Afázia: mintha
egyszercsak külföldiként ébrednél fel
Nyolc mosolygó ember énekel a Városligeti-tó partján -
így néz ki az afáziások kórusának, a Hangadó Énekegyüttesnek a próbája a
koronavírus idején. De vajon mi az az afázia, és miért fontos, hogy te is tudd,
hogy mi az?
Hétfő kora délután van, a városligeti tó
partján üldögélünk Hámori Zsófival, a fotóssal: fél óra múlva kezdődik az
afáziások kórusának, a Hangadó Énekegyüttesnek a próbája. Korán jöttünk, és
kicsit izgulunk, mert az égen viharfelhők gyülekeznek. Kisvártatva csöpög is,
mire én őrült telefonálgatásba kezdek: Fekete Zsófia zeneterapeutát hívom, a
kórus vezetőjét. “Látlak, itt állunk már az út túloldalán” - mondja. Odaát
öt-hat ember gyülekezik, középkorúak, néhányuknál esernyő. “Tegeződhetünk?” -
kérdezem tőlük. “Igen! Én mást nem is tudok” - feleli Zsolt, egy kékszemű,
magas férfi, az arcán óriási vigyorral. Kicsit küzd a szavakkal és nagyokat
gesztikulál, és ahogy rám néz, világos, hogy nem viccelt. Én pedig kezdem
megérteni, mit is jelent az afázia.
OLVASD EL EZT IS!Elképesztő hatással van rád az
éneklés: Kipróbálod?
“Mi legyen a következő dal?” - kérdezi
Zsófia, aki vezeti és gitáron kíséri a közös éneklést. A kórustagok a tóra néző
lépcsőn ülnek, ügyelve a koronavírus-járvány miatt előírt másfél méteres
távolságra. Andi, egy negyvenes hölgy válaszol, de senki sem érti. Háromszor
elismétli, nem pontos szavak, de a hangzásuk mégis emlékeztet valamire.
“Á, Az első villamos, ugye?” - kérdezi Zsófia. Andi felnevet, igen.
“Nagyon jó. Andi csak 300 szót tud” - súgja oda nekem Attila, egy másik
kórustag, és közben elismerően bólogat. “Tördelő volt a stroke előtt.”
Az afázia beszédfogyatékosságot jelent:
egy olyan nyelvi zavar, amit legtöbbször agyvérzés vagy valamilyen
fejsérüléssel járó baleset okoz.
”
A szakértők szerint olyan ez a betegség,
mintha egyszercsak külföldiként ébrednél fel és újra meg kellene tanulnod
magyarul.
“Ennyi éve volt a stroke” - mondja Zsolt,
és az ujjain hetet mutat. “Lebegés, kóma, tizenöt napig. Felébredtem, mondtam
az orvosoknak, hogy kimegyek pisilni. De nem segítettek. Kikeltem az ágyból,
összeestem. De azért nem segítettek, mert igazából nem mondtam.” Az afáziások
döntő többsége tökéletesen érti a körülötte élőket és azt is tudja, mit akar
mondani - de kimondani mégsem tudja. Az eset súlyosságától függően van, akinek
a szókincse többségében hamar visszatér és olyan is, aki évekig vagy akár egész
életére néma marad. A korábban Waldorf-tanárként dolgozó Zsolt a stroke után
két évig egyáltalán nem beszélt, ma viszont már nagyrészt el tudja mondani,
amit szeretne.
“Mondanád, és nem! Ez kész!” - foglalja
össze a szalmakalapos Heni, és a kezét ökölbe szorítja, az egész testéből árad
az indulat. “Dühít, hogy nem tudod elmondani, amit szeretnél?” - kérdezem.
“Igen! Ez kész! Ez kész!” - mondja. A többiek bólogatnak. “Eleinte mindenki
nagyon-nagyon dühös ettől. És még utána is sokszor” - mondják.
Jobbklikkel nagyobb méretben is megnyithatod a
plakátot.
A Hangadó Énekegyüttes az Afázia
Egyesület égisze alatt azért dolgozik, hogy fejlessze az
afáziások beszédkészségét. “Az Egyesületben heti egyszer van logopédia, van
pszichológus is, és persze ez a csodálatos kórus” - meséli Kosztasz, egy őszes
úr, aki a lányát, Vangit kísérte el a próbára. Vangi szintén ápolónőként
dolgozott, két éve kapott stroke-ot, még szinte egyáltalán nem tud beszélni.
“Az éneklésben az a jó, hogy hamar ad sikerélményt az afáziásoknak. Máshol van
a központja az agyban, mint a beszédnek, ezért hamarabb visszajön, de eközben
persze a beszédközpontot is stimulálja” - mondja Zsófia, aki Eckhardt Fanni
zeneterapeutával közösen 2016 nyara óta vezeti az énekegyüttest.
A kórus egy nagyon aktív közösség, amely
az egész karanténidőszakot is végigpróbálta zoomon, és eddig tizennégy
nyilvános fellépést tudhat a háta mögött. Most is van, aki zoom-on csatlakozik,
Bíró Tamás, az Afázia Egyesület informatikusa végig tartja a laptopot, hogy az
illető jól lássa, mi történik. Ráadásul a világ afázia-kórusai egymással is
tartják a kapcsolatot, a Hangadó nemrég csinált egy szülinapi videót az ausztrál Stroke
the Chord-nak. Az alapítók mellett állandó és alkalmi segítők is körülveszik az
együttest: rendszeresen dolgoznak együtt zeneakadémista és konzervatóriumban
tanuló hangszeresekkel, és egy házizeneszerzőjük is van, Cselenák Zsolt
elektronikus média művész és zeneterapeuta.
Szállj el, kismadár, Mama, Sárga rózsa. Először dúdolnak, hogy a dallam és a ritmus rendben
legyen, azután jöhet a szöveg. “Ma azokat a dalokat próbáljuk, amiknek jól
tudjuk fejből a szövegét” - mondja Zsófia, aki vezeti és gitáron kíséri a közös
éneklést. “Van egy daloskönyvünk is, olyan 150 dallal, de azt a járványhelyzet
miatt nem tudtuk kihozni az Afázia Egyesület irodájából”. Ezen a ponton valaki
hozzám fordulva közbeszól: “Nem baj. Úgysem férünk el. Írd bele a cikkbe, hogy
nem férünk el!” Mindenki nevet. Én pedig megígérem: beleírom a cikkbe, hogy a
18 tagú Hangadó Énekegyüttes kinőtte a próbatermét és új helyet keres. Aki tud
segíteni, írjon egy emailt az Afázia Együttes hivatalos címére!
Az afázia természetesen erősen kihat az
ember mindennapi életére, a legtöbben elveszítik a munkájukat és megfelelő védőháló
nélkül nehéz a felszínen maradni. A most jelenlévő nyolc kórustag közül ketten
dolgoznak. Egyikük, Attila cégvezető. “Japán partnerek. Egy hónappal a stroke
után már újra dolgoztam. Nem gondoltam volna, de elfogadták, hogy velem most ez
van és minden rendben” - meséli. “Angolul is megy, csak lassabban” - teszi
hozzá. Ő egy szerencsés, enyhe eset. A másik dolgozó kórustag Gyuri.
”
Tudod,
mikor volt a stroke-om? 1971-ben! 14 éves voltam. Kertész lettem, az nem egy
beszédes szakma
- mondja nevetve.
“Én oroszul tudtam, de már nem. A
logopédus azt mondta, inkább kezdjek el egy új nyelvet, mert a régit
előbányászni afáziásként sokkal nehezebb.”
“A stroke után másnap hazaküldtek.
Mondták, hogy afáziám van, de hogy hova fordulhatnék, mit csináljak, nem mondtak
semmit. Fel kellett kutatnom az egész internetet” - veszi vissza a szót Attila.
Nem véletlen, hogy az Afázia Egyesület egy civilszervezet, amelyet egy gyógyult
afáziás, Dallos Zsuzsanna alapított 2007-ben. Magyarországon egyedül ők
tartanak rendszeres, heti szintű rehabilitációs foglalkozásokat afáziásoknak.
“Egyszerűen nem esik erről elég szó az orvosképzésben. Találkoztam olyan
neurológussal, akinek fogalma sem volt arról, hogy az első kezelések után hová
küldheti tovább az afáziás betegeket” - mondja Zsófia.
A Hangadó Énekegyüttes tagjai számára a
közösség mellett a sikertörténetek és a remény a legfontosabbak. “A logopédus
szerint még öt év és gyógyult leszek” - mondja Attila büszkén. “Szeretnék céges
oktatásokat csinálni, tanítani, de még az nem megy”. Közben erős szél támad,
szinte kiabálva beszélgetünk, és a kórustagok közül többen búcsúzkodni
kezdenek. “El akarom mondani - elmesélhetem?” - fordul még a többiekhez Zsolt,
akik megengedően bólogatnak. “Azt, hogy én meghaltam, csak visszajöttem. Láttam
képeket. Volt ott egy asztal, az volt a kérdés, hogy hová menjek, föl vagy le.
És én mondtam, hogy nekem még dolgom van, és akkor visszaengedtek. És most is
ezt érzem, hogy dolgom van. És fúj a szél meg esik az eső, de az mindegy! Mert
dolgom van, és mert élni jó!”
NÉZD MEG HÁMORI ZSÓFIA GYÖNYÖRŰ KÉPEIT A HANGADÓ
ÉNEKEGYÜTTES PRÓBÁJÁRÓL!
NÉZD MEG A GALÉRIÁNKAT>5
KÉP
Hangadó Énekegyüttes: az afáziások kórusának próbája a
Városligetben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése