakosság rossz egészségi állapotára utal.
A stroke kialakulásában szerepet játszó számos tényező egy részén sajnos nem tudunk változtatni, mint a kor, a nem, és a családi kórelőzmény. A kockázati tényezők nagyobbik része azonban rajtunk múlik, hiszen ezek elkerülésével drasztikusan csökkenthető lenne a szélütések száma. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya, az egészségtelen étrend, illetve az elhízás, a kezeletlen magas vérnyomás és cukorbetegség mind befolyásolható kockázati tényezők. A helyes életmód mellett nagyon fontos a rendszeres vérnyomás-, vércukor- és vérzsírszint ellenőrzés. A kockázati tényezők halmozott előfordulása esetén további vizsgálatokra is szükség van, például a nyaki ütőerek ultrahangvizsgálata is elvégezhető.
Az egyik fő, és sajnos nem befolyásolható tényező az életkor. Az agyérbetegségek túlnyomórészt az öregkor betegségei, négyötödük 65 éves kor fölött következik be.
Ennek magyarázata, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar) és a gyakran ezek hátterében álló érszűkület, illetve érelmeszesedés az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. A férfiak esetében 40 éves kor fölött, a nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. A stroke-események abszolút számát tekintve 70 éves korig a férfiak túlsúlya tapasztalható, ezt követően a nők magasabb várható életkora miatt az ő oldalukra billen a mérleg.
Az általános tendenciák mellett azonban az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a stroke fiatal felnőtteknél, sőt akár csecsemőknél, kisgyermekeknél is előfordulhat. Szakemberek a 35 és 64 éves kor közötti stroke-halálozásokat elkerülhetőnek tartják. Ez azt jelenti tehát, hogy az aktív életkorban történt halálozások legnagyobb részének nem szabadna bekövetkeznie, ahogyan annak sem, hogy életük teljében lévő férfiak és családapák végleg lebénuljanak, elveszítsék munkaképességüket. Ez azért is figyelemre méltó, mert a hazai halálozási adatokat tekintve megállapítható ugyan, hogy az 1990-es évektől kezdve a korábbi évtizedekhez képest némi javulás következett be, de ez nem vonatkozott és nem vonatkozik a fiatal, illetve középkorú férfilakosságra. Ôket kell tehát a legjobban féltenünk.
A szélütés az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik
Ha az agy nem kap vért, az azt jelenti, hogy nem kap a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű oxigént. Az oxigénhiányt testünk minden sejtje nehezen viseli, de összes sejtünk közül az agyban lévő idegsejtek a legérzékenyebbek erre. Már néhány perces oxigénhiánytól visszafordíthatatlanul elpusztulnak, és ezzel az agy érintett területének működése megszűnik. Ennek pedig egyéb testi működésünk és életfunkcióink szempontjából is következményei vannak, hiszen az agy testünk minden egyes részének, illetve működésének központja. Az agy az idegi összeköttetés révén irányítja minden szervünk, sejtünk működését: légzésünket, emésztésünket, mozgásunkat, beszédünket ugyanúgy, mint gondolkodásunkat, érzelmeinket, cselekedeteinket.
Mivel minden testi működésünknek van egy behatárolható agyi központja, az adott agyi terület sérülése, működésének kiesése testünk azon részében is zavart okoz, amelyet a sérült agyi terület irányít. Ennek megfelelően az agy egyes részeiben a nem megfelelő vérellátás következtében bekövetkezett oxigénhiány mértékétől és annak időtartamától függően megszűnnek az agy és ezáltal a test bizonyos funkciói.
Így bekövetkezhet a test egyes részeinek bénulása, beszéd- vagy látászavarok, szédülés, a tájékozódási képesség, az emlékezőképesség elvesztése, sőt a legrosszabb esetben a szélütés kómához, halálhoz is vezethet. Az említett tünetek nagyon fontos információval szolgálhatnak a kezelőorvosnak, hiszen ezek alapján lényegesen könnyebb behatárolni az agy érintett részét és megállapítani azt, hogy vajon melyik ér záródhatott el.
Minden perc számít!
Érthető tehát, hogy a stroke bekövetkezésekor minden egyes perc számít, hiszen a késlekedés idegsejtjeink millióinak és ezzel együtt az érintett agyterületeknek az elhalásával járhat. Nem mindegy, hogy a tüneteket, még ha múló jellegűek is, komolyan vesszük vagy sem, mint ahogy az sem mindegy, hogy mikor kérünk segítséget. Ha a beteg időben megfelelő szakorvoshoz kerül, és megtörténnek a szükséges vizsgálatok, akkor van rá esély, hogy az agyi katasztrófát kiváltó ok megszüntethető, és a beteg maradéktalanul meggyógyul. Azonban minden perc késlekedés jelentősen rontja a beteg esélyeit. Az akut stroke-os beteget azonnal kórházba kell juttatni. A hozzátartozónak, amennyiben agyi értörténésre utaló jeleket észlel, haladéktalanul mentőt kell hívnia!
Amikor eldől a beteg további sorsa – az első órák a kórházban
A kórházon belül a páciens a kifejezetten stroke-betegek ellátására specializálódott osztályra kell, hogy kerüljön. A kezelés mindig egyénre szabott legyen, hiszen minden esetnek más és más a kórelőzménye. A stroke okának kezelése csak a tünetek jelentkezése utáni első 3 órában, az ún. terápiás időablakon belül lehetséges. Kizárólag a betegek gyors ellátása csökkentheti jelentősen a halálozást, illetve a maradandó károsodást okozó állapotok súlyosságát és számát. Mivel ma ez a szemlélet még nem működik megfelelően a gyakorlatban (a betegek nagy része a terápiás időablakon belül be sem érkezik a kórházba), rendkívül fontos, hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy a stroke azonnali beavatkozást igényel. A kórházban a betegnek mielőbbi gyógyszeres kezelésre van szüksége annak érdekében, hogy az agyi vérhiányos állapot vagy vérzés hatására létrejövő sejtkárosodást még időben mérsékelni tudják. Egyes esetekben a gyógyszeres illetve infúziós kezelés mellett műtétre is szükség van.
A korai rehabilitáció
Az azonnali életmentő beavatkozások mellett alapvetően fontos, hogy minél korábban, már a kórházban megkezdődjön a károsodott funkciók (pl. beszéd, mozgás, látás) helyreállítása és a későbbi szövődmények megelőzésére irányuló tevékenység, vagyis a rehabilitáció. A kórházi ágyon elkezdődő korai rehabilitáció azért is elengedhetetlen, mert nemcsak a beteget, hanem a családtagokat is felkészíti a beteg hazakerülését követően szükséges teendőkre. A későbbi rehabilitációs lehetőségeket is meghatározza az a szakasz, amely az akut ellátás idejére esik.
Felmérések is egyértelműen bizonyítják, hogy ahol adottak a korai rehabilitáció azonnali tárgyi és személyi feltételei, ott a betegek jóval gyorsabban és nagyobb mértékben nyerik vissza képességeiket a kommunikáció, a vizeletvisszatartás, a mozgásképesség területén. Jelentősen alacsonyabb például a mozgásképtelen betegek aránya azokon a kórházi osztályokon (stroke osztályok), ahol rendelkezésre állnak a rehabilitáció feltételei már az első percektől fogva.
Ha a beteg állapota stabil, a rehabilitáció a szükséges kivizsgálás és a gyógyszeres kezelés beállítását követően megkezdhető. A beteg állapotának, képességeinek pontos felmérése után (a kórházi gyakorlatban ez különböző pontozóskálák segítségével történik) kerül sor a rehabilitációs program összeállítására, amely az akut kezeléshez hasonlóan szintén egyénre szabott. Ebben a tevékenységben egy rehabilitációs munkaközösség különböző szakemberei vesznek részt, mint például ideggyógyász szakorvos, stroke-beteg ápolásában járatos nővér, gyógytornász, logopédus, pszichológus, szociális munkás.
A testnek mozognia kell
A korai rehabilitáció egyik legfontosabb eleme a beteg mozgatása. Nagyon ritkán van szükség egy-két napon túli mozdulatlanságra, sőt féloldali bénulás esetén a tartós mozdulatlanság mélyvénás trombózis veszélyével is járhat. Ezért még az eszméletlen betegnél is el lehet, és el is kell indítani a passzív rehabilitációt. A végtagok passzív mozgatása azt a célt szolgálja, hogy a lebénult végtagokban lévő nem használt izmokat rugalmasan tartva megelőzhetők legyenek az izomösszehúzódások. Emellett azonban a tornagyakorlatok segítenek az egyensúly fejlesztésében, az érintett izmok erősítésében, a mozgáskoordináció javításában, az ízületek teherbírásának fokozásában. A bénult oldalon az összes ízület átmozgatását naponta három-négy alkalommal is javasolt elvégezni. Ebben leginkább a gyógytornász, valamint a nővér van a beteg segítségére.
A gyógytornász először passzív mozgatást végez a betegnél. A következő lépcső az ún. aktív asszisztált mozgatás, amikor a páciens maga végzi az adott mozgást, de elegendő erő híján még némi rásegítéssel tornázik. A gyakorlatok során nem elegendő az egyszerű ízületátmozgatás, jóval összetettebb gyakorlatsorokat kell végezni. Az izomtónus-fokozódással fellépő izomgörcs lassú, egyenletes mozdulatokkal győzhető le. Ezért nagyon lényeges a gyakorlatokat végezni, sokszor ismételgetni.
A mozgás azért is rendkívül fontos, mert az állandó, mozdulatlan háton fekvés tüdőgyulladást okozhat, és az állandó nyomásnak kitett bőrfelületen felfekvéses sebek kialakulását idézheti elő. Ennek kivédéséhez szükség van a testhelyzetek gyakori változtatására, illetve olyan speciális párnák alkalmazására, amelyek a könyök, a gerinc, vagy a sarok alá helyezve megvédik a bőrt a kisebesedéstől. A mozgásszegény életmód sok esetben székrekedés kialakulását idézi elő, így ennek rendezésére is folyamatos gyógyszeres kezelésre lehet szükség.
Rehabilitáció az akut szakasz után, az otthoni ápolás
A kórházi kezelés után a beteg ápolása, a rehabilitáció folyamata a beteg otthonában folytatódik. A tartós késői rehabilitációs program célja az elért rehabilitációs szint megtartása, illetve annak továbbfejlesztése. A legjelentősebb javulás a stroke-ot követő első három hónapban várható. A rehabilitáció nem szünteti meg az idegrendszeri hiánytüneteket, de a központi idegrendszer megmaradt képességeit kihasználva a beteg teljesítménye jelentősen javulhat.
A betegnek sok időre és bátorításra van szüksége a fokozatos javuláshoz. Ezen az úton akkor tudjuk leginkább segíteni őt, ha türelmesek vagyunk, és a legkisebb javulás láttán is bátorítjuk, megdicsérjük. Soha semmit sem szabad erőltetni, amivel kapcsolatban a beteg úgy érzi, hogy még nem megy, viszont folyamatosan bátorítani kell arra, hogy amit már egyedül is el tud végezni, azt megcsinálja, és segítségünkkel próbálja azt továbbfejleszteni. Kezdetben még az is nehézséget okoz, hogy az ágyban felüljön, kitartással, türelemmel és segítséggel azonban nemsokára arra is képes lesz, hogy kiüljön a tolószékbe, majd járókerettel, végül bottal önállóan közlekedjen a lakásban.
A tanulás különböző fázisaiban azonban a különböző segédeszközök használatában is mindig segíteni kell a beteget, sohasem szabad magára hagyni! Nagyszerű segítség mind a betegek, mind hozzátartozóik részére az ergoterápia, amely különböző életszituációs tevékenységek begyakorlásával nagymértékben hozzájárul a mozgásfunkciók fejlesztéséhez, annak érdekében hogy a betegek a stroke-esemény után is a legteljesebb életet élhessék. Az ergoterápia speciális eszközök, tárgyak használatával segíti a beteget az egyes tevékenységek újratanulásában.
Nemcsak a testet, a lelket is ápolni kell
Stroke-esemény után a betegek nagy részénél fordul elő depresszió, amely egyúttal az egyik legjelentősebb és leggyakoribb probléma mind a beteg, mind a hozzátartozók számára. Még a legfüggetlenebb, leggyorsabban gyógyuló és leggondosabb ápolásban részesülő túlélők is nagymértékben veszélyeztetettek ebből a szempontból. Ez érthető, hiszen zavarba ejtőnek és kínosnak találják, hogy nagyon sok olyan tevékenységben, amelyet korábban önállóan végeztek, most mások segítségére szorulnak, pl. fürdés, étkezés, WC-használat, öltözködés, stb.
Az egyébként is gyakran kialakuló érzelmi problémákat, a bizonytalanság, kiszolgáltatottság érzését tovább fokozhatja a szellemi képességek hanyatlása, mint pl. a zavartság és az emlékezetkihagyás. A beszédjükben korlátozott betegek nehezen értetik meg magukat másokkal, súlyosabb esetekben ők maguk sem értik, hogy mit mondanak nekik. A beszéd újratanulása, az önkifejezési képességek korábbi szintre fejlesztése szintén hosszú távú feladat, melyben logopédus szakember nyújthat nagy segítséget már a kórházi kezelés alatt, de a későbbiek folyamán a beteg otthonában is.
Legközelebbi támasz a család és a háziorvos
Számos szakember segítségére és aktív munkájára van tehát szükség a stroke-on átesett beteg testi és lelki gyógyulásához. A segítők táborában is kiemelkedő helyet foglalnak el a családtagok és a beteget gondozó háziorvos.
A kórházból való kikerülés után a beteg családorvosi kezelés alá kerül. A családorvos az, aki a családtagokon kívül a beteg első számú gondozójává válik, aki a stroke-esemény előtt is ismerte a beteget, egészségi állapotát, életmódját, betegségeit, a beteg együttműködési hajlamát stb. Ezért a felépülés folyamatában is neki kell az első számú szakértő segítséget nyújtani azáltal is, hogy összehangolja a többi segítő: a család, a gyógytornász, pszichológus, a logopédus stb. munkáját. A háziorvos az, aki elsőként konzultál a beteg kórházi orvosával, felírja a szükséges gyógyszereket, ellenőrzi a gyógyszerszedést, figyelemmel kíséri a szükséges utóvizsgálatokat, a javulás ütemét. Emellett a kiváltó ok és a fennálló rizikótényezők ismeretében meghatározza és folyamatosan nyomon követi a beteg vérnyomás-, vércukor-, vérzsírszint-értékeinek alakulását. Vonatkozik ez a beteg egész életmódjára, a táplálkozásra, a testedzésre, illetve a káros szenvedélyekre (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) is.
A hozzátartozók szerepe felbecsülhetetlen a beteg gyógyulásért folytatott küzdelmében. Ugyanakkor nagyon sok esetben gondot is okoz, hogyan ápolják, gondozzák a beteget, mennyire hagyják őt önállóan tevékenykedni stb. A családtagok viselkedése, hangulata üzenet a beteg számára, amely elősegítheti gyorsabb gyógyulását, magányának oldódását, a reménytelenség érzésének csökkenését. Sokszor nehéz megtalálni az egyensúlyt a között, hogy egyrészt ösztönözzük a beteget az egyes tevékenységek önálló elvégzésére, másrészt ne érezze kényszerítésnek vagy túlzott követelésnek a felé irányuló kéréseket. A segítség nem azt jelenti, hogy mindent el kell végezni a beteg helyett. Ezzel kiszolgáltatottá tesszük őt, és nem segítjük elő a gyógyulását. Hagyni kell tehát önállóan küzdeni, lehetőséget adni neki a folyamatos fejlődésre úgy, hogy mellette vagyunk, és amikor szükség van a beavatkozásra, azonnal segítséget tudunk nyújtani. Szeretetünk kifejezi számára, hogy minden pici haladás közös öröm, amelyben mi is osztozunk.
A Progress vizsgálat és a stroke
2001-ben, az Európai Hipertónia Társaság konferenciáján jelentették be elsőként azt az új felfedezést, amely igen reménykeltőnek bizonyult az agyi érkatasztrófát elszenvedett betegek körében. A PROGRESS vizsgálat kiemelkedő eredményeire már régóta várt az orvostársadalom.
A PROGRESS (Perindopril Protection Against Recurrant Stroke Study) vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy bizonyítékot szolgáltasson a vérnyomás-csökkentő hatású perindopril alapú kezelés előnyeiről azon betegek körében, akiknek kórelőzményében (a vizsgálat megkezdése előtt maximum öt évvel) már szerepelt korábbi stroke-esemény.
Négy éven keresztül folytak a kísérletek 10 ország 172 kórházában 6105 beteg bevonásával. A betegeket úgy választották ki, hogy mind a hatóanyagot, mind a hatóanyag nélküli szert kapó csoport jellemzői szinte teljesen azonosak voltak az átlagéletkor, a dohányzók, illetve a szívbetegek száma, és a betegek vérnyomásértékei tekintetében. Fontos, hogy mindkét csoportban voltak magas vérnyomásos betegek, és olyanok is, akik megfelelő vérnyomásértékekkel rendelkeztek.
A vizsgálat során elsősorban a szélütéses-eseményekre koncentráltak, figyelték a halálos kimenetelű vagy mozgásképtelenséget okozó stroke-események előfordulását, a szívkoszorúér-megbetegedéseket, beleértve a nem halálos infarktust és a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett elhalálozásokat, a teljes szív- és érrendszeri halálozási arányt, valamint az elbutulást (demencia) és a komoly szellemi hanyatlást is.
Az eredmények azt mutatták, hogy a perindopril alapú terápiát kapó csoportban az összes stroke-esemény kockázata 28%-kal, a halálos kimenetelű vagy maradandó mozgásszervi (rokkantság) károsodást okozó események száma 33%-kal, a vérzéses stroke kockázata 50%-kal csökkent. A demencia és a komoly szellemi leépülés területén kapott eredmények révén bebizonyosodott, hogy a perindopril-alapú terápia a második szélütés után bekövetkező demencia kockázatát több mint egyharmadával csökkentette, az újabb szélütést követő komoly szellemi leépülés kockázata pedig 45%-kal csökkent.
A PROGRESS vizsgálat eredményei összességében bebizonyították, hogy a perindopril-alapú terápia számtalan új lehetőséget ígér a stroke-on már átesett betegek kezelésében, és jelentősen csökkenti az ismétlődő stroke kialakulásának rizikóját.
(Forrás: Stroke Hírlevél 8-9.)
2004-09-24 14:31:32
Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívből elszabaduló vérrög, de lehet a nyaki vagy a koponyán belüli erek szűkülete is. Ennek alapján a stroke-nak alapvetően két típusát különböztethetjük meg: az ún. ischaemiás – azaz vérhiányos – és a vérzéses stroke-ot.
1. Vérhiányos stroke – agyi infarktus
A stroke-nak ezt a típusát vérrög okozza, amely útját állja a véráramlásnak, így a vér nem jut el a megfelelő agyterülethez. Az összes stroke-eset 83%-át ez a típus teszi ki. Kialakulását előidézheti az agy egyik verőerében kialakuló vérrög (trombózis), vagy olyan vérrög is, amely a test valamely más részén alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba (embólia), ahol elzár egy kisebb eret, és kialakul a stroke.
2. Vérzéses stroke – agyvérzés
A stroke másik formája a vérzéses stroke, amely akkor alakul ki, ha az agyban vagy az agy körül megreped egy ér, és vér szivárog az agyba/agyra. Az agyvérzés bekövetkezése azon emberek esetében a legvalószínűbb, akik érelmeszesedéstől és magas vérnyomástól egyaránt szenvednek.
Figyelmeztet a TIA! (Tranziens Ischaemiás Attak)
Az összes stroke-eset mintegy harmadát egy vagy több - ministroke - előzi meg, melyet TIA-nak, magyarul átmeneti agyi vérellátási zavarnak nevezünk. Ezek a rohamok napokkal, hetekkel, vagy hónapokkal a stroke előtt jelentkezhetnek. Jellemzőjük, hogy a tünetek gyorsan alakulnak ki, rendszerint néhány percig vagy pár óráig tartanak, majd 24 órás tünetmentesség következik. Mivel a TIA ideiglenes jellegű, s a szervezet gyorsan visszaáll a rendes működésre, könnyen figyelmen kívül hagyják, vagy azt gondolják, hogy minden rendben van. Ez azonban nagyon veszélyes dolog, mert a kiváltó ok továbbra is fennáll, ezért gyakran egy sokkal komolyabb és súlyosabb stroke figyelmeztető jele lehet. Azonnali ellátásra van szükség!
A tartós rokkantság leggyakoribb oka
A stroke nem ritkán előforduló különleges kórkép, sajnos népbetegségnek számít. A halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el a szív-érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek után. Magyarországon évente kb. 40 ezer új beteget érint, akik közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül életét veszti. Ugyancsak elszomorító, hogy a szélütésen átesett betegek közül a túlélők fele a következő öt évben hal meg ismétlődő agyi érkatasztrófa következtében.
A stroke azért is nagyon veszélyes, mert sokszor villámcsapásszerűen sújt le az egyébként egészségesnek tűnő emberekre. Az agyi érkatasztrófák tragédiája nemcsak a halálesetekben rejlik, hanem abban is, hogy ez a betegségcsoport okoz a leggyakrabban tartós rokkantságot. Míg például egy szívinfarktuson átesett beteg nem szorul mások segítségére, addig az agyi érkatasztrófa esetében az érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad, s a legelemibb életfunkcióknál is segítségre szorul. Az agyi vérkeringési zavarok jelentik a felnőttkorban kialakult maradandó fogyatékosságok leggyakoribb okát.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A stroke leginkább a magas vérnyomású embereket, a cukorbetegeket, a zsíranyagcsere-zavarral küszködőket és a dohányzókat sújtja. Különösen a magas vérnyomás veszélyes, ez jelenti a legnagyobb fenyegetettséget. Az életmóddal való szoros összefüggésre utal az a tény, hogy egyes rizikófaktorok gyakoribbak a magyar stroke-betegek körében, mint más országokban, és a rizikófaktorok halmozott előfordulása is a hazai, illetve általában a kelet-közép-európai lakosság rossz egészségi állapotára utal.
A stroke kialakulásában szerepet játszó számos tényező egy részén sajnos nem tudunk változtatni, mint a kor, a nem, és a családi kórelőzmény. A kockázati tényezők nagyobbik része azonban rajtunk múlik, hiszen ezek elkerülésével drasztikusan csökkenthető lenne a szélütések száma. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya, az egészségtelen étrend, illetve az elhízás, a kezeletlen magas vérnyomás és cukorbetegség mind befolyásolható kockázati tényezők. A helyes életmód mellett nagyon fontos a rendszeres vérnyomás-, vércukor- és vérzsírszint ellenőrzés. A kockázati tényezők halmozott előfordulása esetén további vizsgálatokra is szükség van, például a nyaki ütőerek ultrahangvizsgálata is elvégezhető.
Az egyik fő, és sajnos nem befolyásolható tényező az életkor. Az agyérbetegségek túlnyomórészt az öregkor betegségei, négyötödük 65 éves kor fölött következik be.
Ennek magyarázata, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar) és a gyakran ezek hátterében álló érszűkület, illetve érelmeszesedés az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. A férfiak esetében 40 éves kor fölött, a nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. A stroke-események abszolút számát tekintve 70 éves korig a férfiak túlsúlya tapasztalható, ezt követően a nők magasabb várható életkora miatt az ő oldalukra billen a mérleg.
Az általános tendenciák mellett azonban az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a stroke fiatal felnőtteknél, sőt akár csecsemőknél, kisgyermekeknél is előfordulhat. Szakemberek a 35 és 64 éves kor közötti stroke-halálozásokat elkerülhetőnek tartják. Ez azt jelenti tehát, hogy az aktív életkorban történt halálozások legnagyobb részének nem szabadna bekövetkeznie, ahogyan annak sem, hogy életük teljében lévő férfiak és családapák végleg lebénuljanak, elveszítsék munkaképességüket. Ez azért is figyelemre méltó, mert a hazai halálozási adatokat tekintve megállapítható ugyan, hogy az 1990-es évektől kezdve a korábbi évtizedekhez képest némi javulás következett be, de ez nem vonatkozott és nem vonatkozik a fiatal, illetve középkorú férfilakosságra. Ôket kell tehát a legjobban féltenünk.
A szélütés az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik
Ha az agy nem kap vért, az azt jelenti, hogy nem kap a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű oxigént. Az oxigénhiányt testünk minden sejtje nehezen viseli, de összes sejtünk közül az agyban lévő idegsejtek a legérzékenyebbek erre. Már néhány perces oxigénhiánytól visszafordíthatatlanul elpusztulnak, és ezzel az agy érintett területének működése megszűnik. Ennek pedig egyéb testi működésünk és életfunkcióink szempontjából is következményei vannak, hiszen az agy testünk minden egyes részének, illetve működésének központja. Az agy az idegi összeköttetés révén irányítja minden szervünk, sejtünk működését: légzésünket, emésztésünket, mozgásunkat, beszédünket ugyanúgy, mint gondolkodásunkat, érzelmeinket, cselekedeteinket.
Mivel minden testi működésünknek van egy behatárolható agyi központja, az adott agyi terület sérülése, működésének kiesése testünk azon részében is zavart okoz, amelyet a sérült agyi terület irányít. Ennek megfelelően az agy egyes részeiben a nem megfelelő vérellátás következtében bekövetkezett oxigénhiány mértékétől és annak időtartamától függően megszűnnek az agy és ezáltal a test bizonyos funkciói.
Így bekövetkezhet a test egyes részeinek bénulása, beszéd- vagy látászavarok, szédülés, a tájékozódási képesség, az emlékezőképesség elvesztése, sőt a legrosszabb esetben a szélütés kómához, halálhoz is vezethet. Az említett tünetek nagyon fontos információval szolgálhatnak a kezelőorvosnak, hiszen ezek alapján lényegesen könnyebb behatárolni az agy érintett részét és megállapítani azt, hogy vajon melyik ér záródhatott el.
Minden perc számít!
Érthető tehát, hogy a stroke bekövetkezésekor minden egyes perc számít, hiszen a késlekedés idegsejtjeink millióinak és ezzel együtt az érintett agyterületeknek az elhalásával járhat. Nem mindegy, hogy a tüneteket, még ha múló jellegűek is, komolyan vesszük vagy sem, mint ahogy az sem mindegy, hogy mikor kérünk segítséget. Ha a beteg időben megfelelő szakorvoshoz kerül, és megtörténnek a szükséges vizsgálatok, akkor van rá esély, hogy az agyi katasztrófát kiváltó ok megszüntethető, és a beteg maradéktalanul meggyógyul. Azonban minden perc késlekedés jelentősen rontja a beteg esélyeit. Az akut stroke-os beteget azonnal kórházba kell juttatni. A hozzátartozónak, amennyiben agyi értörténésre utaló jeleket észlel, haladéktalanul mentőt kell hívnia!
Amikor eldől a beteg további sorsa – az első órák a kórházban
A kórházon belül a páciens a kifejezetten stroke-betegek ellátására specializálódott osztályra kell, hogy kerüljön. A kezelés mindig egyénre szabott legyen, hiszen minden esetnek más és más a kórelőzménye. A stroke okának kezelése csak a tünetek jelentkezése utáni első 3 órában, az ún. terápiás időablakon belül lehetséges. Kizárólag a betegek gyors ellátása csökkentheti jelentősen a halálozást, illetve a maradandó károsodást okozó állapotok súlyosságát és számát. Mivel ma ez a szemlélet még nem működik megfelelően a gyakorlatban (a betegek nagy része a terápiás időablakon belül be sem érkezik a kórházba), rendkívül fontos, hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy a stroke azonnali beavatkozást igényel. A kórházban a betegnek mielőbbi gyógyszeres kezelésre van szüksége annak érdekében, hogy az agyi vérhiányos állapot vagy vérzés hatására létrejövő sejtkárosodást még időben mérsékelni tudják. Egyes esetekben a gyógyszeres illetve infúziós kezelés mellett műtétre is szükség van.
A korai rehabilitáció
Az azonnali életmentő beavatkozások mellett alapvetően fontos, hogy minél korábban, már a kórházban megkezdődjön a károsodott funkciók (pl. beszéd, mozgás, látás) helyreállítása és a későbbi szövődmények megelőzésére irányuló tevékenység, vagyis a rehabilitáció. A kórházi ágyon elkezdődő korai rehabilitáció azért is elengedhetetlen, mert nemcsak a beteget, hanem a családtagokat is felkészíti a beteg hazakerülését követően szükséges teendőkre. A későbbi rehabilitációs lehetőségeket is meghatározza az a szakasz, amely az akut ellátás idejére esik.
Felmérések is egyértelműen bizonyítják, hogy ahol adottak a korai rehabilitáció azonnali tárgyi és személyi feltételei, ott a betegek jóval gyorsabban és nagyobb mértékben nyerik vissza képességeiket a kommunikáció, a vizeletvisszatartás, a mozgásképesség területén. Jelentősen alacsonyabb például a mozgásképtelen betegek aránya azokon a kórházi osztályokon (stroke osztályok), ahol rendelkezésre állnak a rehabilitáció feltételei már az első percektől fogva.
Ha a beteg állapota stabil, a rehabilitáció a szükséges kivizsgálás és a gyógyszeres kezelés beállítását követően megkezdhető. A beteg állapotának, képességeinek pontos felmérése után (a kórházi gyakorlatban ez különböző pontozóskálák segítségével történik) kerül sor a rehabilitációs program összeállítására, amely az akut kezeléshez hasonlóan szintén egyénre szabott. Ebben a tevékenységben egy rehabilitációs munkaközösség különböző szakemberei vesznek részt, mint például ideggyógyász szakorvos, stroke-beteg ápolásában járatos nővér, gyógytornász, logopédus, pszichológus, szociális munkás.
A testnek mozognia kell
A korai rehabilitáció egyik legfontosabb eleme a beteg mozgatása. Nagyon ritkán van szükség egy-két napon túli mozdulatlanságra, sőt féloldali bénulás esetén a tartós mozdulatlanság mélyvénás trombózis veszélyével is járhat. Ezért még az eszméletlen betegnél is el lehet, és el is kell indítani a passzív rehabilitációt. A végtagok passzív mozgatása azt a célt szolgálja, hogy a lebénult végtagokban lévő nem használt izmokat rugalmasan tartva megelőzhetők legyenek az izomösszehúzódások. Emellett azonban a tornagyakorlatok segítenek az egyensúly fejlesztésében, az érintett izmok erősítésében, a mozgáskoordináció javításában, az ízületek teherbírásának fokozásában. A bénult oldalon az összes ízület átmozgatását naponta három-négy alkalommal is javasolt elvégezni. Ebben leginkább a gyógytornász, valamint a nővér van a beteg segítségére.
A gyógytornász először passzív mozgatást végez a betegnél. A következő lépcső az ún. aktív asszisztált mozgatás, amikor a páciens maga végzi az adott mozgást, de elegendő erő híján még némi rásegítéssel tornázik. A gyakorlatok során nem elegendő az egyszerű ízületátmozgatás, jóval összetettebb gyakorlatsorokat kell végezni. Az izomtónus-fokozódással fellépő izomgörcs lassú, egyenletes mozdulatokkal győzhető le. Ezért nagyon lényeges a gyakorlatokat végezni, sokszor ismételgetni.
A mozgás azért is rendkívül fontos, mert az állandó, mozdulatlan háton fekvés tüdőgyulladást okozhat, és az állandó nyomásnak kitett bőrfelületen felfekvéses sebek kialakulását idézheti elő. Ennek kivédéséhez szükség van a testhelyzetek gyakori változtatására, illetve olyan speciális párnák alkalmazására, amelyek a könyök, a gerinc, vagy a sarok alá helyezve megvédik a bőrt a kisebesedéstől. A mozgásszegény életmód sok esetben székrekedés kialakulását idézi elő, így ennek rendezésére is folyamatos gyógyszeres kezelésre lehet szükség.
Rehabilitáció az akut szakasz után, az otthoni ápolás
A kórházi kezelés után a beteg ápolása, a rehabilitáció folyamata a beteg otthonában folytatódik. A tartós késői rehabilitációs program célja az elért rehabilitációs szint megtartása, illetve annak továbbfejlesztése. A legjelentősebb javulás a stroke-ot követő első három hónapban várható. A rehabilitáció nem szünteti meg az idegrendszeri hiánytüneteket, de a központi idegrendszer megmaradt képességeit kihasználva a beteg teljesítménye jelentősen javulhat.
A betegnek sok időre és bátorításra van szüksége a fokozatos javuláshoz. Ezen az úton akkor tudjuk leginkább segíteni őt, ha türelmesek vagyunk, és a legkisebb javulás láttán is bátorítjuk, megdicsérjük. Soha semmit sem szabad erőltetni, amivel kapcsolatban a beteg úgy érzi, hogy még nem megy, viszont folyamatosan bátorítani kell arra, hogy amit már egyedül is el tud végezni, azt megcsinálja, és segítségünkkel próbálja azt továbbfejleszteni. Kezdetben még az is nehézséget okoz, hogy az ágyban felüljön, kitartással, türelemmel és segítséggel azonban nemsokára arra is képes lesz, hogy kiüljön a tolószékbe, majd járókerettel, végül bottal önállóan közlekedjen a lakásban.
A tanulás különböző fázisaiban azonban a különböző segédeszközök használatában is mindig segíteni kell a beteget, sohasem szabad magára hagyni! Nagyszerű segítség mind a betegek, mind hozzátartozóik részére az ergoterápia, amely különböző életszituációs tevékenységek begyakorlásával nagymértékben hozzájárul a mozgásfunkciók fejlesztéséhez, annak érdekében hogy a betegek a stroke-esemény után is a legteljesebb életet élhessék. Az ergoterápia speciális eszközök, tárgyak használatával segíti a beteget az egyes tevékenységek újratanulásában.
Nemcsak a testet, a lelket is ápolni kell
Stroke-esemény után a betegek nagy részénél fordul elő depresszió, amely egyúttal az egyik legjelentősebb és leggyakoribb probléma mind a beteg, mind a hozzátartozók számára. Még a legfüggetlenebb, leggyorsabban gyógyuló és leggondosabb ápolásban részesülő túlélők is nagymértékben veszélyeztetettek ebből a szempontból. Ez érthető, hiszen zavarba ejtőnek és kínosnak találják, hogy nagyon sok olyan tevékenységben, amelyet korábban önállóan végeztek, most mások segítségére szorulnak, pl. fürdés, étkezés, WC-használat, öltözködés, stb.
Az egyébként is gyakran kialakuló érzelmi problémákat, a bizonytalanság, kiszolgáltatottság érzését tovább fokozhatja a szellemi képességek hanyatlása, mint pl. a zavartság és az emlékezetkihagyás. A beszédjükben korlátozott betegek nehezen értetik meg magukat másokkal, súlyosabb esetekben ők maguk sem értik, hogy mit mondanak nekik. A beszéd újratanulása, az önkifejezési képességek korábbi szintre fejlesztése szintén hosszú távú feladat, melyben logopédus szakember nyújthat nagy segítséget már a kórházi kezelés alatt, de a későbbiek folyamán a beteg otthonában is.
Legközelebbi támasz a család és a háziorvos
Számos szakember segítségére és aktív munkájára van tehát szükség a stroke-on átesett beteg testi és lelki gyógyulásához. A segítők táborában is kiemelkedő helyet foglalnak el a családtagok és a beteget gondozó háziorvos.
A kórházból való kikerülés után a beteg családorvosi kezelés alá kerül. A családorvos az, aki a családtagokon kívül a beteg első számú gondozójává válik, aki a stroke-esemény előtt is ismerte a beteget, egészségi állapotát, életmódját, betegségeit, a beteg együttműködési hajlamát stb. Ezért a felépülés folyamatában is neki kell az első számú szakértő segítséget nyújtani azáltal is, hogy összehangolja a többi segítő: a család, a gyógytornász, pszichológus, a logopédus stb. munkáját. A háziorvos az, aki elsőként konzultál a beteg kórházi orvosával, felírja a szükséges gyógyszereket, ellenőrzi a gyógyszerszedést, figyelemmel kíséri a szükséges utóvizsgálatokat, a javulás ütemét. Emellett a kiváltó ok és a fennálló rizikótényezők ismeretében meghatározza és folyamatosan nyomon követi a beteg vérnyomás-, vércukor-, vérzsírszint-értékeinek alakulását. Vonatkozik ez a beteg egész életmódjára, a táplálkozásra, a testedzésre, illetve a káros szenvedélyekre (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) is.
A hozzátartozók szerepe felbecsülhetetlen a beteg gyógyulásért folytatott küzdelmében. Ugyanakkor nagyon sok esetben gondot is okoz, hogyan ápolják, gondozzák a beteget, mennyire hagyják őt önállóan tevékenykedni stb. A családtagok viselkedése, hangulata üzenet a beteg számára, amely elősegítheti gyorsabb gyógyulását, magányának oldódását, a reménytelenség érzésének csökkenését. Sokszor nehéz megtalálni az egyensúlyt a között, hogy egyrészt ösztönözzük a beteget az egyes tevékenységek önálló elvégzésére, másrészt ne érezze kényszerítésnek vagy túlzott követelésnek a felé irányuló kéréseket. A segítség nem azt jelenti, hogy mindent el kell végezni a beteg helyett. Ezzel kiszolgáltatottá tesszük őt, és nem segítjük elő a gyógyulását. Hagyni kell tehát önállóan küzdeni, lehetőséget adni neki a folyamatos fejlődésre úgy, hogy mellette vagyunk, és amikor szükség van a beavatkozásra, azonnal segítséget tudunk nyújtani. Szeretetünk kifejezi számára, hogy minden pici haladás közös öröm, amelyben mi is osztozunk.
A Progress vizsgálat és a stroke
2001-ben, az Európai Hipertónia Társaság konferenciáján jelentették be elsőként azt az új felfedezést, amely igen reménykeltőnek bizonyult az agyi érkatasztrófát elszenvedett betegek körében. A PROGRESS vizsgálat kiemelkedő eredményeire már régóta várt az orvostársadalom.
A PROGRESS (Perindopril Protection Against Recurrant Stroke Study) vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy bizonyítékot szolgáltasson a vérnyomás-csökkentő hatású perindopril alapú kezelés előnyeiről azon betegek körében, akiknek kórelőzményében (a vizsgálat megkezdése előtt maximum öt évvel) már szerepelt korábbi stroke-esemény.
Négy éven keresztül folytak a kísérletek 10 ország 172 kórházában 6105 beteg bevonásával. A betegeket úgy választották ki, hogy mind a hatóanyagot, mind a hatóanyag nélküli szert kapó csoport jellemzői szinte teljesen azonosak voltak az átlagéletkor, a dohányzók, illetve a szívbetegek száma, és a betegek vérnyomásértékei tekintetében. Fontos, hogy mindkét csoportban voltak magas vérnyomásos betegek, és olyanok is, akik megfelelő vérnyomásértékekkel rendelkeztek.
A vizsgálat során elsősorban a szélütéses-eseményekre koncentráltak, figyelték a halálos kimenetelű vagy mozgásképtelenséget okozó stroke-események előfordulását, a szívkoszorúér-megbetegedéseket, beleértve a nem halálos infarktust és a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett elhalálozásokat, a teljes szív- és érrendszeri halálozási arányt, valamint az elbutulást (demencia) és a komoly szellemi hanyatlást is.
Az eredmények azt mutatták, hogy a perindopril alapú terápiát kapó csoportban az összes stroke-esemény kockázata 28%-kal, a halálos kimenetelű vagy maradandó mozgásszervi (rokkantság) károsodást okozó események száma 33%-kal, a vérzéses stroke kockázata 50%-kal csökkent. A demencia és a komoly szellemi leépülés területén kapott eredmények révén bebizonyosodott, hogy a perindopril-alapú terápia a második szélütés után bekövetkező demencia kockázatát több mint egyharmadával csökkentette, az újabb szélütést követő komoly szellemi leépülés kockázata pedig 45%-kal csökkent.
A PROGRESS vizsgálat eredményei összességében bebizonyították, hogy a perindopril-alapú terápia számtalan új lehetőséget ígér a stroke-on már átesett betegek kezelésében, és jelentősen csökkenti az ismétlődő stroke kialakulásának rizikóját.
(Forrás: Stroke Hírlevél 8-9.)
2004-09-24 14:31:32
Tízezreket helyeztek válogatás nélkül gondnokság alá
A civilek szerint elavult a rendszer: több önálló életre képes értelmi fogyatékost is kisemmizhetnek így.
Civil érdekvédők szerint Magyarországon rendkívül elavult és rosszul működik a gondnokság alá helyezés gyakorlata. A megfelelő jogi szabályozás hiánya miatt számos, gondokság alá helyezett értelmi fogyatékos esik áldozatául annak, hogy rokonai vagy gondozói megfosztják örökségétől vagy helyette döntenek visszafordíthatatlan orvosi beavatkozásról - írja a Magyar Nemzet.
Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezető igazgatója a lapnak azt mondta: Magyarországon kilencvenezer értelmi fogyatékos él, közülük nyolcvanezret helyeztek gondokság alá válogatás nélkül, miközben többek képesek lennének az önálló életre némi segítséggel.
Az igazgató a lapnak azt mondta: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013-ra ígért nekik változást a jogi szabályozásban.
Civil érdekvédők szerint Magyarországon rendkívül elavult és rosszul működik a gondnokság alá helyezés gyakorlata. A megfelelő jogi szabályozás hiánya miatt számos, gondokság alá helyezett értelmi fogyatékos esik áldozatául annak, hogy rokonai vagy gondozói megfosztják örökségétől vagy helyette döntenek visszafordíthatatlan orvosi beavatkozásról - írja a Magyar Nemzet.
Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezető igazgatója a lapnak azt mondta: Magyarországon kilencvenezer értelmi fogyatékos él, közülük nyolcvanezret helyeztek gondokság alá válogatás nélkül, miközben többek képesek lennének az önálló életre némi segítséggel.
Az igazgató a lapnak azt mondta: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013-ra ígért nekik változást a jogi szabályozásban.
2010. szeptember 20., hétfő
KÖZELKÉP 2008-ból
Afázia, a láthatatlan betegség
Szerzõ Mikus Tamara
2008. július 21.
Van, egy betegség mely teljesen kiszámíthatatlanul következhet be, és nem kímél meg senkit. Meglepôen sokakat érint, mégis kevesen tudnak igazán róla. Összeállításunkból kiderül mi is az afázia, kiket érint és hogyan kezeljük. Mégis hallott már valaki az újrabeszélõkrõl?
Toller László, Ariel Sharon, Margaret Thatcher, Berek Kata, mind az újrabeszélõk közé tartoznak. Az afáziáról jobb esetben alig hallunk, rosszabb esetben soha nem hallunk, az utóbbi tábor résztvevõi sajnos többen vannak. Ez a betegség teljesen kiszámíthatatlan, bárkivel, bármikor megtörténhet, és nem lehet elõre jelezni. Ennek ellenére csak akkor hallunk róla, ha ismert ember lesz áldozata, pedig a világon hazánkban van a legtöbb afáziás beteg.
Mi is történik? Az agyvérzés, agyinfarktus vagy baleset egy egészen szokatlan betegséghez vezethet, az afáziához, ami a normális beszédképesség elvesztését jelenti. Az "afázia" egy szakmai elnevezés, mely a beszédképesség zavarát, az úgynevezett "szósüketséget" jelenti. Ez a beszédzavar csak olyan esetekre jellemzõ, amikor az érintett személynek agyvérzés, agyinfarktus vagy baleset következtében - részben vagy egészében - sérül a beszédképessége. Az egyéb beszédképességi problémák - mint például a gyerekeknél az elhúzódott beszédfejlõdés - nem tartoznak az afázia körébe. Az orvosi terminológiában a CVA (cerebrovascular accident) rövidítés használatos, mely az agyi ereket érintõ balesetekre utal. Agyunk mûködéséhez oxigénre és glükózra van szükség. Ha egy CVA következtében vagy egy másik említett okból kifolyólag az agyi vérkeringés felborul, agysejtek pusztulnak el azokon a területeken. Az agynak különbözõ területei vannak, melyek különbözõ funkciókat töltenek be. A legtöbb embernek a nyelvhasználatot érintõ területek a bal agyféltekéhez tartoznak, és afázia esetében ezek a területek sérülnek. Ritkán fordul elõ, hogy valaki csak afáziában szenvedjen. Igen gyakran az agy más területei is károsodnak. További problémák lehetnek például, a félig lebénult állapot. Afáziásoknál ez általában a test jobb oldalát érinti. A test egyik oldalán az izommûködés megsérül, melynek következtében az izmok többé nem koordinálhatók megfelelõen.
Bekövetkezhet félvakság, bizonyos cselekvések kivitelezésének képtelensége, evési, ivási, nyelési, memória
problémák, eltérõ reakció, epilepszia. Ám ezzel korántsem zárul a lista, mert az afázia tünetei és járulékos
következményei minden érintett számára különbözõek. Azoknak az embereknek, akik afáziában szenvednek, számos olyan feladattal lehet problémájuk, mely azelõtt teljesen normálisan mûködött:társalogni, társaságban vagy hangos környezetben beszélni, könyvet, újságot vagy magazint olvasni, közlekedési jeleket értelmezni. Vicceket megérteni vagy mesélni, televízió vagy rádió programokat megérteni, levelet írni vagy ûrlapot kitölteni, telefonálni, számolni, számokat megjegyezni, vagy pénzt kezelni, saját vagy családtagjaik nevét megmondani.
Képzeljük csak el, gondolunk valamire, ám mást mondunk ki, úgy, hogy azt csak környezetünk észleli, bennünk nem tudatosul. Az afázia nem értelmi fogyatékosság, az afáziás ember mindent megért, csak éppen nem tudja magát kifejezni, gyakran összekeveri a szavakat, néha újakat talál ki, amiknek általában semmi értelme. A nyelvet gyakorlatilag újra kell tanulniuk, amihez sok türelem és legfõképpen tolerancia kell a környezettôl.
A statisztikák tükrében
A beszédhibások és az afáziások az értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznának, hiszen különbözõ okok miatt nem tudnak jól (újratanulni) beszélni, de mindent ugyan olyan jól tudnak, mint bárki más. A 2001-es népszámlálási adatokban megadott létszám azonban olyan csekély, hogy szinte biztos, hogy a stroke-osok kimaradtak. Az egyéb kategóriában vannak az „ismeretlenek”. Nagyon valószínû, hogy a stroke-osok / és az afáziások legnagyobb része ide tartozik.
Az agyi betegségek halálozási aránya évrõl évre csökken – ez azonban csak egy pillanatig tûnik jó adatnak.
Hiszen, ha kevesebben halnak meg, az még nem biztos, hogy elõnyt jelent bármely szociális, gazdasági vagy politikai vezetésnek. Sõt! 2000 és 2005 között 30%-al nõtt az életben maradt stroke-sok létszáma, ami hatalmas feladatot jelentene a kormánynak. Ha lenne ereje ezzel foglalkozni és tudomásul venné, hogy ez bármikor és bárkivel megtörténhet.
Külföldi statisztikák szerint, kiderült az is, hogy Magyarország a világ elsõ helyén áll a stroke-os betegek számában, 2006-ban 120 560 agykárosodást szenvedett, kórházból elbocsátott beteg volt. Általános adtok alapján a betegek 25–30 százaléka lesz afáziás, ami alapján évente 30 – 35 ezer afáziásnak kellene lennie, csak azt nem tudjuk, hogy hol? Ha tovább haladunk és kiszámoljuk, hogy a lakosság 20 %-a Budapesten él, akkor ez azt jelentené, hogy évente legalább 6000 afáziásnak kell lennie, ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon keveset hallunk és tudunk errõl a betegségrõl.
Afázia egyesület
Dallos Zsuzsa, akit az afázia nagykövetének is nevezhetnénk, aki maga is afáziás, kénytelen volt újra tanulni a
nyelvet, és saját bõrén tapasztalva ennek a különleges betegségnek a tüneteit, az itthoni helyzet javításán dolgozik nap,
KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG
http://civilhirek.aspnet.hu Powered by Joomla! Generálva: 20 September, 2010, 13:49
mint nap, az Újrabeszélõk Egyesületében, azért, hogy a teljes tudatlanságból megismertesse az emberekkel az afáziát.
Dallos Zsuzsa igen tevékeny az Egyesületet illetôen, több ízben járt külföldön, így például 2007-ben Németországban, ahol több nemzet afáziás képviselõivel több napos elõadássorozaton vett részt és olyan tanulási lehetõségekkel ismerkedett meg, amik a jövõt jelenthetnék az afáziás betegeknek. Ugyanebben az évben Brüsszelbe is kijutott, és elmondása szerint újra azzal a jelenséggel találkozott, hogy külföldön sokkal többet foglalkoznak magával a betegséggel, és a betegekkel, mint idehaza.
Igyekezetének gyümölcseként jött létre idén egy brüsszeli Közgyûlésen az www.aphasia-international.com weboldal, Az Afázia Nemzetközi Egyesületének (Associaton Internationale Aphasie) honlapja, aho további információkat olvashatunk az afáziáról. A honlap elsõsorban azért jött létre, hogy felhívja a figyelmet az afáziára, hogy az afáziában szenvedõk ne legyenek elszigetelve a társadalomtól. 32 nyelven olvashatunk a betegségrõl, emellett az afáziával foglalkozó nemzeti egyesületek linkjei is fel vannak tüntetve.
Hogyan kell kezelni az Afáziát?Az afázia következtében a beteg megértésének és önkifejezésének módja
megváltozik. Egy súlyos afáziában szenvedõ gyakran csak a legfontosabb szavakat érti meg egy mondatból, csak a “kulcsszavakat” fogja fel. Gyakran egy egészséges és egy afáziás azt hiheti, jól megértette egymást,
ám egy késõbbi reakció olykor megcáfolja ezt.Ha egy afáziásnak akarunk mondani valamit, hagyjuk kellõ idõt a társalgásra, teremtsünk szemkontaktust, beszéljünk lassan, rövid mondatokat használjunk. Segítsük afáziás társunkat mutogatással, gesztikulálással, rajzolással vagy írással. Ha egy afáziás akar nekünk mondani valamit, fontos, hogy tisztázzuk, kik a szereplõk, mi történik vagy történt, hol és mikor. Mindig törekedjünk arra, hogy több választásos kérdéseket tegyünk fel, melyekre felsoroljuk a választási lehetõségeket. Egy afáziással való társalgás rengeteg idõt és türelmet igényel. A felsorolt tanácsok ellenére elõfordulhat, hogy mégsem mûködik igazán a kölcsönös megértés.
ELÉRHETÕSÉGEK
Afázia - Az Újrabeszélõk Egyesülete
http://www.aphasie.hu/
E-mail
afazia@aphasie.hu
dallos.zsuzsanna@aphasie.hu
KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG
Szerzõ Mikus Tamara
2008. július 21.
Van, egy betegség mely teljesen kiszámíthatatlanul következhet be, és nem kímél meg senkit. Meglepôen sokakat érint, mégis kevesen tudnak igazán róla. Összeállításunkból kiderül mi is az afázia, kiket érint és hogyan kezeljük. Mégis hallott már valaki az újrabeszélõkrõl?
Toller László, Ariel Sharon, Margaret Thatcher, Berek Kata, mind az újrabeszélõk közé tartoznak. Az afáziáról jobb esetben alig hallunk, rosszabb esetben soha nem hallunk, az utóbbi tábor résztvevõi sajnos többen vannak. Ez a betegség teljesen kiszámíthatatlan, bárkivel, bármikor megtörténhet, és nem lehet elõre jelezni. Ennek ellenére csak akkor hallunk róla, ha ismert ember lesz áldozata, pedig a világon hazánkban van a legtöbb afáziás beteg.
Mi is történik? Az agyvérzés, agyinfarktus vagy baleset egy egészen szokatlan betegséghez vezethet, az afáziához, ami a normális beszédképesség elvesztését jelenti. Az "afázia" egy szakmai elnevezés, mely a beszédképesség zavarát, az úgynevezett "szósüketséget" jelenti. Ez a beszédzavar csak olyan esetekre jellemzõ, amikor az érintett személynek agyvérzés, agyinfarktus vagy baleset következtében - részben vagy egészében - sérül a beszédképessége. Az egyéb beszédképességi problémák - mint például a gyerekeknél az elhúzódott beszédfejlõdés - nem tartoznak az afázia körébe. Az orvosi terminológiában a CVA (cerebrovascular accident) rövidítés használatos, mely az agyi ereket érintõ balesetekre utal. Agyunk mûködéséhez oxigénre és glükózra van szükség. Ha egy CVA következtében vagy egy másik említett okból kifolyólag az agyi vérkeringés felborul, agysejtek pusztulnak el azokon a területeken. Az agynak különbözõ területei vannak, melyek különbözõ funkciókat töltenek be. A legtöbb embernek a nyelvhasználatot érintõ területek a bal agyféltekéhez tartoznak, és afázia esetében ezek a területek sérülnek. Ritkán fordul elõ, hogy valaki csak afáziában szenvedjen. Igen gyakran az agy más területei is károsodnak. További problémák lehetnek például, a félig lebénult állapot. Afáziásoknál ez általában a test jobb oldalát érinti. A test egyik oldalán az izommûködés megsérül, melynek következtében az izmok többé nem koordinálhatók megfelelõen.
Bekövetkezhet félvakság, bizonyos cselekvések kivitelezésének képtelensége, evési, ivási, nyelési, memória
problémák, eltérõ reakció, epilepszia. Ám ezzel korántsem zárul a lista, mert az afázia tünetei és járulékos
következményei minden érintett számára különbözõek. Azoknak az embereknek, akik afáziában szenvednek, számos olyan feladattal lehet problémájuk, mely azelõtt teljesen normálisan mûködött:társalogni, társaságban vagy hangos környezetben beszélni, könyvet, újságot vagy magazint olvasni, közlekedési jeleket értelmezni. Vicceket megérteni vagy mesélni, televízió vagy rádió programokat megérteni, levelet írni vagy ûrlapot kitölteni, telefonálni, számolni, számokat megjegyezni, vagy pénzt kezelni, saját vagy családtagjaik nevét megmondani.
Képzeljük csak el, gondolunk valamire, ám mást mondunk ki, úgy, hogy azt csak környezetünk észleli, bennünk nem tudatosul. Az afázia nem értelmi fogyatékosság, az afáziás ember mindent megért, csak éppen nem tudja magát kifejezni, gyakran összekeveri a szavakat, néha újakat talál ki, amiknek általában semmi értelme. A nyelvet gyakorlatilag újra kell tanulniuk, amihez sok türelem és legfõképpen tolerancia kell a környezettôl.
A statisztikák tükrében
A beszédhibások és az afáziások az értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznának, hiszen különbözõ okok miatt nem tudnak jól (újratanulni) beszélni, de mindent ugyan olyan jól tudnak, mint bárki más. A 2001-es népszámlálási adatokban megadott létszám azonban olyan csekély, hogy szinte biztos, hogy a stroke-osok kimaradtak. Az egyéb kategóriában vannak az „ismeretlenek”. Nagyon valószínû, hogy a stroke-osok / és az afáziások legnagyobb része ide tartozik.
Az agyi betegségek halálozási aránya évrõl évre csökken – ez azonban csak egy pillanatig tûnik jó adatnak.
Hiszen, ha kevesebben halnak meg, az még nem biztos, hogy elõnyt jelent bármely szociális, gazdasági vagy politikai vezetésnek. Sõt! 2000 és 2005 között 30%-al nõtt az életben maradt stroke-sok létszáma, ami hatalmas feladatot jelentene a kormánynak. Ha lenne ereje ezzel foglalkozni és tudomásul venné, hogy ez bármikor és bárkivel megtörténhet.
Külföldi statisztikák szerint, kiderült az is, hogy Magyarország a világ elsõ helyén áll a stroke-os betegek számában, 2006-ban 120 560 agykárosodást szenvedett, kórházból elbocsátott beteg volt. Általános adtok alapján a betegek 25–30 százaléka lesz afáziás, ami alapján évente 30 – 35 ezer afáziásnak kellene lennie, csak azt nem tudjuk, hogy hol? Ha tovább haladunk és kiszámoljuk, hogy a lakosság 20 %-a Budapesten él, akkor ez azt jelentené, hogy évente legalább 6000 afáziásnak kell lennie, ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon keveset hallunk és tudunk errõl a betegségrõl.
Afázia egyesület
Dallos Zsuzsa, akit az afázia nagykövetének is nevezhetnénk, aki maga is afáziás, kénytelen volt újra tanulni a
nyelvet, és saját bõrén tapasztalva ennek a különleges betegségnek a tüneteit, az itthoni helyzet javításán dolgozik nap,
KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG
http://civilhirek.aspnet.hu Powered by Joomla! Generálva: 20 September, 2010, 13:49
mint nap, az Újrabeszélõk Egyesületében, azért, hogy a teljes tudatlanságból megismertesse az emberekkel az afáziát.
Dallos Zsuzsa igen tevékeny az Egyesületet illetôen, több ízben járt külföldön, így például 2007-ben Németországban, ahol több nemzet afáziás képviselõivel több napos elõadássorozaton vett részt és olyan tanulási lehetõségekkel ismerkedett meg, amik a jövõt jelenthetnék az afáziás betegeknek. Ugyanebben az évben Brüsszelbe is kijutott, és elmondása szerint újra azzal a jelenséggel találkozott, hogy külföldön sokkal többet foglalkoznak magával a betegséggel, és a betegekkel, mint idehaza.
Igyekezetének gyümölcseként jött létre idén egy brüsszeli Közgyûlésen az www.aphasia-international.com weboldal, Az Afázia Nemzetközi Egyesületének (Associaton Internationale Aphasie) honlapja, aho további információkat olvashatunk az afáziáról. A honlap elsõsorban azért jött létre, hogy felhívja a figyelmet az afáziára, hogy az afáziában szenvedõk ne legyenek elszigetelve a társadalomtól. 32 nyelven olvashatunk a betegségrõl, emellett az afáziával foglalkozó nemzeti egyesületek linkjei is fel vannak tüntetve.
Hogyan kell kezelni az Afáziát?Az afázia következtében a beteg megértésének és önkifejezésének módja
megváltozik. Egy súlyos afáziában szenvedõ gyakran csak a legfontosabb szavakat érti meg egy mondatból, csak a “kulcsszavakat” fogja fel. Gyakran egy egészséges és egy afáziás azt hiheti, jól megértette egymást,
ám egy késõbbi reakció olykor megcáfolja ezt.Ha egy afáziásnak akarunk mondani valamit, hagyjuk kellõ idõt a társalgásra, teremtsünk szemkontaktust, beszéljünk lassan, rövid mondatokat használjunk. Segítsük afáziás társunkat mutogatással, gesztikulálással, rajzolással vagy írással. Ha egy afáziás akar nekünk mondani valamit, fontos, hogy tisztázzuk, kik a szereplõk, mi történik vagy történt, hol és mikor. Mindig törekedjünk arra, hogy több választásos kérdéseket tegyünk fel, melyekre felsoroljuk a választási lehetõségeket. Egy afáziással való társalgás rengeteg idõt és türelmet igényel. A felsorolt tanácsok ellenére elõfordulhat, hogy mégsem mûködik igazán a kölcsönös megértés.
ELÉRHETÕSÉGEK
Afázia - Az Újrabeszélõk Egyesülete
http://www.aphasie.hu/
afazia@aphasie.hu
dallos.zsuzsanna@aphasie.hu
KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG
2010. augusztus 26., csütörtök
Cikksorozatunk következő részeiben a stroke-ot követő beszédzavarról és beszédképtelenségről olvashat.
Az afázia a nyelvi központok károsodása következtében alakul ki. Jelentése kommunikációs zavar, mely a beszédet, a beszédmegértést, az írás és az olvasás zavarát is magában foglalhatja. Ennek megfelelően különféle afáziaformák vannak, melyeknek kialakulását más-más agyterületek sérülése okozza. A stroke-ot elszenvedett betegek esetében kb. 20–25%-ban lép fel beszédzavar.
Afázia azonban nemcsak stroke-ot követően alakulhat ki, hanem balesetekből adódó agyi sérülések, daganatok, agyhártyagyulladás is kiválthatja. A neurológus szakorvos számára a beteggel való első találkozáskor azonosítható a nyelvi képesség zavara, azonban az első vizsgálat után a tényleges prognózis gyakran nem állapítható meg.
Az afázia
A Patika Magazin cikkeivel igyekszik széles körű tájékoztatást adni a stroke-ról, hiszen az egyik legösszetettebb fogyatékosságot hozza létre, amely több területen igényel rehabilitációt. Az agysérülés okozta nyelvi zavar leírására az afázia kifejezés használatos.
Az afáziás beteg az agyi károsodás következtében részben vagy teljesen elveszíti beszédkészségét, azaz nem tudja gondolatait szavakban vagy írásban kifejezni, illetve nem érti mások beszédét. Az, hogy a beteg mely afáziatípusba sorolható, a neurológus szakorvos és a logopédus, a klinikai szakpszichológus állapítja meg.
A rehabilitációnak problémaorientáltnak kell lennie – ez afázia esetén a beszédzavar terápiáját, a beszéd-maradvány felszínre hozását, a károsodások csökkentését és a kommunikációs készség javítását jelenti.
A jobb és a bal agyfélteke
A szakemberek a mai napig folyamatosan feltérképezik az emberi agyat. Testünk jobb oldalát a bal, bal oldalát pedig a jobb agyfélteke vezérli. A két féltekének eltérő, egymást kiegészítő szerepe van. Ismerjük az agy területeinek funkcióit, így azokat a sérüléseket is, amelyek beszédzavarhoz vezetnek. A bal agyféltekében helyezkednek el azok a területek, amelyek a beszédmegértésben, az írott szavak megértésében, a szavak leírásában, valamint a számolásban szerepet játszanak. A beszédközpontjuk a jobb- és a balkezes embereknek is általában a bal agyféltekéjükben van, kivéve egyes balkezeseknek, akiknek a jobb féltekéjükben, vagy a jobb és bal félteke között helyezkedik el.
A rehabilitáció lehetőségei
Mivel az afáziát ma már nem tekintjük mereven lokalizáció-központúnak, és bizonyítottan több multidiszciplináris területet érintő problémáról van szó, ezért a gyógyításban és a rehabilitációban is több terület szaktudását vehetjük igénybe. Az elveszett nyelvi kompetenciák visszatérésének mértéke jelentősen függ az alkalmazott rehabilitációs programtól.
- a neuropszichológia
A neuropszichológus, klinikai szakpszichológus kellő időt és nyugodt vizsgálati körülményeket biztosít a beteggel való megfelelő diagnosztikus kapcsolat kialakításához. Rendelkezésére állnak olyan segédeszközök, például tesztek, melyek jelentősen elősegítik az előrevivő, fejlesztő munkát. Az afáziavizsgálathoz nagy türelem és kitartás szükséges, mivel a beteg sokszor nem érti a hozzá intézett beszédet és nem tudja megformálni a szavakat. A beteg gyakran értetlenül áll azzal a ténnyel szemben, hogy környezete nem ad megfelelő választ a kommunikációs törekvéseire és sokszor meg van győződve arról, hogy neki nincs különösebb baja. A beteg számára a neuropszichológus terápiás erőfeszítései nagyon értékesek az életminőség és a munkaképesség fejlesztése tekintetében.
- a zeneterápia
A stroke-ot követő afázia esetén óriási szerep jut a zeneterápiás beszédrekonstrukciónak; a zeneterápia olyan eljárás, amely a zenét mint eszközt alkalmazza a gyógyításban és a rehabilitációban. Különféle alkalmazási területei vannak és alapos zenei, illetve pszichológiai jártasság kell ahhoz, hogy hatást, célt érjünk el vele. A melódia előcsalogatja a beszédhangokat, hiszen a gyermekkorban mélyen bevésődött dallamok hamarabb visszatérnek emlékezetünkbe, mint maga a beszéd. A zene pozitív pszichés energiákat szabadít fel, ezáltal segíti elő a gyógyító folyamatot - ezért van az, hogy a gyógytornász a beteggel való foglalkozás során dúdol, vagy énekel. A muzsika gyógyító hatását már évezredekkel ezelőtt ismerték és célzottan alkalmazták. Pl. Pitagorasz i. e. a VI. században hárfajátékkal pihentette diákjait, "tisztította ki gondolataikat". Agyunk az irányító, központi funkcióján kívül memóriaként is szolgál, ahol minden információ tárolódik, ami a múltban valaha is befogadásra került. A hang, a ritmus, a dinamika stb., vagyis a zene elemei az anyaméhen belüli élettől kezdve folyamatosan jelen vannak és a legelső élményeink egyike közé tartoznak. Mivel a zene nagyon korai élmény, több lelki jelenségre hat, ezért különös lelki, élettani hatást érhetünk el vele. A tudósok műszeres mérésekkel bizonyították a zene hatását nemcsak az agyra, hanem az egyes szervekre is: a muzsika befolyásolja az izomtónust, a vérnyomást, a szív, a légzés ritmusát.
- a csoportterápia
Az afáziás beteg csoportterápiában való részvételével jelentős pszichoterápiás hatás érhető el, a funkcionális kommunikáció javul és a csoportban való foglalkozás motiválhatja a beteget a további egyéni kezelésre. A beszédzavar miatt a beteg kommunikációs lehetősége csökken, aminek gyakran az az oka, hogy az afáziás személy környezete nincs tisztában a beteg kommunikációs területével, lehetőségeivel. Ennek következtében a beteggel sokszor csak a legszükségesebb dolgokat közlik vagy beszélik meg a hozzátartozók. Az afáziás beteg családtagjait fel kell készíteni a beteg otthoni fogadására és a vele való beszélgetésre, mivel a beteg szociális elszigeteltsége tovább mélyíti a beszédzavart. A beszédkészség javítása mind a betegtől, mind a hozzátartozóktól sok türelmet és foglalkozást igényel, de eredményes lehet, ha a családtagok rendszeresen bevonják a beteget a beszélgetéseikbe. Szükség esetén igénybe vehető a logopédus szaktudása, amely többnyire az otthonápolási szolgálat keretein belül is elérhető. Fontos kiemelni, hogy az afázia alapvetően kommunikációs betegség, de a kezelésnek nem csak a beszédzavar megszüntetését, hanem az emberi kapcsolatok fejlesztését és a családi közegbe való visszatérést is elő kell segítenie.
Mitől függhet a gyógyulás?
Az afázia javulása függ a beteg életkorától, nemétől, a sérülés helyétől, a beteg együttműködési szándékától és az alkalmazott afáziaterápia formájától, annak intenzitásától.
A beszédzavar javulásában különbség van a két nem között: a nők hamarabb gyógyulnak, mint a férfiak. A férfi és a női agy közötti különbség már hosszú ideje ismert, ez nemcsak külső és belső tulajdonságokban szembetűnő, hanem a beszédben is megnyilvánul. A javulást meghatározza a betegség előtti nyelvhasználat és annak sajátosságai is. Az afáziások kb. 1/3-a általában jelentősen javul, 1/3-ának javulása kielégítő, de a szóbeli kommunikáció továbbra is zavart mutathat, míg a fennmaradó 1/3-ának állapota nem javul. A stroke-ot követő első évben bizonyos mértékben spontán javulás is végbemegy, amely jellemzően az első 3 hónapban a legjelentősebb. A betegek rehabilitálása az első fél évben a legsikeresebb, de a terápiának később is lehet eredménye; a sikeres rehabilitáció azonban évekig eltarthat.
Dr. Krisán István
Neurológia-stroke osztályvezető főorvos,
Réthy Pál Kórház, Békéscsaba
Vasziné Kovács Mária
Egyetemi ápoló, osztályvezető főnővér,
Réthy Pál Kórház, Békéscsaba
Afázia azonban nemcsak stroke-ot követően alakulhat ki, hanem balesetekből adódó agyi sérülések, daganatok, agyhártyagyulladás is kiválthatja. A neurológus szakorvos számára a beteggel való első találkozáskor azonosítható a nyelvi képesség zavara, azonban az első vizsgálat után a tényleges prognózis gyakran nem állapítható meg.
Az afázia
A Patika Magazin cikkeivel igyekszik széles körű tájékoztatást adni a stroke-ról, hiszen az egyik legösszetettebb fogyatékosságot hozza létre, amely több területen igényel rehabilitációt. Az agysérülés okozta nyelvi zavar leírására az afázia kifejezés használatos.
Az afáziás beteg az agyi károsodás következtében részben vagy teljesen elveszíti beszédkészségét, azaz nem tudja gondolatait szavakban vagy írásban kifejezni, illetve nem érti mások beszédét. Az, hogy a beteg mely afáziatípusba sorolható, a neurológus szakorvos és a logopédus, a klinikai szakpszichológus állapítja meg.
A rehabilitációnak problémaorientáltnak kell lennie – ez afázia esetén a beszédzavar terápiáját, a beszéd-maradvány felszínre hozását, a károsodások csökkentését és a kommunikációs készség javítását jelenti.
A jobb és a bal agyfélteke
A szakemberek a mai napig folyamatosan feltérképezik az emberi agyat. Testünk jobb oldalát a bal, bal oldalát pedig a jobb agyfélteke vezérli. A két féltekének eltérő, egymást kiegészítő szerepe van. Ismerjük az agy területeinek funkcióit, így azokat a sérüléseket is, amelyek beszédzavarhoz vezetnek. A bal agyféltekében helyezkednek el azok a területek, amelyek a beszédmegértésben, az írott szavak megértésében, a szavak leírásában, valamint a számolásban szerepet játszanak. A beszédközpontjuk a jobb- és a balkezes embereknek is általában a bal agyféltekéjükben van, kivéve egyes balkezeseknek, akiknek a jobb féltekéjükben, vagy a jobb és bal félteke között helyezkedik el.
A rehabilitáció lehetőségei
Mivel az afáziát ma már nem tekintjük mereven lokalizáció-központúnak, és bizonyítottan több multidiszciplináris területet érintő problémáról van szó, ezért a gyógyításban és a rehabilitációban is több terület szaktudását vehetjük igénybe. Az elveszett nyelvi kompetenciák visszatérésének mértéke jelentősen függ az alkalmazott rehabilitációs programtól.
- a neuropszichológia
A neuropszichológus, klinikai szakpszichológus kellő időt és nyugodt vizsgálati körülményeket biztosít a beteggel való megfelelő diagnosztikus kapcsolat kialakításához. Rendelkezésére állnak olyan segédeszközök, például tesztek, melyek jelentősen elősegítik az előrevivő, fejlesztő munkát. Az afáziavizsgálathoz nagy türelem és kitartás szükséges, mivel a beteg sokszor nem érti a hozzá intézett beszédet és nem tudja megformálni a szavakat. A beteg gyakran értetlenül áll azzal a ténnyel szemben, hogy környezete nem ad megfelelő választ a kommunikációs törekvéseire és sokszor meg van győződve arról, hogy neki nincs különösebb baja. A beteg számára a neuropszichológus terápiás erőfeszítései nagyon értékesek az életminőség és a munkaképesség fejlesztése tekintetében.
- a zeneterápia
A stroke-ot követő afázia esetén óriási szerep jut a zeneterápiás beszédrekonstrukciónak; a zeneterápia olyan eljárás, amely a zenét mint eszközt alkalmazza a gyógyításban és a rehabilitációban. Különféle alkalmazási területei vannak és alapos zenei, illetve pszichológiai jártasság kell ahhoz, hogy hatást, célt érjünk el vele. A melódia előcsalogatja a beszédhangokat, hiszen a gyermekkorban mélyen bevésődött dallamok hamarabb visszatérnek emlékezetünkbe, mint maga a beszéd. A zene pozitív pszichés energiákat szabadít fel, ezáltal segíti elő a gyógyító folyamatot - ezért van az, hogy a gyógytornász a beteggel való foglalkozás során dúdol, vagy énekel. A muzsika gyógyító hatását már évezredekkel ezelőtt ismerték és célzottan alkalmazták. Pl. Pitagorasz i. e. a VI. században hárfajátékkal pihentette diákjait, "tisztította ki gondolataikat". Agyunk az irányító, központi funkcióján kívül memóriaként is szolgál, ahol minden információ tárolódik, ami a múltban valaha is befogadásra került. A hang, a ritmus, a dinamika stb., vagyis a zene elemei az anyaméhen belüli élettől kezdve folyamatosan jelen vannak és a legelső élményeink egyike közé tartoznak. Mivel a zene nagyon korai élmény, több lelki jelenségre hat, ezért különös lelki, élettani hatást érhetünk el vele. A tudósok műszeres mérésekkel bizonyították a zene hatását nemcsak az agyra, hanem az egyes szervekre is: a muzsika befolyásolja az izomtónust, a vérnyomást, a szív, a légzés ritmusát.
- a csoportterápia
Az afáziás beteg csoportterápiában való részvételével jelentős pszichoterápiás hatás érhető el, a funkcionális kommunikáció javul és a csoportban való foglalkozás motiválhatja a beteget a további egyéni kezelésre. A beszédzavar miatt a beteg kommunikációs lehetősége csökken, aminek gyakran az az oka, hogy az afáziás személy környezete nincs tisztában a beteg kommunikációs területével, lehetőségeivel. Ennek következtében a beteggel sokszor csak a legszükségesebb dolgokat közlik vagy beszélik meg a hozzátartozók. Az afáziás beteg családtagjait fel kell készíteni a beteg otthoni fogadására és a vele való beszélgetésre, mivel a beteg szociális elszigeteltsége tovább mélyíti a beszédzavart. A beszédkészség javítása mind a betegtől, mind a hozzátartozóktól sok türelmet és foglalkozást igényel, de eredményes lehet, ha a családtagok rendszeresen bevonják a beteget a beszélgetéseikbe. Szükség esetén igénybe vehető a logopédus szaktudása, amely többnyire az otthonápolási szolgálat keretein belül is elérhető. Fontos kiemelni, hogy az afázia alapvetően kommunikációs betegség, de a kezelésnek nem csak a beszédzavar megszüntetését, hanem az emberi kapcsolatok fejlesztését és a családi közegbe való visszatérést is elő kell segítenie.
Mitől függhet a gyógyulás?
Az afázia javulása függ a beteg életkorától, nemétől, a sérülés helyétől, a beteg együttműködési szándékától és az alkalmazott afáziaterápia formájától, annak intenzitásától.
A beszédzavar javulásában különbség van a két nem között: a nők hamarabb gyógyulnak, mint a férfiak. A férfi és a női agy közötti különbség már hosszú ideje ismert, ez nemcsak külső és belső tulajdonságokban szembetűnő, hanem a beszédben is megnyilvánul. A javulást meghatározza a betegség előtti nyelvhasználat és annak sajátosságai is. Az afáziások kb. 1/3-a általában jelentősen javul, 1/3-ának javulása kielégítő, de a szóbeli kommunikáció továbbra is zavart mutathat, míg a fennmaradó 1/3-ának állapota nem javul. A stroke-ot követő első évben bizonyos mértékben spontán javulás is végbemegy, amely jellemzően az első 3 hónapban a legjelentősebb. A betegek rehabilitálása az első fél évben a legsikeresebb, de a terápiának később is lehet eredménye; a sikeres rehabilitáció azonban évekig eltarthat.
Dr. Krisán István
Neurológia-stroke osztályvezető főorvos,
Réthy Pál Kórház, Békéscsaba
Vasziné Kovács Mária
Egyetemi ápoló, osztályvezető főnővér,
Réthy Pál Kórház, Békéscsaba
2010. július 29., csütörtök
Csökkenti a szélütés kockázatát az új véralvadásgátló
A tartalom elérési útvonala (URL): http://www.hazipatika.com/services/news/?nid=30976
Pitvarfibrilláló betegek esetében egy új véralvadásgátló gyógyszer a korábban alkalmazott készítményeknél nagyobb mértékben és a betegek stroke-rizikóprofiljától függetlenül csökkenti a stroke kockázatát - jelentették be az Amerikai Kardiológiai Kollégium 59. tudományos ülésén.
Az eredmények az eddig lefolytatott legnagyobb szabású pitvarfibrillációs vizsgálat, a RE-LY tanulmány új alcsoportelemzésén alapulnak, amely a stroke és a szisztémás embolizáció gyakoriságát értékelte ezen szövődmények kialakulásának kockázata tükrében.
Napjainkban az emberek körülbelül 1 százaléka, 80 év felett pedig 10 százaléka szenved pitvarfibrillációban. A betegség következtében kialakuló fokozott vérrögképződési kockázat akár hétszeresére növelheti a stroke veszélyét, ezért ezeket a betegeket folyamatosan véralvadásgátlókkal kell kezelni.
A RE-LY tanulmány most nyilvánosságra hozott alcsoport-elemzése igazolta, hogy a vizsgált új orális véralvadásgátló szer - a betegek stroke-rizikójától függetlenül - csökkentette a stroke, a szisztémás embolizáció valamint a koponyaűri vérzések kialakulását. Mi több alacsony stroke-kockázatú betegek esetében az új terápia alkalmazásakor alacsonyabb volt a jelentős vérzéses szövődmények száma, mint a korábbi készítmények esetében.
A vizsgált véralvadásgátló gyógyszer a betegek stroke-kockázati profiljától függetlenül előnyösebbnek bizonyult más terápiánál a pitvarfibrillációhoz társuló stroke megelőzésében.
Az egészségügyi szakemberek és a betegek már régóta várnak egy olyan gyógyszerre, amivel a beteg stroke-kockázatának mértékétől függetlenül megelőzhető a szélütés. A RE-LY vizsgálat bebizonyította, hogy az új gyógyszer az alacsony-, a közepes- és a magas stroke-kockázatú betegek esetében is eredményesebb más terápiához képest, sőt alacsony kockázatú betegeknél ritkábban okoz vérzést.
A pitvarfibrilláció következtében évente mintegy 3 millió ember szenved el szélütést szerte a világon, amely általában igen súlyos és rokkantsághoz vezet, a betegek fele pedig egy éven belül meg is hal.
Animáció: HáziPatika.com Forrás: Megjelent:
HáziPatika.com 2010.07.26 12:04:44
Pitvarfibrilláló betegek esetében egy új véralvadásgátló gyógyszer a korábban alkalmazott készítményeknél nagyobb mértékben és a betegek stroke-rizikóprofiljától függetlenül csökkenti a stroke kockázatát - jelentették be az Amerikai Kardiológiai Kollégium 59. tudományos ülésén.
Az eredmények az eddig lefolytatott legnagyobb szabású pitvarfibrillációs vizsgálat, a RE-LY tanulmány új alcsoportelemzésén alapulnak, amely a stroke és a szisztémás embolizáció gyakoriságát értékelte ezen szövődmények kialakulásának kockázata tükrében.
Napjainkban az emberek körülbelül 1 százaléka, 80 év felett pedig 10 százaléka szenved pitvarfibrillációban. A betegség következtében kialakuló fokozott vérrögképződési kockázat akár hétszeresére növelheti a stroke veszélyét, ezért ezeket a betegeket folyamatosan véralvadásgátlókkal kell kezelni.
A RE-LY tanulmány most nyilvánosságra hozott alcsoport-elemzése igazolta, hogy a vizsgált új orális véralvadásgátló szer - a betegek stroke-rizikójától függetlenül - csökkentette a stroke, a szisztémás embolizáció valamint a koponyaűri vérzések kialakulását. Mi több alacsony stroke-kockázatú betegek esetében az új terápia alkalmazásakor alacsonyabb volt a jelentős vérzéses szövődmények száma, mint a korábbi készítmények esetében.
A vizsgált véralvadásgátló gyógyszer a betegek stroke-kockázati profiljától függetlenül előnyösebbnek bizonyult más terápiánál a pitvarfibrillációhoz társuló stroke megelőzésében.
Az egészségügyi szakemberek és a betegek már régóta várnak egy olyan gyógyszerre, amivel a beteg stroke-kockázatának mértékétől függetlenül megelőzhető a szélütés. A RE-LY vizsgálat bebizonyította, hogy az új gyógyszer az alacsony-, a közepes- és a magas stroke-kockázatú betegek esetében is eredményesebb más terápiához képest, sőt alacsony kockázatú betegeknél ritkábban okoz vérzést.
A pitvarfibrilláció következtében évente mintegy 3 millió ember szenved el szélütést szerte a világon, amely általában igen súlyos és rokkantsághoz vezet, a betegek fele pedig egy éven belül meg is hal.
Animáció: HáziPatika.com Forrás: Megjelent:
HáziPatika.com 2010.07.26 12:04:44
2010. május 14., péntek
2010. május 12., szerda
A stroke következménye - afázia!
Nagyon szép és jó dolog, hogy küzdenek azért, hogy kevesebb legyen a stroke-es beteg!! A megelőzés valóban fontos dolog.
És mi van azzal, aki ezt mégis átéli? Ha a mentő nem jön meg három órán belül, ha a kórházon belül, a folyósón töltik el az a három óra, akit elütik a zebrán, aki elesik és megüti a fejét….Velük mi történik?
Zsuzsa
Több ezren vettek rész a budapesti Stroke Napon
Több ezren látogattak ki vasárnap a Stroke Napjára, amelynek a budapesti Városliget adott otthont.
A szervezők az agyi érkatasztrófák gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára kívánták felhívni a lakosság figyelmet. Ingyenes szűrővizsgálatok, tanácsadás és szórakoztató programok várták az érdeklődőket.
A Stroke Napján a Városligetbe kilátogatók egy általános egészségfelmérésen vehettek részt. Volt ingyenes vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint-, haskörfogat- és testsúlymérés, valamint nyaki doppler vizsgálat is. A szűréseken résztvevők több mint 20 százalékánál mértek magas vérnyomást, míg 30 százalékuknál magas koleszterinszintet, a cukorérték csaknem 25 százalékuknál volt magasabb a megengedett értéknél. Minden második ember túlsúlyosnak bizonyult.
Magyarországon évente 42 ezer ember szenved szélütést, 14 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében. A túlélők csaknem 24 százaléka még az első esztendőben meghal, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A stroke után életben maradtak több mint 60 százalékánál így is leépülés tapasztalható. A stroke-osok száma eléri a negyedmilliót Magyarországon. A betegek 22 százaléka járásképtelen, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul. A betegek negyede fiatalabb 60 évnél, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-t, mint a nők.
És mi van azzal, aki ezt mégis átéli? Ha a mentő nem jön meg három órán belül, ha a kórházon belül, a folyósón töltik el az a három óra, akit elütik a zebrán, aki elesik és megüti a fejét….Velük mi történik?
Zsuzsa
Több ezren vettek rész a budapesti Stroke Napon
Több ezren látogattak ki vasárnap a Stroke Napjára, amelynek a budapesti Városliget adott otthont.
A szervezők az agyi érkatasztrófák gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára kívánták felhívni a lakosság figyelmet. Ingyenes szűrővizsgálatok, tanácsadás és szórakoztató programok várták az érdeklődőket.
A Stroke Napján a Városligetbe kilátogatók egy általános egészségfelmérésen vehettek részt. Volt ingyenes vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint-, haskörfogat- és testsúlymérés, valamint nyaki doppler vizsgálat is. A szűréseken résztvevők több mint 20 százalékánál mértek magas vérnyomást, míg 30 százalékuknál magas koleszterinszintet, a cukorérték csaknem 25 százalékuknál volt magasabb a megengedett értéknél. Minden második ember túlsúlyosnak bizonyult.
Magyarországon évente 42 ezer ember szenved szélütést, 14 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében. A túlélők csaknem 24 százaléka még az első esztendőben meghal, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A stroke után életben maradtak több mint 60 százalékánál így is leépülés tapasztalható. A stroke-osok száma eléri a negyedmilliót Magyarországon. A betegek 22 százaléka járásképtelen, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul. A betegek negyede fiatalabb 60 évnél, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-t, mint a nők.
2010. április 24., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)