Egészség
Afázia – Börtönbe zárva, tiszta gondolatokkal
- augusztus 25.
Mivel az afáziások többnyire nem képesek felszólalni vagy ismeretterjesztő anyagokat írni, a betegségről keveset tudunk, amíg nem érint hozzánk közel álló személyt. Nemcsak orvosi kontextusban érdemes azonban beszélni róla, de az érintettek lelki folyamatainak megértése is fontos aspektus. Íme néhány dolog, amit nem árt tudni.
Újra kell tanulni az anyanyelvet
Az afázia során az agy beszédközpontja sérül, többnyire stroke vagy agyvérzés következtében. A betegségnek többféle formája létezik, attól függően, hogy melyik agyi terület károsodott a leginkább. Van, amikor a beteg felépülése után újra szépen, érthetően artikulál, csupán keresi a szavakat, máskor viszont – súlyosabb sérülés esetén – a beszédképtelenség tartós.
Fotó: iStock.com/dolgachov
Csupán a szavak vesznek el
Bár a furcsa hangokat kiadó, zavartan tátogó betegről sokan azt hiszik, mentálisan sérült, a valóságban a beteg személyisége és intelligenciája ép marad. Tökéletesen megért mindent maga körül, csupán képtelen megtalálni a szavakat mondandója kifejezéséhez. Ez többek szerint olyan, mint a börtön: tudja az ember, mit akar mondani, de nem jön a nyelve hegyére a szó, és ezért nem érti meg őt környezete.
Minél magasabbról zuhan valaki, annál nehezebb a feldolgozás
A szakemberek szerint minél gazdagabb nyelvi kifejezőerővel rendelkezik az ember, minél színesebb volt a betegség előtt a verbális kommunikációja, annál nehezebb feldolgozni a veszteséget. Érthető, hogy a beteg frusztrált, ideges, esetleg depresszióval küzd, ezért a fizikoterápia mellett képzett pszichológus segítségére is szükség van.
A család azzal teszi a legtöbbet, ha a beteg mellé áll
Egy ilyen helyzetben a legjobb, ha a család biztosítja arról a beteget, hogy mellette áll, és továbbra is felelős, tudatos, értelmes embernek tartja. A szakemberek szerint a hozzátartozók és a barátok türelme mellett az is sokat segít, ha közös éneklésre és közösségi részvételre kerül sor, ahol a beteg fesztelenül töltődhet fel lelkileg.
Megjegyzés:
Az én saját tapasztalaton szerint ez éppen fordítva igaz - bár nem tudjuk, hogy ez a szakemberek szerint igaz-e? Szóval én úgy gondolom, hogy az agyban minél több terület van igénybe véve, annál nagyobb az esélye annak, hogy a sérült rész talál egy másik útvonalat ahhoz, hogy újra összekapcsolódhassanak. Én pontosan átéltem és tudom. Persze mindig kell az akarat is. Nem akarok túl nagy bölcsességeket mondani, de egész életemben tanultam, ahogy változott a világ, úgy változtam én is. Hát tanulok most is, naponta. (Dallos)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése